„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„Ezek a döntések azt sugallják, hogy a boszniai szerb politikai elit igyekszik időt nyerni. Fenntartja Dodik politikai örökségét, de látszólag engedékenyebb hangot üt meg a nemzetközi közösség felé”
Fotó:EUROPRESS/SERGEI ILNITSKY/POOL/AFP
Az amerikai pénzügyminisztérium feloldotta a Milorad Dodik, a szövetségesei, a családtagjai és a velük kapcsolatban álló vállalatok elleni szankciókat. A Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) nem indokolta, miért vette le a szankciók listájáról a boszniai szerb vezetőt és több tucat legközelebbi szövetségesét. A boszniai szerb tisztviselők közben jelezték, hogy a háttérben dolgoznak egy ennél is jobb kapcsolat kialakításán az Egyesült Államokkal, miközben megőrzik a baráti viszonyt a természetes szövetségesükkel, Oroszországgal.
„Ezt megelőzően az alkotmányos válság feloldására tett egyfajta kísérletként október közepén a boszniai szerb parlament ügyvezető elnököt nevezett ki a főképviselő döntéseinek többszöri figyelmen kívül hagyása miatt egy év börtönbüntetésre ítélt és a közhivatal viselésétől hat évre eltiltott Milorad Dodik helyett”
Ana Trišić Babić a november 23-i választásokig tölti be ezt a tisztséget. Babić kinevezés sokatmondó. Egyfelől külügyminiszter-helyettesként dolgozó komoly diplomáciai háttérrel büszkélkedő, tapasztalt politikusról van szó. Másfelől azonban Babić megosztó politikus, hiszen korábban az USAID-nél, valamint a főképviselői hivatalban is dolgozott.
A nemzetgyűlés több, az (állami szintű) alkotmánybíróság által korábban már megsemmisített, csak a Republika Srpskában hatályos törvényt is formálisan visszavont. Ezek között volt a vitatott tulajdonjogi törvény, amely az országrészi hatóságokhoz kívánta rendelni a közvagyont, továbbá olyan rendelkezések is, amelyek a boszniai igazságszolgáltatás működését akadályozták volna. Ezek visszavonásának a célja a Dodik ellen indított eljárásoknak köszönhetően kialakult nemzetközi nyomás csökkentése.
Közben megszólalt az ellene hozott döntések kapcsán Dodik is, miután a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság elutasította a fellebbezését, és megerősítette a boszniai bíróság korábbi ítéletét, amely megtiltotta számára a politikai szerepvállalást. Dodik szerint esélyük sem volt, hiszen nem jogi, hanem politikai eljárás folyik ellene. Mint fogalmazott, a testület egy „nagyobb terv” részeként működik, és a bíróság ezzel a döntéssel lényegében eltörölte a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányát. Dodik szerint összefogtak a muszlimok és a globalisták, akik már húsz éve igyekeznek aláásni a szerbek jogait. Mint hozzátette, a globalisták ki akarják üríteni a térséget a muszlimok számára, akiket az Európai Unióból telepítenének át.
„A nemzetgyűlés döntései ugyanakkor azt sugallják, hogy a boszniai szerb politikai elit igyekszik időt nyerni. Fenntartja Dodik politikai örökségét, de látszólag engedékenyebb hangot üt meg a nemzetközi közösség felé”
Mindezek fényében érdekes, hogy információk szerint összesen 48 személy ellen szüntette meg az amerikai hivatal a szankciókat. Sokan találgatják, vajon mi állhat e lépés hátterében.
„Engedményekért cserébe jár a jutalom?”
Az amerikai külügy egyértelműen utalt rá, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése az utóbbi hetekben több lépést tett a feszültségek csökkentése érdekében. Ezek közé tartozik például Dodik lemondása, vitatott törvények visszavonása, állami – főképviselői – döntések elfogadása. Az Egyesült Államok ezt „ösztönzőként” honorálhatta, hogy további békés együttműködésre bírja a szerb többségű országrészt.
„Jó politikai üzlet, egy sikeres lobbizásnak az eredménye mindez?”
Dodikék komoly lobbitevékenységet folytattak Washingtonban, főként a Trumphoz közeli körökkel. A korábbi illinois-i kormányzó, Rod Blagojevich is szerződésben állt a Republika Srpska kormányával. A döntés így akár egy politikai alku vagy a Trump-holdudvarnak tett gesztus eredménye is lehet.
„Geopolitikai hazárdírozás”
Washington számára előnyös lehet, ha legalább részben „elcsábítja” Dodikot Moszkvától. A szankciók feloldása így lehet egyfajta békejobb nyújtása ebben az ügyben. E lehetőség bekövetkezésének a megfigyelhetősége azonban nem egyszerű.
„Rutinjellegű felülvizsgálat”
Az amerikai pénzügyminisztérium időről időre átvizsgálja a szankciós listákat, és ha már egy szankció nem szolgál amerikai érdekeket, akkor feloldja azt. Lehetséges, hogy ez is „csupán” egy ilyen adminisztratív döntés eredménye, de politikai üzenetet bizony akkor is hordoz.
„Háttéralku”
Több elemző szerint valamiféle alku születhetett. Ha Dodik visszavonul, elfogadja az ítéletet, az országrész vezetése pedig visszakozik a szeparatista lépésektől, akkor Washington feloldja a szankciókat. Ha ez áll a háttérben, akkor a következő hetekben látható is lesz az együttműködés, bár egyelőre Dodik nyilatkozatai nem erre utalnak.
„Minden fél számára jól kommunikálható kompromisszum”
Az Egyesült Államok elmondhatja, hogy elérte a „célját” (Dodik nem elnök többé), a daytoni béke biztonságban van, Dodik pedig úgy állíthatja be a döntést, mintha ő győzött volna, hiszen lekerült az amerikai szankciós listáról.
Hogy hova fut ki mindez, azt nem lehet előre tudni, de Magyarország számára fontos politikai relevanciával bír, hiszen a balkáni stabilitás kulcsfontosságú a térséggel folytatott külkereskedelmünk stabilitása miatt, illetve természetesen a politikai szövetségesek sem jönnek rosszul. Legkésőbb november 23-án, az előre hozott választás napján ugyanis történhetnek furcsaságok a boszniai Szerb Köztársaságban.
Az írást jegyezte: Korpás László
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater