„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Moszkvai kötéltánc

2026. márc. 10.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Az orosz jegybank hősies küzdelmet vív az inflációval, azonban másra is oda kell figyelnie: ha nem tartja életben a nagyobb vállalatokat, az fokozhatja a gazdaságra nehezedő nyomást. A jelenlegi pénzpiaci tendenciák egy elhúzódó válság szeleit éreztetik. Médiapartnerünk, a Makronóm Intézet írása.

Makronóm Intézet

Elvira Nabiullina jegybankelnök továbbra is az infláció megfékezését tekinti elsődleges célnak #moszkvater

Elvira Nabiullina jegybankelnök továbbra is az infláció megfékezését tekinti elsődleges célnak
Fotó:EUROPRESS/Alexander Zemlianichenko/POOL/AFP

Az orosz jegybank kötélen táncol. Az infláció elleni harc közben egyrészt meg kell akadályozni a recessziót, másrészt azt, hogy bankszektorban kialakult feszültségek válsággá fajuljanak. A magas kamatlábak gazdasági hatásár enyhítendő a központi bank arra ösztönzi a hitelezőket, hogy strukturálják át a hiteleket, ezzel segítsenek életben tartani a vállalatokat, hiszen ez lehetővé teszi a kockázatosabb hitelek felhalmozását, amelyek így egyelőre nem okoznak fejtörést a szorult helyzetben lévő vállalatoknak. A jegybank pedig szigorítja a tőkekövetelményeket, hogy fedezni tudják a későbbi veszteségeket, ami visszafoghatja a hitelezést.

„Az orosz gazdaságra nehezedő szankciós nyomás fokozódása ellenére a késedelmes hitelek állománya továbbra is alacsony, de az átstrukturált vállalati hitelek nem sok jót jelentenek a jövőre nézve, hiszen az arányuk összességében 15,3 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 12,9-ről”

Ez azt jelzi, hogy egyre több vállalat küzd az adósságszolgálat teljesítésével, ami kérdésessé teszi, hogy a veszteségek valóban késnek-e. A Bloomberg szerint az egyik legnagyobb orosz bank a hitelállomány minőségének romlásával számol, és nem várja az újratárgyalt adósságokkal rendelkező hitelfelvevők helyzetének javulását.

A zsugorodó export piacok, a magasabb adók és a növekvő költségek nyomást gyakorolnak a vállalkozásokra, amit a magas kamatlábak csak tovább fokoznak, ezzel növelik az adósságszolgálati költségeket és visszafogják a belföldi keresletet. A politikai döntéshozók arra számítanak, hogy ezek a nehézségek csak átmenetiek. A bankokat együttműködésre ösztönzik azokkal a hitelfelvevőkkel, akiknek megvan a képessége a pénzügyi helyzetük helyreállítására. Ők ugyanis segíthetnek enyhíteni az átütemezett hitelek céltartalékolási költségeit, ami lehetővé teszi, hogy a bankok a nyereséget a hitelezés bővítésére fordítsák.

„A központi bank logikája az, hogy amennyiben ezek a hitelfelvevők idővel valószínűleg visszanyerik az adósságszolgálati képességüket, akkor jelenleg nem kellene annyi banki tőkét felemészteniük a céltartalékok révén” 

– magyarázta Artyem Perminov, a moszkvai BCS Investments vezető elemzője. A vállalati hitelezés tavaly lelassult – a megelőző évek virágzó szakaszát követően –, de továbbra is két számjegyű maradt még az év felében tapasztalt 21 százalékos kamatláb ellenére is. A központi bank adatai szerint a problémás hitelek aránya – vagyis amiket nagy valószínűséggel nem fognak visszafizetni – 11,4 százalékra emelkedett a harmadik negyedév végén, egy évvel korábban még csak 10,9 volt. Ezek fedezete a céltartalékok és a magas minőségű biztosítékok révén körülbelül 54 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a bankok a 135 milliárd dollár értékű portfólió körülbelül felére kiterjedő potenciális veszteségnek vannak kitéve. Az újratárgyalt hitelek a lakás-, a kőolaj- és földgáz-, a fém- és szénpiacon, valamint az ipari és pénzügyi szektorban koncentrálódnak.

Ha a döntéshozók folytatják a kamatcsökkentést, az adósságtörlesztési terhek enyhülhetnek, a gazdasági fellendülés mellett pedig várhatóan javulni fog a pénzáramlás. Ez akár azt is eredményezheti, hogy egyes átstrukturált hitelek a bankok számára nyereségessé válnak, azaz nem jelentenek tovább fennálló kockázatot.

„A központi bank elismerte, hogy a gazdaság lassulásával a hitelkockázat válik a legfőbb sebezhetőségi tényezővé, és egyre több vállalat szembesül nehézségekkel”

Elvira Nabiullina jegybankelnök továbbra is az infláció megfékezését tekinti elsődleges célnak, ezzel együtt az ország legnagyobb hitelezőjének, a Szberbanknak és más nagy szereplőknek egyre nagyobb mértékben kell beavatkozniuk a nagy vállalati ügyfelek támogatása érdekében. Ráadásul, mivel a központi bank szabályozói könnyítésekkel teremt mozgásteret a hitelezőknek, a statisztikákban látható problémás kölcsönök szintje valószínűleg nem tükrözi teljes mértékben a felhalmozódott kockázatot. A kamatcsökkentés folytatása és egy esetleges gazdasági élénkülés javíthatja a pénzáramlást, sőt egyes átstrukturált hiteleket akár nyereségessé is tehet, ugyanakkor az elemzők szerint gyors felépülésre nem érdemes számítani.

Az orosz gazdaság olyan elhúzódó válság jeleit mutatja, amelyben a jegybank egyszerre próbál az infláció ellen küzdeni és elkerülni a válságot, ezért engedi a hitelek átstrukturálását, illetve lazít a céltartalékolási szabályokon – vagyis tudatosan <tolja> a veszteségeket abban a reményben, hogy a későbbi visszapattanáskor ezek ledolgozhatók lesznek.

„Mindez arra utal, hogy a szankciók tartós nyomást helyeznek az orosz gazdaságra: a szűkülő export, a magasabb költségek és a finanszírozási nehézségek fokozatosan emésztik fel a vállalatokat”

A banki statisztikákban a késedelmes hitelek aránya még viszonylag alacsony, viszont az átstrukturált és problémás kölcsönök sokasodnak, ami azt jelentheti, hogy a kockázatok egy részét a szabályozás és a könyvelés elrejti. A kilátások inkább egy tartósan gyenge, magas kockázatú pályát mutatnak: lassú növekedés, magas kamatok és emelkedő hitelkockázat. Ha a kamatcsökkentés folytatódik és a világgazdasági környezet kedvező irányt vesz, az enyhítheti a terheket, de az orosz modell egyre inkább az állami megrendelésekre, a hadikiadásokra és néhány nyersanyagszektorra épül, ami hosszú távon sérülékeny.

„A háború szempontjából rövid távon ez nem hoz fordulópontot, mivel Moszkva még jó ideig fenn tudja tartani a hadi kiadásokat. Hosszabb távon azonban a beruházások elmaradása ronthatja az orosz hadi gazdaság utánpótlási és innovációs képességét”

Európára és Magyarországra ez ma már inkább közvetett kockázat, egy orosz bankválság vagy mélyebb recesszió felhajthatja a nyersanyag árakat, növelheti a pénzpiaci volatilitást és fékezheti az európai exportot. Ezen a téren leginkább a gyógyszeripar lehet érintett a korlátozott kereskedelem ellenére. Magyar szempontból elsősorban az energiaárak, az EU-n keresztüli kereskedelmi csatornák és az általános befektetői kockázatérzékelés a releváns, vagyis nem a közvetlen orosz banki kitettség, inkább a másodlagos hatások.

Az írást jegyezte: Páczi Zsolt

(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

  1. „Mindez arra utal, hogy a szankciók tartós nyomást helyeznek az orosz gazdaságra: a szűkülő export, a magasabb költségek és a finanszírozási nehézségek fokozatosan emésztik fel a vállalatokat”
    Várjunk csak, nem úgy volt eddig, hogy a szankciók nem működnek…?

    • Dehogynem! Hogy is állunk az üzembezárásokkal az EU-ban?

    • Ne örüljön! Nem úgy működnek, ahogy remélték. S nyugodjon meg, a cikkben is benne van – csak valahogy nem vette észre -, hogy az orosz gazdaság azért kibírja. Arról nem is beszélve, hogy a szankciók a bevezetőiknek is fájnak. No, jó estét!

      • Hogy én minek örülök, és mennyire vagyok nyugodt, az lényegtelen. A magyar kormány állította, és jelenleg is állítja, hogy nem működnek, elhibázottak az Oroszország ellen hozott EU-s szankciók. Erre kérdeztem rá.

        • Én nem vagyok a magyar kormány. Csak a magam nevében tudok beszélni.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Ki tervezhetett gleiwitzi típusú provokációt Kalinyingrádban?

2026. nov. 22.
Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek szerint ukránok beszivárgást terveztek Kalinyi...

Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

2026. nov. 21.
A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

2026. nov. 21.
A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater