//„Pozitív benyomást tett ránk Oroszország!”
Szurkolók a Brazília - Belgium mérkőzésen Kazanyban, 2018. július 6-án #moszkvater

„Pozitív benyomást tett ránk Oroszország!”

MEGOSZTÁS

Magyar szurkolók tapasztalatai a világbajnokság kazanyi és szamarai mérkőzései alapján

Szurkolók a Brazília - Belgium mérkőzésen Kazanyban, 2018. július 6-án #moszkvater
Szurkolók a Brazília – Belgium mérkőzésen Kazanyban, 2018. július 6-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Manan VATSYAYANA

Mintegy nyolcszáz magyar is ott volt az oroszországi labdarúgó világbajnokságon. Köztük negyedmagával Mihalovits István is. A csapat Kazanyban a Brazília-Belgium, míg szamarában a az Anglia-Svédország mérkőzést tekintette meg. Mihalovitsék ott voltak már a négy évvel ezelőtti brazíliai vb-n is, láttak már több európai bajnoki meccset és a Bajnokok Ligáját is sokszor követik a helyszíneken is, Oroszországban azonban még nem jártak. Gyakorlott és tapasztalt utazóknak tekinthetők, így a média időnkénti riogatásai ellenére sem féltek az utazástól.

„Oroszország pozitív benyomást tett ránk! Az emberek például feltűnően segítőkészek voltak. S nem csak az önkéntesek. A lakosság mindent megtett azért, hogy segítség a turistákat. Alapvetően nem volt gond az idegen nyelvtudással sem, s ha ez nem működött, akkor ment az orosz-angol keverék nyelv” – meséli Mihalovits István, megjegyezve, hogy mind Kazany, mind pedig Szamara európai szintű városoknak tekinthetők. Egyáltalán nem rosszabbak, mint itthon.

A rendezés ugyanolyan profi, mint a többi hasonló világversenyen.

Ugyanazt a szolgáltatást kapták, mint a korábbi kirándulásaik alkalmával. „Legfejlebb a jegyek 2-300 dolláros ára volt egy kicsit húzósabb az átlagosnál, akárcsak négy éve. Köszönhető ez részben annak, hogy a belépők több kézen is átmentek, mire a vevőkhöz jutottak. Ezzel szemben a helyi közlekedés az eddig világversenyekkel ellentétben ingyenes volt, a taxi pedig a magyar árakhoz hasonlítva kimondottan olcsó” – állapítja meg portálunknak a tapasztalt szurkoló. Nem volt olcsó szerinte a szállás sem, de így van ez a kiemelt világversenyeken. A jegyek jelentős része egyébként a FIFA elővigyázatossága ellenére kézen-közön került el a vevőkhöz. Mihalovitsék ugyan ilyet nem tapasztaltak, de mi Kazanyban láttunk olyan gyakorlatot is, miszerint a 20 perc környékén már alig 10 ezer forintos áron is be lehetett jutni az arénába. S nem azért, hogy sok üres jegy lett volna a stadionokban. A mérkőzések ugyanis lényegében telt házzal mentek. Ilyen szempontból is hozza tehát ez a vb a világszínvonalat.

A világbajnokság színvonalát Mihalovits még a brazíliainál is jobbnak tartja. Néhány csapattól, így például Németországtól ugyan többet vártak, de a színvonal kiváló. Külön kiemeli még Mihalovits István a hangulatot. „Játékban még lehetett volna többet várni, a hangulat azonban elképesztő volt! A kis csapatok is felnőttek a feladathoz. Megtanultak futni, így közülük sokan ugyancsak megkeserítették a nagyok dolgát” – összegzi tapasztalatait Mihalovits István, aki a legjobban talán Oroszország szereplésén lepődött meg. „Gyengébbnek gondoltam őket, de jól felpörögtek, aztán már a meccsek csak nüanszokon múltak” – mondja Mihalovits aki úgy látja, hogy Oroszország egészében felnőtt a feladathoz. „Egyáltalában nem bántuk meg, hogy ott voltunk!”- zárja a beszélgetést.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.