Kezdőlap » Szerkesztő ajánlata » Miért agonizál a horvát turizmus?
Horvátországban a belföldi és külföldi vendégek száma három százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva #moszkvater

Miért agonizál a horvát turizmus?

Elmaradtak a júliusban várt tömegek a horvát tengerparton. A hónap elejétől 15-ig a belföldi és külföldi vendégek száma három százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. Míg egyesek a labdarúgó világbajnokságban látják a rossz teljesítmény okát, a szakértők szerint egész más a probléma.

Horvátországban a belföldi és külföldi vendégek száma három százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva #moszkvater
Horvátországban a belföldi és külföldi vendégek száma három százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva
Fotó:Pxhere.com

Nem indult jól a turisztikai szezon Horvátországban. Miután a júniusi hónap gyengébbre sikeredett a tavalyinál, úgy a július eleji számok is meglehetősen lelombozóak. A Horvát Turisztikai Szövetség (HTZ) egy ideig ugyan abban bízott, hogy a labdarúgó-világbajnokság befejeztével többen indulnak majd el nyaralni, a jelek szerint korántsem várhatók „jelentős hétvégi turistahullámok”, mint ahogy azt a szervezet jósolta a szállásadóknak.

Szakértők szerint ugyanis a valós okok egészen másban keresendők. A Vecernji List című horvát napilap szerint ugyan lehetséges, hogy néhány turistát valóban a rossz időjárás miatt veszített el Horvátország, de a legvalószínűbb, hogy Törökország és Egyiptom szívta el a nyaralókat. Ezek a nyaralóhelyek ugyanis a vártnál korábban nyerték vissza a turisták bizalmát a korábbi terrortámadások után. Így Törökország az idén rekordszámú turistára számít, amellyel túllépheti a 2014-es csúcsteljesítményét, a 36,8 millió turistát. Ez év elején 35 százalékkal több turista látogatott ebbe az országba, mint 2017 első két hónapjában. A számok pedig nőnek Egyiptomban is. Ez utóbbi tavaly 8,3 millió turistát fogadott – számolt be róla az újság, amely jelezte: az Adria ugyan most sem lesz üres, de olyan szezonok jöhetnek, amikor nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a vendégek számának növelésére.

A közgazdászok ugyanakkor azt látják, hogy a magas áfakulcs az, ami egyre nehezebb helyzetbe sodorja a horvát vendéglátókat. Horvátországban a vendéglátásra kivetett adó 25 százalékot tesz ki, ami jelentősen magasabb a többi európai uniós országhoz képest. Különösen szembetűnő ez a magas szám, ha a spanyolországi, a görögországi és az olaszországi adoatokkal vetjük össze. Az európai országok általában alacsonyabb forgalmi adóval sújtják a szálláshelyeket és az éttermeket, Spanyolországban és Franciaországban mindkét kategória esetén 10 százalékos az áfakulcs. Ausztriában – ahol szintén nagyon fejlett a turizmus – a szálláshelyeket 13 százalékkal, az éttermeket 10 százalékos áfakulccsal adóztatják. Meglepően alacsony az áfa Portugáliában is: ott a szállásoknál mindössze 6 százalékos az áfa, az éttermekben pedig 13 százalék ez az adónem.

Ám a horvátországi magas áfakulcsok azért fájdalmasak különösen a turisztikai ágazatnak, mert még a szomszédos Szlovénián is sokkal jobb a helyzet. Ott a szállásokat csupán 9,5 százalékos forgalmi adó terheli.

De hogyha ez még mindig nem lenne elég, egyre inkább jelentkezik a tengerparton is az a probléma, ami most már az egész horvát gazdaságra kihatással van: a munkaerő elvándorlása. Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, így lakosai számára korlátozottan ugyan, de megnyílt az uniós munkaerőpiac. Azóta egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja az országot, Nyugat-Európában próbál szerencsét, és Zágráb nem tudja megállítani a kivándorlást. A legfrissebb adatok szerint csak Németországban és Ausztriában 450 ezer horvát állampolgár dolgozik, a horvát összlakosság tíz százaléka. A demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget Horvátországban. A horvát statisztikai hivatal szerint ráadásul gyakran végleges távozásról van szó, hiszen egész családok hagyják el otthonaikat, és nem az történik, ami néhány évtizeddel korábban jellemezte az akkori Jugoszláviát, vagyis hogy a férfiak néhány évig munkát vállalnak a nyugat-európai országokban, majd az ottani magas fizetésekből jobb életet teremtenek maguknak otthon.

Mindez óriási kihívások elé állítja a horvát vendéglátást is, amely erősen megszenvedi a munkaerőhiányt. A horvát Idegenforgalmi Minisztérium szerint így az lenne a megoldás, hogy 20-30 százalékkal növeljék a fizetéseket a vendéglátó szektorban. A vállalkozók azonban úgy látják, hogy mindezt lehetetlen meglépni addig, amíg ilyen magas az áfakulcs. Ezért azt javasolják, hogy csökkentsék 10 százalékra az áfát, ebben az esetben készek arra, hogy 15 százalékkal növeljék a fizetéseket a szektorban.

Úgy tűnik azonban, hogy a magyar turisták mégis kitartanak Horvátország mellett. Marin Skenderović, a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti vezetője szerint így a tavalyi hárommillió vendégéjszakát az idén már most elérték a magyar turisták. A szakember elmondta: a szezonban az a cél, hogy legalább hatszázezer magyar turista látogasson az Adriai-tenger partjára. Így ha a horvát kormány belátható időn belül nem intézkedik, egyre inkább a magyar turistákra kell koncentrálniuk a horvát szállásadóknak.