//A horvátoknak is elegük van Boszniából
Bosnyák asszony imádkozik egy sírnál Srebrenicában, a srebrenicai mészárlás 26-ik évfordulóján 2021. július 11-én #moszkvater

A horvátoknak is elegük van Boszniából

MEGOSZTÁS

A szokásosnál is nagyobb a feszültség Bosznia-Hercegovinában, amely egyre közelebb kerül a szétszakadáshoz. A médiában ennek kapcsán elsősorban Milorad Dodiknak a boszniai szerbek kiválásáról szóló fenyegetéseit szokták emlegetni, de a bosnyák-horvát  Bosznia-hercegovinai Föderáción belül is mind nagyobb a feszültség. A horvátok háttérbe szorítását már Zágráb is kezdi megelégelni, és a kérdést Zoran Milanović államfő nemrégiben az ENSZ Közgyűlésén is felvetette. Dayton halott, de mi jön ezután?

Bosnyák asszony imádkozik egy sírnál Srebrenicában, a srebrenicai mészárlás 26-ik évfordulóján 2021. július 11-én #moszkvater
Bosnyák asszony imádkozik egy sírnál Srebrenicában, a srebrenicai mészárlás 26-ik évfordulóján 2021. július 11-én
Fotó:EUROPRESS/Samır Jordamovic/ANADOLU AGENCY/AFP

A nyáron még a balkáni állam ENSZ-főképviselőjének igencsak hangosra sikeredett távozása borzolta Bosznia-Hercegovinában a kedélyeket. Valentin Inzko ugyanis megbízatásának augusztus 1-jei lejárta előtt kötelező érvényű rendelkezést hozott, melynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más, emberiesség elleni bűnök tagadása a jövőben hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Aki tehát nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki, az börtönbe kerül.

„Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket alkotni Inzko lépése azonban olaj volt a tűzre. Már csak azért is, mert ez előtt egy nappal az ENSZ BT elutasította azt a főképviselői poszt megszüntetésére vonatkozó orosz-kínai javaslatot”

A népirtás tagadásának vagy megkérdőjelezésének kriminalizálása óriási felháborodást okozott a boszniai szerb vezetők körében. A háromtagú boszniai elnökség szerb tagja, Milorad Dodik ugyanis hallani sem akar a genocídium kifejezésről. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni ezeket. A volt Jugoszláviával foglalkozó, időközben átalakult hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) pedig már 2001-ben népirtásnak minősítette az eseményeket. A srebrenicai mészárlás minősítése azonban továbbra is komoly vitákra ad okot, és nem csak Bosznia-Hercegovina területén. Montenegróban például kis híján szétesett a kormány emiatt.

„Dodik azonnal kijelentette, hogy a törvény az utolsó, az ország koporsójába ütött szög, és Bosznia-Hercegovina felbomlásához vezethet”

A boszniai szerb politikusok arról is döntöttek, hogy ezután sem fogadják el a mindenkori nemzetközi főképviselő egyetlen kötelező érvényű rendelkezését sem, mert illegitimnek tartják őket. Ilyen körülmények között érkezett meg az Inzko utódjának kijelölt volt német mezőgazdasági miniszter, Christian Schmidt, sokan azt gondolták azonban, hogy a szerbek szeptemberig megnyugodnak.

Nem így történt. A boszniai politikai vezetés ugyanis később bejelentette, az entitás tisztségviselői nem vesznek részt a boszniai intézmények munkájában, és a szarajevói képviselőház üléseitől is távolmaradnak. A bojkott miatt megbénulhat a boszniai kormány munkája. Dodik augusztus végén már a kiválásról beszélt, majd legutóbb bejelentette, hogy a parlament szavaz a Szerb Köztársaságban az eredeti Daytoni Megállapodáshoz való visszatérésről, az ezután született szövetségi szintű jogszabályokat pedig nem tekintik érvényesnek. A szerbek elhagyják a bosnyák fegyveres erőket, a legfelsőbb bírói testületet, az adóadminisztrációt, sőt a titkosszolgálatot is, gyakorlatilag tehát mindazokat az intézményeket, amelyek a szövetséget összetartják.

„Azonban nem csak a szerbek elégedetlenek. A horvátoknak is elegük van abból, hogy a bosnyákokkal alkotott föderáción belül a muzulmán többség elnyomja őket”

Amikor az Egyesült Államok a három éve tartó háborút lezárandó összehozta Daytont, még a horvátoknak konföderációt ígért, ám ebből végül föderáció lett, amelyben elnyomják a kisebbet. Így a bosnyákok a Bosznia-hercegovinai Föderáción belül a horvátokat, akiknek a helyzete folyamatosan romlik. A Washington által favorizált bosnyákok ugyanis többen vannak, és elnyomják a horvát törekvéseket. Nem véletlen, hogy emiatt szeptemberben az ENSZ-ben felszólalva a horvát elnök is tiltakozott.

„Dayton aláírása után jó negyedszázaddal visszaüt tehát a bosnyákokat felkaroló amerikai politika. Dayton nem működik, és egyre inkább úgy tűnik, hogy igaza volt Milosevicsnek és Tudjmannak, akik felosztották volna Boszniát”

Az ország permanens politikai válságban van az állam jövőjéről alkotott eltérő elképzelések miatt. Míg a bosnyák vezetők központosítanák az államot, és középtávon integrálni kívánják az Európai Unióba. A horvátok új választási törvényt szeretnének, hiszen a képviseletük lassan már eltűnik. A jelenlegi status quóból kilépve a bosnyák-horvát föderáció helyett egy kizárólagos horvát entitás létrehozását szorgalmazzák. A Boszniai Szerb Köztársaság képviselői pedig az állam további decentralizációját, vagy akár a terület elszakadását, hosszabb távon Szerbiához való csatolását követelik. Ennek azonban még nincs itt az ideje, hiszen azt még sem a boszniai szerb lakosság többsége, sem pedig Belgrád nem támogatná. Azonban ami késik, nem múlik. Dayton ugyanis nem működik, és a hatalmas léptékben átalakuló világban Boszniában sem állhat meg az idő.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.