Múltidéző. Számomra úgy tűnik, hogy az európai jogfelfogást mára annyira elragadta a gyilkosok személyiségi jogainak védelme, hogy mind kevesebbet foglalkozik az áldozatok jogaival. Különösen akkor, ha ezek az áldozatok nem az Európai Unió polgárai, hanem az ilyen-olyan Oroszországéi. A beszlani tragédia után az országunk irányában megnyilvánuló európai szolidaritás sem feledtetheti, sőt csak még időszerűbbé teszi a terrorizmus ellen vívott közös harcunkkal kapcsolatos kérdéseket. Vitalij Tretyakov, az orosz újságírás legendája, a Nyezaviszimaja gazeta alapító főszerkesztője vetette papírra ezeket a gondolatokat kérésünkre még a beszlani tragédiát követő napokban. Idézzük fel Tretyakov húsz tézisét a terrorizmusról, Oroszország ellenségeiről és szövetségeseiről.
Vitalij Tretyakov írását közreadja Stier Gábor
„Vajon lesz-e elég erő az orosz társadalomban, hogy győzedelmesen vívja meg harcát a terrorizmussal, és ne roskadjon össze e csata terhe alatt?” Fotó:EUROPRESS/VLADIMIR SUVOROV/GAZETA/AFP
Az európai kultúrában máig a fasizmus a gonoszság és az embertelenség általános mércéje. Igaz, ennek bűnei mára mintha a múlt ködébe vesznének, hiszen egyesek, így például a friss EU-tag balti országok normális, elfogadható dolognak tartják, hogy az SS soraiban harcolt csapataikat dicsőítsék.
Miután azonban terroristák gyerekek százait kínozták és gyilkolták meg Beszlanban, remélem – bár biztos nem vagyok benne -, hogy a szélsőséges iszlám terrorizmus a gonoszság és az embertelenség fasizmussal egyenértékű fokmérője lesz. Amelyről senki sem feledkezik el.
Végre a legmagasabb szinten is elhangzott, hogy a nemzetközi terrorizmus – és annak országunk területén tevékenykedő élcsapata, a csecsen szakadárok – totális háborút hirdetett Oroszország ellen. Igaz, erről Vlagyimir Putyin már többször is beszélt, ha nem is ilyen kemény megfogalmazásban. Kijelentéseinek azonban akkor nem hitt a Nyugat; sokan úgy vélték, hogy az orosz elnök egyszerűen csak csecsenföldi politikáját igyekszik ekképpen igazolni.
„E meg nem értéshez az is hozzájárult, hogy a világ csupán 2001. szeptember 11-től eredezteti a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. Ne feledjük el azonban, hogy Oroszország jóval korábban, mintegy tíz éve szembesült Csecsenföldön ezzel a kihívással”
Mivel most e totális háború célja Oroszország elpusztítása, joggal merül fel a kérdés, hogy kik az ellenségeink, illetve szövetségeseink e harcban. Alapvető kérdés továbbá: kész-e a nemzet arra, hogy ellenálljon a gonosznak, mint ahogy az is, képesek-e fegyveres erőink a győzelemre?
Kik az ellenségeink? Egyértelmű, hogy a csecsen szeparatisták és a soraikban harcoló külföldiek a saját országunk területén indítottak háborút ellenünk. Minden egyéb meglehetősen elkenve, s korántsem a kellő konkrétsággal jelent meg idáig az orosz hivatalos személyek és a titkosszolgálatok vezetőinek nyilatkozataiban. Valamiféle külföldi szponzorokról, a terroristákat pénzzel és fegyverrel ellátó belső struktúrákról beszéltek. Olyan országokról, ahol a harcosok felkészülnek a támadásokra, és azok után kipihenhetik magukat. Bizonyos nyugati szervezetekről, amelyek nemcsak fórumot biztosítanak az Oroszország elleni totális háború propagandistáinak, hanem politikai menedékjogot is nyújtanak számukra.
„ Miért nem nevezik meg azonban ezeket az országokat, szervezeteket? Kik a terrorizmus birodalmának legfőbb vezetői? Miért csak a harctéri parancsnokokról tudunk? Most már ki kell mondani a teljes igazságot!”
Amerika, amely 2001. szeptember 11-ével együtt is kevesebbet szenvedett a saját földjén e birodalomtól, már régen megnevezte ellenségeit, s ennek megfelelően cselekszik.
Nem lehet másként, mint intellektuális kreténségként értékelni azokat az európai országokban elhangzó kijelentéseket, miszerint katonáink Csecsenföldön csupán az orosz birodalmi ambíciók nevében, és Putyin népszerűségi indexének magasan tartásáért harcolnak. Nem így van, ők egyszerűen csak Oroszországot védik!
„Az orosz katona, az orosz tiszt, jól-rosszul, de a Kaukázusban a keresztény civilizáció értékeit, konkrétan az euroatlanti közösség, Európa szabadságát és biztonságát védi. Az Európai Unió minden egyes országáért ontják vérüket, annak ellenére, hogy nem polgárai e szervezetnek”
Európában a fasizmus idején is sok volt a kollaboráns, köztük olyanok,akiket az oroszok iránti gyűlölet elvi alapon sodort arra az oldalra. Miért csodálkozunk tehát, ha ez a gondolkodásmód ma is hódít? E kollaboránsokkal (országokkal és egyes politikusokkal) szemben Oroszországnak megvan a morális alapja ahhoz, hogy következetes legyen.
Oroszország, illetve politikusai és katonái egyaránt hibák sorát követték el a Kaukázusban, így Csecsenföldön is. Azonban nem a nyugat-európaiak azok, akiknek erkölcsi alapjuk van ahhoz, hogy elítéljék az orosz katonákat, tábornokokat és politikusokat. Különösen nincs azoknak, akik bemocskolták a kezüket a terrorista birodalom támogatásával. Oroszország egyedül is képes lesz feltárni a hibáit, s felelősségre vonja a bűnösöket, ha cselekedeteik már a háborús viszonyokkal sem magyarázhatók.
A mostani totális háború nem nyerhető meg az ellenség határokon kívül szorításával. A győzelem csak úgy képzelhető el, ha saját fészkében semmisítjük meg az agresszort. Csakis ez lehet most a követendő orosz stratégia. Ma lényegében csak az Egyesült Államok tartja megengedhetőnek, hogy a határain kívül mérjen megelőző csapást a biztonságát veszélyeztető terroristákra. Úgy gondolom, hogy 2004. szeptember elseje után immár Oroszországot is megilleti ez a jog.
A következő kérdés az, hogy az orosz nemzet kész-e, illetve képesre győztesen megvívni ezt a háborút. Más választása nincs, s ezzel érezhetően mindenki tisztában is van. Ellenkező esetben ugyanis Oroszország megszűnik létezni.
A szörnyű tragédiát követően Putyin elnök sok mindenről beszélt a nemzethez intézett beszédében. Remélem, a szavakat most már tettek is követik. Határozott, hatékony és professzionális megoldások.
A rendfenntartó és az igazságügyi szervek munkája kulcsfontosságú e pillanatban. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a terrorizmushoz hasonlóan nálunk a korrupció is totális, áthatja mind az alsó, mind pedig a felső szinteket, ami gyengít bennünket a jelenlegi küzdelemben. Amíg ezt nem számoljuk fel, addig a terrorizmus mindig győzedelmeskedni fog, hiszen mennyiségi és minőségi fölényben lesz velünk szemben.
A háborút csakis akkor nyerhetjük meg, ha a társadalom bizalommal viseltetik a hatalom, az erőszakszervezetek iránt. A valóságnak a Beszlanban történtekhez hasonló elhallgatása azonban ahhoz vezet, hogy az emberek jobban hisznek majd a terroristáknak, mint a hatalomnak.
„Mi ez, ha nem bűn, még ha egyszerűen butaság is az alapja? Ideje, hogy végre Oroszország minden politikusa megértse ezt!”
Az is tény ugyanakkor, hogy a totális háború sikeres megvívása szinte elképzelhetetlen a totális szabadság körülményei között. Az információ szabad áramlásának biztosítása a modern háborúk egyik legnagyobb kihívása.
Háborús viszonyok között megengedhetetlen, hogy az egyik csatát a másik után elveszítő katonai és politikai vezetők a posztjukon maradhassanak. A legfelső vezető, jelen esetben Putyin elnök joga, hogy egy személyben döntsön a váltásokról.
A beszlani túszdráma végkifejlete kapcsán az orosz biztonsági szerveket ért kemény kritikák megfogalmazóinak ugyanakkor azt javasolnám, fejtsék ki végre részletesen, hogy ők miként szabadították volna ki a gyerekek százait. Ez idáig ugyanis ilyen tervekről, elképzelésekről nem olvastam, nem hallottam! Lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet?
Szögezzük le, a Beszlanban történtekért 99 százalékban a terrorista birodalom (Reich) viseli a felelősséget, s csak a fennmaradó egy százalék Oroszországé, amiért nem lépett elég hatékonyan a terrorizmus ellen. Álljunk meg itt egy pillanatra, ugyanis erkölcstelennek és visszataszítónak tartom, hogy gyerekek százainak túszul ejtése, megalázása és legyilkolása után sokan a hibák (ha voltak ilyenek) órákig tartó taglalását tartják a legfontosabbnak. Ez aligha vall szakszerűségre.
„Olyan, mintha valaki futólag megemlékezne a fasiszták auschwitzi rémtetteiről, majd hosszasan ecsetelné a Vörös Hadseregnek a haláltábor felszabadításakor elkövetett hibáit”
Őszintén megdöbbentenek a nyugati kollégák kérdései is: vajon nem Oroszország csecsenföldi politikája vezetett-e a beszlani iskolafoglaláshoz? Nem lenne jobb, ha Putyin most tárgyalóasztalhoz ülne Maszhadovval? Nem köszönt-e Oroszországra új totalitarizmus? Válaszolok, de legszívesebben káromkodnék egy nagyot.
Ha annyira kíváncsiak, most felvázolom Csecsenföld Maszhadov vezette függetlenné válásának forgatókönyvét. Ez a bandita-köztársaság elsőként lenyelné Ingusföldet, aztán Dagesztánt. Ezek ugyebár Oroszország részei. Ezt követné Grúzia elpusztítása, az ország részekre esne. Mindezt az egész Kaukázust és Dél-Oroszországot lángba borító háború követné. Akik ezt nem fogják föl, azokkal nem sok értelme van beszélgetni!
„Avagy esetleg vannak olyanok, akik a Kaukázus balkanizálódásában és Oroszország második szétesésében érdekeltek?”
Az persze más kérdés. Igaz, figyelembe kell venni azt is, hogy ez a terrorista internacionálé már vagy harminc éve létezik. Mégpedig azzal a céllal, hogy immár nem délről, hanem kelet felől vegye be Európát.
A napnál is világosabb tehát, hogy Putyinnak nem szabad tárgyalnia Maszhadovval. Ellenkezőleg, végleg el kell takarítania az útból az egész bandájával együtt.
Az is egyértelmű, hogy nem Oroszországnak kell csatlakoznia Amerika és Európa terrorizmusellenes harcához, hanem éppen fordítva. Itt lenne az ideje, hogy ne a mostanihoz hasonló képmutatással támogassa a világ Oroszország Kaukázusban folytatott évtizedes harcát a terrorizmus ellen.
Néhány szó Oroszország politikai perspektíváiról. Szögezzük le, hogy a nemzetközi terrorizmust demokratikus módszerekkel nem lehet legyőzni. A totális háború hallatlan erőfeszítéseket igényel. A maximális belső demokrácia és a külső ellenséggel szembeni kemény fellépés nehezen egyeztethető össze.
A terrorakciók legutóbbi sorozatának következtében (két utas-szállító repülőgép egyidejű felrobbantása, merénylet az egyik moszkvai metróállomásnál, a beszlani vad leszámolás a gyerekekkel) elnökségének legnagyobb válságát éli át Vlagyimir Putyin. Olyat, amely kül- és belpolitikájának határozott megváltozását vonja maga után. Ezek a változások nem lesznek egyszerűek és egyértelműek.
„Vajon lesz-e elég erő az orosz társadalomban, hogy győzedelmesen vívja meg harcát a terrorizmussal, és ne roskadjon össze e csata terhe alatt?”
Mindez végeredményben hit kérdése, és én hiszem, hogy lesz elég erőnk e harchoz. Egyértelmű azonban, hogy ma a legfontosabb kérdés – nemcsak nálunk, hanem egész Európában -, hogy legyőzzük a közös ellenséget. Ezt a kérdést festi figyelmeztetőn az égre az ártatlan beszlani gyerekek kiontott vére.
Az Oroszország előtt álló legfontosabb feladat most a demográfiai probléma megoldása. Hosszú távon ennél fontosabb most nincs.
Túl kevés az orosz ember ahhoz a nagy területhez, amelyre várhatóan egyre többeknek fog fájni a foguk.
A fegyveres erő fontos, de hosszú távon nem elég.
Miként alakíthatja második elnöksége alatt Donald Trump az amerikai-kínai kapcsolatokat, és hogyan találhatja meg Magyarország a szerepét az alakuló világrendben.…
Milyen lehet a hétköznapi élet egy olyan városban, amely a háború árnyékában létezik. Kijev nemcsak geopolitikai szempontból meghatározó helyszín, hanem…
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Az "Engedélyek beállítása" gombra kattintva ellenőrzött hozzájárulást adhat. Mik azok a sütik?
Adatvédelmi áttekintő - Rendelkezzen adatai felett! Támogatjuk a magánélethez és átláthatósághoz való jogát.
Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa a felhasználói élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a sütikről. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-advertisement
1 year
Set by the GDPR Cookie Consent plugin, this cookie is used to record the user consent for the cookies in the "Advertisement" category .
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
CookieLawInfoConsent
1 year
Records the default button state of the corresponding category & the status of CCPA. It works only in coordination with the primary cookie.
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Cookie
Duration
Description
__cf_bm
30 minutes
This cookie, set by Cloudflare, is used to support Cloudflare Bot Management.
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Cookie
Duration
Description
__utma
2 years
This cookie is set by Google Analytics and is used to distinguish users and sessions. The cookie is created when the JavaScript library executes and there are no existing __utma cookies. The cookie is updated every time data is sent to Google Analytics.
__utmb
30 minutes
Google Analytics sets this cookie, to determine new sessions/visits. __utmb cookie is created when the JavaScript library executes and there are no existing __utma cookies. It is updated every time data is sent to Google Analytics.
__utmc
session
The cookie is set by Google Analytics and is deleted when the user closes the browser. It is used to enable interoperability with urchin.js, which is an older version of Google Analytics and is used in conjunction with the __utmb cookie to determine new sessions/visits.
__utmz
6 months
Google Analytics sets this cookie to store the traffic source or campaign by which the visitor reached the site.
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb.
Cookie
Duration
Description
_ga
2 years
The _ga cookie, installed by Google Analytics, calculates visitor, session and campaign data and also keeps track of site usage for the site's analytics report. The cookie stores information anonymously and assigns a randomly generated number to recognize unique visitors.
_gat_gtag_UA_120083563_2
1 minute
Set by Google to distinguish users.
_gid
1 day
Installed by Google Analytics, _gid cookie stores information on how visitors use a website, while also creating an analytics report of the website's performance. Some of the data that are collected include the number of visitors, their source, and the pages they visit anonymously.
CONSENT
2 years
YouTube sets this cookie via embedded youtube-videos and registers anonymous statistical data.
vuid
2 years
Vimeo installs this cookie to collect tracking information by setting a unique ID to embed videos to the website.
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Cookie
Duration
Description
_fbp
3 months
This cookie is set by Facebook to display advertisements when either on Facebook or on a digital platform powered by Facebook advertising, after visiting the website.
fr
3 months
Facebook sets this cookie to show relevant advertisements to users by tracking user behaviour across the web, on sites that have Facebook pixel or Facebook social plugin.
VISITOR_INFO1_LIVE
5 months 27 days
A cookie set by YouTube to measure bandwidth that determines whether the user gets the new or old player interface.
YSC
session
YSC cookie is set by Youtube and is used to track the views of embedded videos on Youtube pages.
yt-remote-connected-devices
never
YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.
yt-remote-device-id
never
YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.
yt.innertube::nextId
never
This cookie, set by YouTube, registers a unique ID to store data on what videos from YouTube the user has seen.
yt.innertube::requests
never
This cookie, set by YouTube, registers a unique ID to store data on what videos from YouTube the user has seen.
Horváth Ervin László says:
Az Oroszország előtt álló legfontosabb feladat most a demográfiai probléma megoldása. Hosszú távon ennél fontosabb most nincs.
Túl kevés az orosz ember ahhoz a nagy területhez, amelyre várhatóan egyre többeknek fog fájni a foguk.
A fegyveres erő fontos, de hosszú távon nem elég.