//Oroszország uralja a búza világpiacát
„Mindebből kiderül, hogy a termését az elmúlt hat évben több mint 20 százalékkal növelő Oroszország még hosszú évekig uralhatja a világ búzapiacát” #moszkvater

Oroszország uralja a búza világpiacát

MEGOSZTÁS

Újabb és újabb rekordokat az orosz búzatermelés. Az ország folyamatosan növeli az exportját, és egyre bővíti a vásárlóinak körét. Az Egyesült Államok árgus szemekkel figyeli a világ élelmiszer ellátása szempontjából stratégiainak számító gabona termésének alakulását, és idei előrejelzései szerint az orosz búzatermés akár történelmi csúcsot is dönthet. Így aztán az nem is kérdéses, hogy Oroszország még hosszú évekig uralhatja a világ búzapiacát.

„Mindebből kiderül, hogy a termését az elmúlt hat évben több mint 20 százalékkal növelő Oroszország még hosszú évekig uralhatja a világ búzapiacát” #moszkvater
„Mindebből kiderül, hogy a termését az elmúlt hat évben több mint 20 százalékkal növelő Oroszország még hosszú évekig uralhatja a világ búzapiacát”
Fotó:EUROPRESS/Ilya Naymushin/Sputnik

Az idén is jó búzatermést várnak Oroszországban. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium friss előrejelzése alapján a termés a 2021-2022-es mezőgazdasági szezonban 85 millió tonna körül várható, ami az egyik legnagyobb az ország történetében. Az egész világon a prognózis szerint 789 millió tonna búza terem.

„Ha az elmúlt éveket nézzük, akkor azt látjuk, hogy az orosz búzatermés egymás után dönti a rekordokat”

A történelmi csúcsot 2017-ben érte el, amikor az orosz statisztikai hivatal, a Roszsztat adatai szerint 86,003 millió tonna búzát takarítottak be, míg az egész gabonatermés 135,539 millió tonna volt. Ezt a 85,354 millió tonnával a múlt évben is megközelítette a búzatermés.  Ez 13 százalékos növekedést jelent az előző évi eredményhez képest. Ebből 58 millió tonna az őszi, és 25 millió a tavaszi búza. Mintegy 9 százalékkal javult a termésátlag is, ami hektáronként szűk 3 tonnás hozamot jelent. Összehasonlításképpen, Magyarországon tavaly 4,7 millió tonna őszi búza termett. Ezen kultúra vetésterülete közel 900 ezer hektár volt, termésátlaga pedig hektáronként 5,28 tonnát tett ki. Oroszországban három magyarországnyi területen (28,3 millió hektár) termesztik a búzát, s képzeljük el, hogy mekkora lenne a termés 5 tonnás hektáronkénti átlagokkal.

„Az orosz eredmények nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőek. Hát ha még a hatékonyság is nagyobb lenne”

A szintén búzatermesztő nagyhatalomnak számító Kanadában a termés 73 százalékát a tavaszi búza adja, tavaly az előzetes adatok szerint 35 millió tonnás termést takaríthattak be. A hozam hektáronként 3,54 tonna volt, ami a valaha mért harmadik legjobb eredménynek számít, a betakarított terület 9,9 millió hektár. Az össztermés 13 százalékkal múlja felül az ötéves átlagot. A szintén a búzatermesztő nagyhatalmak közé sorolt Ukrajnában a termés ezzel szemben az előző évihez képest tavaly csökkent, és 25,5 millió tonnára becsülik. Az átlagtermés hektáronként 3,75 tonna, 10 százalékkal kevesebb, mint 2019-es 4,16 t/ha-os rekord. A betakarított terület 6,8 millió hektár.

„Mindebből kiderül, hogy a termését az elmúlt hat évben több mint 20 százalékkal növelő Oroszország még hosszú évekig uralhatja a világ búzapiacát”

Főképp úgy, hogy a mintegy 40 millió tonnányi export egyre több országba jut el.  Jó példa erre, hogy a világ harmadik legnagyobb búzavásárlójának számító Algéria is nyitott Oroszország felé, ahonnan tavalyig csak igen kis mennyiségben vásárolt. Ezt megelőzően Szaúd-Arábia is megnyitotta a piacát az orosz gabona előtt. Oroszország mára elérte, hogy a világ búzapiacának jelentős részét uralja, és az elmúlt 20 évben megnégyszerezve a részesedését a globális búzapiacon, a legnagyobb búzaexportőr lett.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.