„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
Egy munkás folyékony kőolajfinomító adalékanyag átvételére készül egy tartálykocsiból a MOL Dunai Finomítójában, Százhalombattán
Fotó:EUROPRESS/ATTILA KISBENEDEK/AFP
A lényeg az, hogy horvát barátaink megtagadták orosz olaj továbbítását az Adria kőolajvezetéken a MOL finomítóiba, mert annak a behozatala az Európai Unióba tilos. A MOL a szükségleteit túlnyomórészt orosz forrásból fedezte a Barátság kőolajvezetéken keresztül, amely az ukránok jóvoltából használhatatlanná vált. Az Adria vezetéken is érkezett olaj Magyarországra, de jóval kisebb mennyiségben. Főleg ahhoz képest volt kicsi, amit a horvátok szerettek volna, amikor Washingtonban megtiltották az orosz olaj szállítását a jórészt orosz tulajdonú szerb olajvállalat, a NIS pancsovai finomítójába. A cél ez esetben is a kényszerítés volt, az orosz tulajdonosok eltávolítása a vállalatból.
„Ez nagy érvágás volt a horvát csővezeték üzemeltető vállalatnak, a JANAF-nak, hiszen éves bevételének 18 százalékát tette ki a szerbiai export”
Washington időről-időre meghosszabbította a szállítás engedélyezését, de cseppenként adagolta, állandó bizonytalanságban tartva a horvát és az orosz felet. Az utóbbi napok fejleménye, hogy az illetékes amerikai hivatal egy hónapra, március 20-ig ismét engedélyezte orosz kőolaj szállítását Szerbiába. Zágráb, érthető módon azon a kuncsafton akarja behozni a veszteséget, aki a legjobban rá van szorulva. Mi ennek már az első affér alkalmával is ellenálltunk, de pirruszi győzelmet arattunk.
Megint rájuk szorulunk. Ahogy korábban, horvát barátainknak most is vannak ötleteik, honnan tudnának gondoskodni pótlásról, és mennyiért. A diplomatikus és sima modorú Andrej Plenković, miniszterelnök Indiából, a mesterséges intelligenciáról tartott nagy nemzetközi konferenciáról üzente, hogy konzultálnak amerikai és európai szövetségeseikkel, és meglátják, mit tehetnek a magyar követelések kielégítése érekében. Az utóbbira nem kellett sokat várni. Marco Rubio, az éppen Budapesten tartózkodó amerikai külügyminiszter világossá tette, addig, amíg Donald Trump az amerikai elnök és Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök, addig érvényes Washington jóváhagyása az orosz olaj magyarországi szállítására.
„Az EU saját korábbi engedélyének dacára elegánsan a háttérbe vonult, és tartózkodott a véleménynyilvánítástól”
Csak, amikor Magyarország megtagadta beleegyezését 90 milliárd eurós hadikölcsön folyósításába Ukrajnának, akkor figyelmeztette Ukrajnát, helyezze üzembe a Barátság vezetéket.
Tekintsünk most el a legkézenfekvőbb magyarázattól, vagyis attól, hogy ami most történik, választási előzetes. Az Európai Unió mozgatja a szálakat, és azt akarja elérni vele, hogy az általa támogatott jelölt győzzön az áprilisi választáson, a demokrácia jegyében! Ezen az se sokat változtat, hogy legújabb javaslatában a választások utáni harmadik napra időzítette az orosz energiahordozó végleges betiltását az EU területén, nehogy valaki is azt gondolja, befolyásolni akarják a választás eredményét. (!)
„Magyarországot és Horvátországot is elsősorban a pénz mozgatja ebben az ügyben”
Mi nem akarunk többet fizetni sem a gázért, sem az olajért, és különösen nem akarunk kitéve lenni a szállítási díjak folytonos emelésének, amire horvát barátaink hajlamosak. Nem is beszélve arról, hogy a finomítók szerte a világon egy bizonyos típusú olaj feldolgozására vannak kalibrálva, ami szerencsés esetben helyben kitermelhető, vagy gazdaságosan beszállítható. A MOL finomítói földrajzi és történelmi adottságok miatt orosz olajra álltak rá, és ennek megváltoztatása se nem olyan egyszerű, se nem olyan olcsó, mint ahogy azt Brüsszelben esetleg elképzelik.
„A horvát olajipari szakembereket hallgatva világos, hogy a hozzáértők ezzel ott is tisztában vannak. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy a politikának és főleg a médiának mások a céljai”
A politika is elsősorban a pénzt tartja szem előtt, annál is inkább, mert Horvátország már 2021-ben, amikor az első visszagázosító hajót üzembe helyezték a Krk-szigeti Omišaljban, azt a nagyralátó célt tűzte ki maga elé, hogy Közép-Európa energiaközpontja legyen. Ez jó ötletnek tűnt, de csak üggyel-bajjal sikerült elég kuncsaftot szerezni az orosznál jóval drágább tengerentúli olajra. Folyamatban van az LNG-kapacitás kétszeresére növelése. Újabb vevőkre lesz szükség. A vita folytán, amely most újra fellángolt Magyarországgal és Szlovákiával, az elmaradt szállítási díjak miatt vesztesége van Horvátországnak, és a csetepaté sem túl bátorító a potenciális vevőknek.
„A horvát kormány nagyon is tisztában van vele, hogy mennyire megdrágult az energia, és nem mindegy, hogy ki honnan és mennyiért veszi”
Saját lakossága széles rétegeinek is nehézségei vannak a számlák kifizetésével. Ezért a Plenković-kabinet éppen most döntött úgy, hogy további egy évig fenntartja az energiahordozók áfa-csökkentését. Hogy nálunk mennyivel növekszik a lakosság energiaszámlája, az legyen a mi bajunk. Abba pedig, hogy egy év után mi lesz, nemcsak Horvátországban, de az EU-ban is kevés kormány gondol bele. A másik, szintén pénzügyi természetű ok, amiért Zágráb, olykor saját jól felfogott érdekei ellenére kiszolgálja Brüsszelt az, hogy az EU eddig igen bőkezűen támogatta infrastrukturális beruházásait. Hogy csak egyet említsünk, a Pelješac-félsziget fölött átívelő hidat, amely szárazföldi összeköttetést teremt Horvátország délkeleti csücske és az ország többi része között. Mégpedig úgy, hogy a közéjük ékelődő, és Bosznia-Hercegovina részét képező Neum fölött halad át.
„Ez a nagy ívű vállalkozás elsősorban a turizmus fejlesztését szolgálta. Közben azonban elhanyagolta a fiumei/rijekai kikötő összeköttetésének javítását a <célközönséggel>, a tengeri kikötővel nem rendelkező közép-európai országokkal”
Most bánhatja, mert az idén átadott korszerűsített vasúti összeköttetés Bécs és Graz között Olaszország felé sokkal könnyebben elérhetővé teszi a trieszti kikötőt a magyar szállítmányozók számára, és ezzel még élesebbé teszi a versenyt a három észak-adriai kikötő, Koper, Fiume/Rijeka és Trieszt között. Sovány vigasz, hogy a szlovénok sincsenek készen a Koperből észak felé vezető vasútvonal bővítésével, de nemrégiben kaptak egy kiadós „tőke injekciót” Brüsszeltől, mert annak elkészülte összeurópai érdek.
Vajon érdemes-e mostanság, így szezon után Brüsszelhez dörgölőzni, és olyan általa szorgalmazott döntéseket hozni, amelyek otthon ellenkezést váltanak ki, mint például az Isztambuli Konvenció aláírása, vagy a migrációs paktum posztulátumainak végrehajtása? Maga Plenković is elismerte, nem biztos, hogy továbbra is fennmarad a brüsszeli pénzeső, de talán még a pénznél is erősebb a késztetést jelent a „mag Európához” való törleszkedésre az a mindent felülíró cél, hogy Horvátország ne kerüljön be egy újabb délszláv gyűjtőállamba.
„Ennek a biztosítékát is látni véli abban, ha szófogadó jó fiú Brüsszellel szemben”
A történelem azonban arra tanít, hogy nagyhatalmi akarat gyorsan változik. Belgrád mostanság Szerbia területének növeléséről, például a horvátországi szerb kisebbség lakta területek bekebelezéséről sző terveket. Volt ez már így a XIX. sz. végén. Aztán mégis Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, és benne egy bánság szintjére lefokozott Horvátország lett belőle. Zágráb küszöbön álló OECD-tagsága, az Európába történő integrálódás nagy tervének utolsó állomása. Ha ez sikerül, hogyan tovább? Hova érdemes még belépni ebből az omladozó európai felépítményből. Talán inkább korrektebb viszonyra lehetne törekedni például a szomszédokkal. Olaj ide vagy oda, horvát barátaink pillanatnyilag szinte egyikkel sincsenek jóban.
*
A horvát Janaf olajvezeték-üzemeltető közölte, hogy megkezdték a Mol-csoportnak szánt nyersolajszállítmány rakodását az Omisalj terminálján, és április elejéig további hét tartályhajó érkezését várják. A szállítmány nem orosz eredetű – hangsúlyozta a vállalat –, ami fontos részlet, tekintve, hogy a magyar kormány eredetileg éppen orosz olaj horvát tranzitját kérte.
„Eközben a Barátság kőolajvezeték újraindítása Ukrajnán keresztül tovább csúszik. Ukrajna először február 21-ét, majd 25-ét, legutóbb pedig 26-át jelölte meg határidőként, a késedelmekre érdemi indoklást nem adott”
Az Európai Bizottság szerint nincs közvetlen veszélyben Magyarország és Szlovákia kőolajellátása a Barátság vezetékhez tartozó infrastruktúra megrongálódása ellenére. A testület elnöke sürgette a javítások felgyorsítását. Az Európai Bizottság szerint nincs közvetlen veszélyben Magyarország és Szlovákia kőolajellátása a Barátság vezetékhez tartozó infrastruktúra megrongálódása ellenére. A testület elnöke sürgette a javítások felgyorsítását.
„Az Európai Bizottság szerint a kieső szállítás pótlására a horvátországi Adria-vezeték jelenti a legfontosabb alternatív útvonalat”
A brüsszeli tájékoztatás szerint a vezeték kapacitása elegendő Magyarország és Szlovákia teljes szükségletének fedezésére. Hozzátették, jelenleg nem orosz eredetű kőolaj érkezik ezen az útvonalon, ugyanakkor a Mol Csoport által lekötött, nem orosz nyersolajat szállító tankerhajók már úton vannak a horvát olajterminál felé. A Bizottság szerint az Adria-vezeték teljes mértékben képes pótolni a Barátság kiesését. Ugyanakkor Horvátország jelenleg vizsgálja, hogy az EU- és amerikai szankciók alapján jogszerűen fogadhat-e orosz nyersolajat tengeri kikötőiben. Felmerült az ukrán Odessza–Brodi vezeték igénybevétele is alternatív megoldásként. A Bizottság ezt az opciót is vizsgálja, de egyelőre inkább középtávú lehetőségként tekint rá, nem azonnali megoldásként.
„A MOL-csoport és a Janaf közben megállapodott arról, hogy elindulnak a hosszútávú kapacitástesztek az Adria-vezetéken egy nemzetközi, független megfigyelő csapat bevonásával”
A magyar vállalat közleményében megjegyzi, a terheléses tesztek során a szakemberek megfigyelik, hogy a különböző időjárási viszonyok között és a különböző évszakokban milyen csúcs-, és hosszútávú folyamatos szállítási teljesítményre képes az infrastruktúra. Utalnak arra, hogy a két fél részéről vita volt arról, hogy mekkora is a vezeték tényleges kapacitása.
„Horvátországi megszólalásokban ugyanis a vezeték éves kapacitásának mértéke 11 és 15 millió tonna között mozgott, miközben a vezetékszakaszon 2 millió tonnánál több kőolajat még soha nem szállítottak”
– osztották meg az álláspontjukat. Megjegyezték, várják a horvát vállalat állásfoglalását, hogy átengedi-e a tengerről érkező orosz kőolajat, és arra hivatkoztak, hogy a vonatkozó EU-s és amerikai szankciók alapján ugyanis a régió ellátásbiztonsága érdekében a nem szankcionált szállítmányokkal ezt kell tenniük, amennyiben a Barátság-vezeték nem működik. Ahogyan megismételték korábbi álláspontjukat, miszerint 100 km-re vetítve az európai átlagár többszörösét kéri el a Janaf a szállításokért.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater