„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Kutyákkal folytatott kísérletei során a feltételes reflex pszichés és általános szabályait vizsgálta”
Fotó:EUROPRESS/Sputnik/AFP
Ha valaki meghallja Ivan Petrovics Pavlov nevét, vélhetően azonnal egy csengőszóra nyáladzó kutya jut az eszébe. Ez egyrészt nem véletlen, hiszen az eredetileg a családi hagyományt követve teológusnak készülő férfi tényleg a feltételes reflex leírásával szerzett magának világhírnevet, ám természetesen ez csak a „jéghegy csúcsa” volt Pavlov esetében.
„Munkássága igen nagy jelentőségű a tanulás, az emlékezet és a viselkedés kutatása terén, ő teremtette meg a viselkedés-elemzés, a behaviorizmus alapjait”
Noha sosem titkolta ellenszenvét a kommunista rendszer iránt, maga Lenin is elismerően nyilatkozott róla. Sosem hagyta el a hazáját – holott sok nyugati ország egyetemén tárt karokkal fogadták volna –, és a haláláig az orosz tudomány díszének, és a szovjet tolerancia példájának számított.
1891-ben felajánlották neki a Kísérleti Orvostudományi Intézet élettani laboratóriumának vezetését, ezt a feladatot Pavlov 45 éven át, élete végéig ellátta, és a laboratóriumot az élettani kutatások egyik világszerte ismert központjává fejlesztette.
„Kutyákkal folytatott kísérletei során a feltételes reflex pszichés és általános szabályait vizsgálta”
Bár elterjedt vélekedés volt, hogy Pavlov kísérleteire használt ebek jó életkörülmények között éltek, a valóságban ez nem így volt. Ugyanis csak úgy jutott megfelelő anyagi háttérhez a kísérletekhez a tudós, ha a gyomorbetegek számára a kutyák gyomornedvét kezdte el árusítani gyógyszertáraknak. Mivel minimum évi háromezer üvegnyit kellett az ebek gyomornedvéből értékesíteni, így rengeteg kutyára volt szüksége, melyek nagy részét az utcán, kóborlás közben fogták be a számára. Akkoriban rengeteg orosz szenvedett gyomorpanaszokkal, és erre jó orvosságnak tűnt az ebek gyomornedve. Állítólag tíz napnál tovább egy kutya sem bírta a szívszorító kínzást.
„Ugyanakkor Pavlov a feltételes reflex kísérleteihez nem ezeket az ebeket használta, ám a legtöbbjük nem fajtiszta kutya volt”
A kísérletekben résztvevő kutyák közül a fennmaradt dokumentumok alapján negyvennek a neve is fennmaradt.
Pavlov rájött arra, hogy az érzéstelenítéssel végzett kísérletek torz eredményeket adnak, ezért a kutyáin narkózis nélkül végezte a beavatkozásokat. A kutyák nyelőcsövét kivezette a nyakon, amivel elérte, hogy az állat által lenyelt falat sosem ért el a gyomorba, hanem a földre esett. Ennek ellenére megkezdődött az emésztőnedvek elválasztása, azaz a szájban ingerelt idegek üzentek az agyba, amely további idegek révén megindította a gyomorműködést.
Kutatásának eredményeit 1903-ban a madridi 14. Nemzetközi Orvos Kongresszuson tette közzé. Az emésztőrendszer idegi szabályozásáról kialakított elméletében kifejtette a feltételes és feltétlen reflexek által alkotott rendszerét, és ezzel létrehozta a modern idegélettan alapjait.
„Emésztés-élettani kutatásaiért 1904-ben megkapta az orvostudományi Nobel-díjat”
Majd ezt a kutatást is továbbfejlesztette, és bebizonyította, hogy egy új viselkedés forma bevezetésével kiváltható ugyanez a reflex a kutyáknál. Egy éhes kutyának ételt mutatott, majd ezt társította egy csengőszóval. A kutya számára rögzült, ha meghallja a csengőt, jön az étel, azaz beindult a nyálelválasztás. Majd egy idő után csak a csengő szólalt meg, de az állatnál ugyanúgy beindult a gyomornedvek termelődése. Pavlov ezt a feltételes reflexet tartotta a szellemi tevékenység alapjának. Elmélete élesen szemben állt Freud teóriájával, aki az elmét ennél többnek tekintette.
„A feltételes reflex, és a klasszikus kondicionálás koncepciója megváltoztatta az emberi viselkedéskutatást. Az amerikai John B. Watson és B. F. Skinner a pavlovi kutatások eredményeire alapozva fejlesztette ki a pszichológia behaviorista irányzatát”
Pavlov tüdőgyulladást kapott, amiből nem tudott felépülni, és 1936. február 27-én meghalt Leningrádban. A Tauriai-palotában felállított koporsójánál az Akadémia és különböző egyetemek, kutatóintézetek tagjai álltak díszőrséget. Állami temetésben részesült, nagyszabású ceremónia kíséretében.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
