//Moszkva fókusza keletre fordul
„Ugyanis míg főváros nélkül, a kormányzati szervek áttelepítésével lehet folytatni a háborút, de a donbasszi haderő hiányában nemigen” #moszkvater

Moszkva fókusza keletre fordul

MEGOSZTÁS

Az elmúlt 48 órában elsőre drasztikusnak tűnő változások álltak be Moszkva ukrajnai haditervében. A Kijev körüli katonai aktivitás csökkentése a kudarc helyett épp a donbasszi műveletek előtt nyitotta meg az ajtót. A tárgyalások tekintetében pedig Oroszország részben a szíriai sablont alkalmazza. Sokak szemében ugyan első pillantásra vereséggel felérő engedményeket tesz, ez azonban nem több, mint puszta elterelés.

„Ugyanis míg főváros nélkül, a kormányzati szervek áttelepítésével lehet folytatni a háborút, de a donbasszi haderő hiányában nemigen” #moszkvater
„Ugyanis míg főváros nélkül, a kormányzati szervek áttelepítésével lehet folytatni a háborút, de a donbasszi haderő hiányában nemigen”
Fotó:EUROPRESS/FADEL SENNA/AFP

Harcászati szempontból a keddig tartó időszak a korábbiakhoz hasonlóan nem hozott jelentős területi változásokkal járó műveleteket. A harcok továbbra is a megszokott irányokban, délnyugaton Nyikolajev-Herszon, északon Kijev-Csernyigov, keleten pedig Donbassz és Harkov környezetében folytak. A szárazföldi harcokkal párhuzamosan az orosz precíziós fegyverzet alkalmazásának intenzitása sem csökkent, többek közt a Rovnoi területen található klevani üzemanyag raktárat, a kijevi védelmet kiszolgáló usomiri fegyverraktárat, vagy a Hmelnyickiji területen fekvő Sztarokonsztantyinov repülőterét is találat érte.

„Habár az ukrán oldal ezen csapások esetében többször a létesítmények megsemmisüléséről beszél, ám ahogy műholdképek is mutatják, erről koránt sincs szó, többségében részlegesen használhatóak maradnak”

Vélhetően az ellenfél hírszerzésének megtévesztésére szolgálnak ezen nyilatkozatok, ugyanis így csökkenthető egy esetleges későbbi csapás lehetősége. Viszont miután a harctéri helyzet az összhadászati dinamika változása mellett másodlagos szereplőként jelent meg, jelen elemzésünkben nem kívánunk részletes frontokra kiterjedő helyzetképet nyújtani.

„Ugyanis az elmúlt 48 óra legfontosabb eseménye kétségtelenül a Kijev és Csernyigov környéki orosz katonai aktivitás drasztikus redukálásának bejelentése volt”

Az Isztambulban zajló orosz-ukrán béketárgyalások kiegészítéseként Moszkva – úgymond a deeszkaláció előmozdításaként, illetve „a kölcsönös bizalom növelése, és a további tárgyalásokhoz szükséges feltételek megteremtése érdekében” – bejelentette, hogy Kijev és Csernyigov térségében jelentősen lecsökkenti az aktivitását. Mindezt részleges csapatkivonás is követi, bár annak pontos mértéke nem ismert.

„De vajon mi vette rá Moszkvát erre a lépésre?”

Talán kifogytak volna a haderő tartalékai, vagy az ukrán haderő védelme áthatolhatatlannak bizonyult? Nos, jelenleg egyik esetről sincsen szó. Habár számos nyugati forrás és szakértő – így maga a brit védelmi minisztérium is – a Kijev környéki orosz műveletek, illetve a város bekerítésére irányuló tervek bukásáról beszél, nem ez az eset áll fenn. A helyzet az, hogy Moszkva stratégiai céljai egyszerűen mások.

Mint ahogy azt számos korábbi elemzésünkben is megfogalmaztuk – és Szergej Sogju védelmi miniszter keddi nyilatkozatában ismét kvázi megerősítette –, Kijev jelenleg csupán másodlagos hadszíntér szerepét tölti be a Donbasszhoz, illetve általánosan Kelet-Ukrajnához képest. A Kijev és Csernyigov központú északi frontvonal szerepe a Nyikolajev-Voznyeszenszk vonalhoz hasonlóan inkább abban merül ki, hogy lefoglalja, valamint elterelje az ukrán haderő erőforrásait. Miután az ukrán oldal érthető módon kiemelt figyelmet szentel saját fővárosának védelmére, így az abban résztvevő alakulatok nem tudnak keletre Harkov térségébe, vagy éppen a Donbasszba áttelepülni.

A Kijevtől nyugatra zajló harcok állása március 29-én #moszkvater
A Kijevtől nyugatra zajló harcok állása március 29-én
Forrás:Telegram

Másik részről azért is érthető a kijevi és csernyigovi frontok úgymond alacsonyabb fokozatba tétele, mivel az elmúlt egy hónap során a határtól Kijevig tartó kezdeti jelentős előrenyomuláson túl gyakorlatilag bizonyos kisebb területek kivételével a front változatlan maradt. A még a második világháború előtt kiépített, majd a hidegháborúban megerősített Kijev környéki védelmi vonalak a várnál komolyabb akadálynak bizonyultak, ahogy az egykoron 3,5 milliós város ostroma is nagy kihívás lenne.

„Egyszerűen a rendelkezésre álló orosz erőforrások fényében jobban lehetne a Kijev környéki immár harcedzett erők egy részét hasznosítani. Ugyanis míg főváros nélkül, a kormányzati szervek áttelepítésével lehet folytatni a háborút, de a donbasszi haderő hiányában nemigen”

Az orosz fél állítólag már a bejelentést megelőzően, napokkal korábban megkezdte a kijevi front közeléből áttelepíteni a csapatait a Donbasszba. Ráadásul az úgynevezett kivonást is érdemes a helyén kezelni. Szó sincs arról, hogy Oroszország minden Kijev környéki megszerzett állását ,és a megszállt területeket feladná. Moszkva vélhetően részben a folyamatos rotáció részeként, illetve a nagyszabású donbasszi offenzíva előkészítéseként csupán a támadó alakulatokat fogja kivonni Kijev térségéből.

A hadműveletek visszafogása pedig nem jelenti a harcok végét, vagy esetleges tűzszünetet. Utóbbira utal az orosz oldal által a tűzszünet helyett használt deeszkaláció kifejezés is. E sorok írása közben is aktív tüzérségi harcok folytak Kijev térségében. Továbbá nem elképzelhetetlen, hogy saját pozícióinak megerősítése érdekében az orosz erők részleges kivonását az ukrán oldal esetleges ellenoffenzívája követi.

„A kijevi <kivonulást> pedig nem más, mint a donbasszi ukrán főerők elleni nyílt offenzíva megindítása követheti”

Elég csak a védelmi minisztérium, illetve a kormányzat nyilatkozatait fellapozni az elmúlt napokból, és világossá válik, hogy az elsődleges célpont nem más, mint a Donbassz. Az ukrán főerőknek a dnyepropetrovszki területen, illetve Szlavjanszk és Kramatorszk térségében történő bekerítésével pedig a jelenleg változatlanul magabiztos kijevi kormányzat is harapófogóba kerül. Nem engedheti meg erőinek elvesztését, de nincs is annyi offenzív kapacitása, hogy ki tudja őket menteni a katlanból. Sikeres bekerítés esetén pedig egyedül a diplomácia jelenthet Ukrajnának megoldást.

A harcok állása a francia védelmi minisztérium közlése szerint #moszkvater
A harcok állása a francia védelmi minisztérium közlése szerint
Forrás:Twitter

Egyes értesülések szerint az orosz kormányzat legkésőbb a győzelem napjáig, azaz május 9-ig átütő győzelmet kíván elérni a keleti frontszakaszon. A szimbolikus dátum érthető, és a körülmények állása szerint sikeres bekerítés esetén nem is tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak. Ráadásul az ukrán Informnapalm oldal védelmi minisztériumhoz közeli forrásának információi szerint az orosz fél nagyobb tömegű haditechnikát vonultatott fel Kurszk térségében, mint amekkorát február 24-én a műveletek kezdetén.

„Tehát minden abba az irányba mutat, hogy Moszkva a visszavonulás vagy a feladás helyett átfogó nagy hadműveletre készül Ukrajna keleti és potenciálisan déli régióiban”

A Donbasszt követően – vagy épp akár azzal egyidőben – a Zaporozsje, Krivoj Rog, Dnyepropetrovszk, Nyikolajev, és potenciálisan Odessza elleni orosz művelet következhet. Ugyanis például délnyugaton található az ukrán haderőnek a Donbassz után második legnagyobb csoportja, amelyet a Herszoni területről visszavonuló egységek is kiegészítenek. Miután a stratégiai célok között vélhetően szerepel a teljes ukrán tengerparti sáv elfoglalása, így a fókusz is e régió maradékára szegeződhet. Harcászati szempontból pedig logikus is a Zaporozsje-Krivoj Rog irány, miután Nyikolajev bekerítése a Fekete-tenger miatt nem lehetséges. Egy esetleges Krivoj Rogból nyugatra, egészen Transznyisztriáig tartó előrenyomulás azonban Odessza mellett jelentős ukrán csapatokat is elvágna az ország többi részétől. A morális hatásról nem is beszélve, miután Krivoj Rog a jelenlegi ukrán elnök szülővárosa.

„A béketárgyalások esetében egyre több jel mutat arra, hogy a kedden belengetett pontok csupán elterelésként szolgáltak”

Egyik oldalt a tárgyalások még nem jelentenek semmi konkrétat, mivel Ukrajna sorsa nem a tárgyalóasztaloknál, hanem a frontokon fog eldőlni. Továbbá Megyinszkij a sajtó interpretációjával ellentétben az ukrán pontokat csupán ismertette, mint a konstruktív munka jelét. Az orosz kormányzat e sorok írásáig semmilyen hivatalos módon még nem kommentálta az ukrán feltételeket, így korai is azok elfogadásáról beszélni. Bár a lehetséges válasz jellege már előre sejthető, nem lesz se Haszavjurt-2 vagy Minszk-3.

„Fontos megjegyezni, hogy a harctéri események és a béketárgyalások két külön dimenziót alkotnak saját valóságuk, illetve szabályrendszerük szerint. A diplomácia és a hadászat eltérő tudományok, ám mégis az összkép részeként szervesen kapcsolódnak egymáshoz”

Ne feledjük, Oroszország a szíriai beavatkozás során is legalább kétszer jelentette be erőinek részleges kivonását. Mindezek ellenére, mint látjuk, az orosz erők továbbra is aktívak a szír hadszíntéren, sőt a beharangozott kivonásokat épp újabb erősítések követték. Ahogy az ukrajnai háború több részlete esetén, úgy tűnik Kijev környezetében is mintha a szír forgatókönyv érvényesülne. Avagy a hadszíntéri „húzd meg-et egy politikai-diplomáciai „ereszd meg” követi, miközben Moszkva céljai változatlanok.

„Ami pedig Ukrajna tartalékait illeti, nem éppen rózsás a helyzet”

Kijev nemcsak üzemanyagnak, de egyre inkább haditechnikának is híján van. Habár egyes portálok már egyenesen arról számolnak be, hogy Kijev a háború kezdetéhez képest a zsákmányolt technika révén több harckocsival rendelkezik, ez messzebb sem állhatna a valóságtól. Miután az ukrán készletek egyre fogyatkoznak, Zelenszkij nem véletlenül próbálja immár a The Economistnak adott interjújában is egyre inkább rávenni a NATO-t nehéz fegyverzet szállítására. De nemcsak a technika, hanem maga a lőszer is fogy.

„A hadianyag megfogyatkozásának jelét Vitalij Kim nyikolajevi kormányzó videóüzenete mutatja, amelyben a terület vezetője a helyi lakosságot arra kéri fel, hogy szolgáltassa be a nála található lőszereket a hadsereg részére”

Többek közt a kézifegyverekhez vagy tüzérséghez tartozó lőszerek esetében Ukrajna továbbra is jórészt a mostanra már részben lejárt szavatosságú – és ezáltal kétes megbízhatóságú – szovjet készleteket kénytelen felhasználni. Ezzel szemben Oroszország a grúziai háborút követő haderőreform részeként 2009-2011 között a lejárt szovjet készletek átfogó – bár nem teljes – cseréjét, illetve megsemmisítését hajtotta végre. Ráadásul a kelet-európai NATO tagállamoknak az Ukrajna számára történő felajánlásai is a kompatibilitás okán jelentős részben az egykori Varsói Szerződés raktárainak kisöpréseként értelmezhetőek.

„Végül, ami pedig az Ukrajna területén állítólagosan megjelenő Wagner erőket jelenti, ezt a kártyát a nyugati média egyszer már február folyamán kijátszotta”

Egyáltalán nem nagy meglepetés a Wagner erőinek jelenléte az ukrajnai harctéren, sőt bizonyos Telegram és Twitter csatornákat figyelve aktívan követhető is a tevékenységük. Viszont az emlegetett ezer fős kontingens vajmi keveset ér egy – csak a harcoló alakulatokat tekintve – minimum 350-400 ezer főt mozgósító konfliktus esetén.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.