A nyugati média és hivatalos kommunikáció egyik közkedvelt gumicsontjának számítanak az Oroszországgal szemben bevezetett, mennyiségi alapon világbajnoknak számító szankciók. Utóbbiak kapcsán egyes kattintásvadász vagy ideológiai meggyőződésből születő anyagok egyenesen Moszkva következő napi összeomlását vizionáljak. Ám a háború eddigi 15 hónapja alatt az csak nem akart eljönni, sőt. A Roszatom által szervezett, a peveki Akagyemik Lomonoszov úszó atomerőművet bemutató sajtóutunk első állomásaként lehetőségünk nyílt az orosz főváros rövid bejárására.
„Moszkva kifejezetten egy dinamikus nagyváros képét mutatta, amelyhez képest az ukrajnai harcok csupán valami távoli eseményeknek tűnnek”
Ellenben maga a kijutás is már izgalmasan kezdődött, mivel ismételten a szankciók következtében megszűnt a közvetlen légi összeköttetés Oroszország, illetve az európai államok közt. Ám mindezzel csupán a felek azt érték el, hogy a piac ezen szegmensét a török és öbölmenti légitársaságok vették át. A tovább utazás miatt e sorok írója Dubajon keresztül, az Emirates 114-es és 129-es járatával, mintegy 10 órányi repüléssel és több órányi átszállási várakozással jutott ki Moszkvába a Domogyedovo repülőtérre.
Míg Budapestről Dubajba viszonylag szellősen, mintegy félház mellett sikerült eljussunk, addig Dubajból Moszkvába az Emirates Boeing 777-300 ER repülőgépe már szinte teljesen tele volt. Nem is csoda, hogy visszaúton immár egy Airbus A380-800 típus szállított haza minket. Számos orosz kezében láthattunk helyben vásárolt luxusmárkák termékeit, avagy az a bizonyos vagyonos réteg ugyanúgy megtartotta szokásait, csak Párizs és Bécs – illetve Parndorf – helyett aktuálisan épp Dubajban vásárol be.
„Jól mutatja mégis mekkora megapoliszról beszélünk Moszkva kapcsán, hogy a repülőtér melletti szállásunkról mintegy 67 kilométert kellett utazzunk a Vörös térig”
Képzeljük el ezt úgy, mintha Dunaújváros vagy Székesfehérvár Budapest egyszerű elővárosa lenne és onnan a Szabadság térre eljutni közel 1,5 órás utazásba kerülne. A moszkvai bevezetőn haladva a hagymakupola rétegeihez hasonlóan bontakoztak ki a körkörös alapon, egymás után kiépülő moszkvai, illetve agglomerációs negyedek, amelyeken áthaladva a város egyre régebbi szövete tárult a szemünk elé.
Úton Moszkvába
Moszkvába a hazai autóutakhoz és autópályákhoz hasonló többsávos utakon lehet bejutni, amelyek egyfajta ütőerekként szolgálnak a város számára. Érdekes módon a helyi hatóságok meglepően sok traffipaxot telepítettek ezen utak mentén, amelyeket a hazai VÉDA rendszerhez hasonlóan előzetes táblákkal jelöltek. Persze Moszkvában járva nem lehet elkerülni a hírhedt helyi dugókat, ám szerencsére azok érkezésünkkor az ellenkező, kivezető oldalt érintették.
„Az üzemanyagok esetében a bevezetők mentén a 95-ös benzin átlagára 51-56, míg a gázolajé 65-70 rubel közt alakult. 4,8 forintos árfolyammal számolva a benzin esetében 244,8-268,8, míg a dízelnél 312-336 forintos átlagár jött ki a köztudottan drágább autóutak melletti kutak mentén”
Utóbbiakról letérve egyes helyeken az Oroszországban közkedveltnek számító 92-es oktánszámú benzin esetében 41 rubeles, azaz 196 forintos benzinárral is találkozhattunk. De még a prémiumnak számító 100-as oktánszámú benzin ára sem ment sokkal 300 forint fölé.
Ami a moszkvai autópark összetételét illeti, annak tekintetében leginkább a nyugati, de főképp a japán és dél-koreai márkák domináltak. Meglepő módon Ladával szinte alig találkozott az ember, még a külső városnegyedekben sem. Amennyiben mégis, azok inkább az idősek vezette egykori szovjet Zsigulik vagy éppen a „dácsára járós” Nivák voltak. Utóbbihoz kapcsolódóan természetesen megjelentek az UAZ-ok is, de azokról bővebben majd a peveki beszámolónkban fogunk írni. A kínai márkák, noha az elmúlt egy évben a nyugati cégek kivonulásával dominálták az eladási listákat, annyira még nem jelentek meg a közúti forgalomban. Leginkább az autómegosztó szolgáltatások, mint például a Yandex Drive flottájában tűntek fel a Geelyhez, Havalhoz és Cherryhez hasonló kínai típusok.
„Az autóparkhoz kapcsolódva érdemes megjegyezni, hogy Moszkvában a taxizás kifejezetten olcsónak számít”
Saját esetünkben az említett domogyedovói szállás-Vörös tér útvonal 67 kilométere várakozással együtt 12 ezer forintnyi rubelba került. Összehasonlításképp mindez nagyjából megegyezik azzal, amennyiért itthon a Ferihegy-V. kerület távolság 21 kilométeréért kértek. Természetesen az olcsóbb orosz taxizás mögött jelentős szerepet tölt be a hazaihoz képest töredék üzemanyagár is. A taxik esetében a kínálatot jórészt ismét a koreai Hyundai/Kia páros, valamint meglepő módon a Volkswagen Polo szedán kivitele fedte le.
Persze ahogy az autópark, úgy a taxik állapota is jelentősen függött az üzemeltetőtől, de elmondható, hogy azok állaga átlagban megegyezett a hazánkban láthatóakkal, egy-egy negatív kivétel mellett.
„E sorok írója számos olvasóval ellentétben életében először járt az orosz fővárosban, ám az azonnal magával ragadta”
Nem csupán a moszkvai atmoszféra, a történelmi emlékek vagy az orosz emberek. Maga a város egy élő és folyamatosan dinamikusan változó, ám mégis kellemes atmoszférát nyújt az oda látogató számára. Magukat a moszkvaiakat illetően meglepően nagy számú fiatallal találkozhatunk az utcákon menet, akik akár párban akár nagyobb társaságban mozognak. Az este közeledtével az utcazénészek is előkerültek, valamint kifejezetten aktív éjszakai élet indult meg. Sajnos programunk szorossága miatt nem tudtunk igazán elmerülni a moszkvai éjszakában, ám utóbbi mindenképp egy kihagyhatatlan élmény.
A ruházatot és stílust tekintve a moszkvaiak kifejezetten igényesen, valamint a modern divatnak megfelelően öltözködnek, amely az orosz nőket ismerve a rutinosabb olvasónknak természetesen nem okoz meglepetést. Egyúttal a helyiek meglepően előzékenynek és segítőkésznek bizonyultak, bár érdemes megjegyezni, hogy utóbbihoz szükséges egy minimális szintű orosz nyelvtudás. Avagy nyelvében élve a franciákhoz hasonlóan az oroszok is viszonylag idegenen közelednek az angolul megszólalókhoz, ám amint elhangzik az első orosz nyelvű mondat már egy teljesen új világ nyílik meg az ember előtt.
„Még csak nem is nyugati példákkal élve, ám Budapest is számos területen tanulhatna Moszkvától olyan kis dolgoktól kezdve mint az utcák tisztasága egészen a tömegközlekedés megszervezéséig”
Mert bizony Moszkvában az utcák még a turisták által látogatott Vörös tér-Kreml-Gum-Vaszilij Blazsennij székesegyház alkotta területen túl is tiszták, sőt aktívan zajlik a történelmi belváros rehabilitációja és az épületek felújítása. A belső kerületekben nincsenek kéregetők vagy hajléktalanok, az ember biztonságban érzi magát. Békésen élnek meg egymás mellett az autósok, gyalogosok, rolleresek – a bicikli Moszkvában viszonylag ritkának számít és főképp a futárok használják –, egyik sem akarja kiszorítani a másikat.
Moszkva egyben a templomok városa is, hisz a Vörös tértől délre elterülő, az ingatlanárak miatt „helyi Rózsa-dombnak” nevezett Zamoszkvorecsje kerületben templomok sokaságával találkozhatunk, amelyek nem egyszer külön harangjátékkal hívják imára a híveket.
Ortodox harangszó az egyik óhitű templomból
„A moszkvai metrót és tömegközlekedést említenünk sem kell, mivel az még az Oroszországot nem ismerő külföldiek szemében is legendás”
A belső kerületek metróállomásai egyenként is külön építészeti értéket képviselnek, amelyeket órákon keresztül vizsgálna az ember az apró részletekig. Mozaikoktól kezdve a domborműveken át a szobrokig a „Sztálin barokk” sajátos lenyomataként létezik a moszkvai belvárosi metró. Hasonlóan a budapesti M3, illetve a régi M2 vonalához, természetesen Moszkvában is a Metrovagonmas szerelvényei futnak, amelyeket nem egyszer a helyi közlekedési vállalat egy-egy adott alkalomra külön festéssel lát el.
A hazai viszonyok közt szocializálódottaknak meglepő lehet, hogy az orosz állomások egymástól sokkalta távolabb helyezkednek el, ahol nem egyszer több percet tesz meg a metró két megálló közt. Budapesti példával élve Moszkvában – és mellesleg a posztszovjet térségben általánosan – a Keleti Pályaudvar-Puskás Ferenc Stadion két kilométeres távolsága számít átlagosnak. A munkaidő végeztével jelentős számban találkozhatunk közép-ázsiai vendégmunkásokkal – oroszul a németből átvéve gasztarbajter névvel illetik őket –, akik az építőipartól kezdve a takarítások át a szolgáltató szektorig számos munkakört töltenek be, majd a nap végén visszatérnek a külső kerületekben található szállásukra.
„A metróhálózat pedig dinamikusan bővül a külső kerületek irányában”
Összehasonlításképp hazánkban csupán az M3 metróvonal felújítása annyi időt vett igénybe, ami alatt e sorok írója majdnem kétszer lediplomázott egy év kihagyás mellett. Ezzel szemben ugyenezen idő alatt Moszkva 46 darab új vagy felújított metróállomást adott át és gyakorlatilag teljesen új metróvonalakat épített fel a semmiből. A számok is magukért beszélnek, mivel 2021-es adatok szerint naponta mintegy 7,5 millió ember használja a metrót, amelynek össz hosszúsága meghaladja a 440 kilométert 258 állomás mellett.
Persze lehet mondani, hogy egy 1,7 milliós Budapest nem tudja felvenni erőforrások szintjén a versenyt a lassan 15 millió felé közelítő moszkvai agglomerációval szemben. Ám az eszközök és a politikai akaratot magába foglaló fókusz kellő összehangolásával lehet nem hat éven át kellett volna a főváros lakóinak – ismét a sorok íróját is beleértve – az esetenként a földi purgatóriummal felérő metrópótló buszokkal bumlizniuk.
„Persze a külföldi – értve itt főképp az európai és amerikai – látogatók számára a szankciós rezsim jelent némi kellemetlenséget”
Sem a nyugati bankkártyák, sem pedig a Meta által üzemeltetett nyugati közösségi hálózatok – Facebook, Instagram – nem működnek. Ám az oroszok a Facebook helyett inkább a videómegosztótól kezdve a képmegosztón át egészen a piactér funkcióig magába foglaló VKontaktye portált használják, miközben folyamatosan jelennek meg a nyugati szolgáltatások orosz alternatívái. Google helyett a Yandex – amely ismét a taxizástól az ételkiszállításig egy jelentős szektort fed le –, Amazon helyett az Ozon, illetve nem teljesen oroszként, de az üzenetküldők királyának számító Telegram. Aki akarja az pedig gyakorlatilag tiltásokat könnyen megkerülheti a virtuális magánhálózatok – VPN – alkalmazásával.
Este Moszkvában
„Ezek még a külföldiek számára sem jelentenek ezek húsbavágó veszteséget”
A bankkártyát lehet kézpénzzel helyettesíteni, miközben az orosz forgalomban a Visa és MasterCard helyét a hazai Mir kártyák vették át. Illetve a fentebb említett módon az ingyenes vagy fizetős VPN-ek alkalmazásával ugyanúgy hozzá lehet férni a nyugati oldalak tartalmához, mint itthon. Külön érdekesség a szankciók nemzetközi, nem nyugati kihatása, mivel a hozzánk csatlakozó namíbiai kollégák Oroszország szerte tudták használni saját, a kínai UnionPay és egyéb alternatív szolgáltatásokat alkalmazó bankkártyáikat.
„Végezetül érdemes pár szót szólni az ukrajnai háború moszkvai kivetüléséről”
Ahogy már korábban jeleztük, a moszkvai hétköznapokba egészen a május eleji Kreml elleni dróntámadásokig a háború szele minimálisan sem ért el. Természetesen részben a támadásokkal összefüggésben, részben azoktól függetlenül a biztonsági előírásokat a hatóságok fokozták – lásd. drónreptetési tilalom vagy a navigációs rendszerek zavarása –, ám mindezek ismét nem jelentenek húsbavágó veszteséget.
Moszkva szerte találkozhatunk az ukrajnai orosz csapatokat támogató agitációs, illetve a szerződéses szolgálatot népszerűsítő plakátokkal, ám azok sem szúrják ki minden sarkon az ember szemét. A katonai szolgálat népszerűsítése inkább a vidéki Oroszországban jellemző, ahol a havi 300 ezer rubeles – 1,44 millió forintos – fizetés erős gazdasági alternatívaként szolgál.
„Ám történetünk Moszkva rövid bejárásával még nem ért véget”
Ugyanis másnap már útra keltünk egy több, mint 10 órás repülőúttal az Oroszország legészakibb városának számító Pevekbe. Tartsanak velünk a világon egyedülálló Akagyemik Lomonoszov úszó atomerőmű, az orosz Távol-Kelet, Csukcsföld és a fehér éjszakák felfedezésében!
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater