//Leonardo szentpétervári Madonnái
A Litta Madonna #moszkvater

Leonardo szentpétervári Madonnái

MEGOSZTÁS

A szentpétervári Ermitázs gyűjteményeiben több mint 3 millió műalkotás található, köztük Leonardo da Vinci közel 20 megőrzött festményéből kettő: a Madonna Benois és a Madonna Litta. Abban nincs vita, hogy a művészettörténet Madonna-alkotásainak egyik legszebb darabjai, ám az már régóta vita tárgya, hogy vajon hitelesek-e?

A Benois Madonna #moszkvater
A Benois Madonna
Forrás:hermitagemuseum.org

A karácsony, Jézus eljövetelének, megszületésének ünnepe. Maga a történet a legszebb elbeszélés, amit az emberiség csak leírt valaha az elmúlt évszázadokban. Lukács evangéliumában a következőképpen meséli el a kis Jézus világra jöttét.

„Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz:

„menjünk el Betlehembe, és nézzük meg azt, ami ott történt, amit az Úr tudtunkra adott”

Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták őt, elmondták mindazt, amit erről a kisgyermekről az angyalok hirdettek, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a beszédeket megjegyezte, és szívében forgatta. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogyan ő megüzente nekik.”

„A kis Jézust szoptató Szűz Mária tökéletes példája az anyai szeretetnek”

Ezt a témát Madonna Lactans vagy ápoló Madonna néven említik, és a 12. századtól egészen a 16. század közepéig meglehetősen sok festmény készült erről a jelenetről. Mindez gyakori téma volt az orosz ortodox művészetben. Szinte megszámlálhatatlan Madonna-mű található szerte a világban. A legjelesebb középkori mesterek szinte mindegyike megfestette a kisdedet és édesanyját, Máriát.

„Maga a reneszánsz egyik legnagyobbja, Leonardo da Vinci sem volt ez alól kivétel, és mindkét ismert Madonna-festménye a szentpétervári Ermitázsban található”

Maga Leonardo sok rejtélyt és ötletet hagyott ránk, amelyek a következő évszázadok során megtestesültek, ugyanakkor csak néhány festmény maradt meg tőle az utókor számára. Ma a művészettörténet összesen 24 festményről tud, és ezek közül mindössze 15-ről lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az ő alkotása. Persze ebbe nem tartoznak bele a freskói, illetve az általa készített vázlatok és rajzok. De gondoljuk csak el, a fenti számot ismerve, mennyire büszke lehet egy múzeum, ha a mestertől akár csak egy festményt is a magáénak tud…

„Nem véletlenül jegyezte meg Mihail Piotrovszkij, az Ermitázs igazgatója, hogy a világ múzeumait úgy is fel lehet osztani, hogy rendelkeznek-e Leonardo festményével, vagy sem”

A legtöbb alkotást a Louvre-ban láthatja a közönség, ahol összesen 5 festménye látható Leonardónak, és ezekből egyik esetében sem merül fel kétely a mű hitelességét illetően. A második legnagyobb gyűjtemény az Ermitázshoz tartozik, amely összesen hat épületből (a Téli Palota, a Régi, vagy Nagy Ermitázs, Új Remete, a Kis Ermitázs, a Remete Színház és a vezérkari épület) áll.

„A Szentpéterváron kiállított 2 Leonardo-festményt előszeretettel nevezik a művészet szimbólumainak”

Magát a múzeumot Nagy Katalin cárnő alapította, aki 1764-ben Berlinben Johann Ernest Gotzkowskitól vásárolta meg egy 225 darabból álló holland és flamand mesterek alkotásait. A gyűjtemény folyamatosan nőtt, és 1852-ben I. Miklós cár úgy döntött, hogy megnyitja a magángyűjteményt a nyilvánosság előtt. Elrendelte a múzeum jelentős részének újratervezését úgy, hogy a látogatók számára egy külön bejáratot létesítettek.

„A Mester két Madonnája – a Madonna Benois és a Madonna Litta – a Régi, vagy Nagy Ermitázsban, a Leonardo da Vinci teremben van kiállítva”

Ez nemcsak a leglátogatottabb része a múzeumnak, hanem a hozzáértők szerint belsőépítészeti remekmű. Ez az a terem, ahol minden pillanatban van látogató, és aki egyszer is eljut az Ermitázsba, nem hagyja ki a két Madonnát a megnézendő műtárgyak köréből.

Mindkét festmény a Szűzanya és a Gyermek képe, címük tulajdonosainak vezetéknevét is viseli. Mindkettőnek megvan a maga története, miként került Oroszországba. Külön érdekességük, hogy amíg az egyik esetében fel sem merül más alkotóként, mint Leonardo, addig a másiknál már évszázadok óta zajlik a vita, vajon ténylegesen kinek a műve lehet.

„Nos, a Benois Madonna, vagy, ahogy másként nevezik, Madonna és gyermeke (1478) esetében senki sem kételkedik abban, hogy Leonardo korai művei közé tartozik”

A művészettörténészek nagy többsége egyetért abban, hogy a mű akkor keletkezett, amikor a 26-27 éves Leonardo elhagyta mestere, Andrea del Verrocchio műhelyét. Mária és gyermekének ezen ábrázolása – finom, zöld-arany csillogó színekben – a Mester első önálló alkotásai közé tartozik. A legenda szerint a festményt olasz zenészek hozták Oroszországba 1790 körül, majd a Benois-család 1914-ben akkori rekordárért, 150 ezer arany rubelért – ez akkor körülbelül 1,5 millió dollárnak felelt meg – adta el II. Miklós cárnak.

„A másik festmény, a Litta Madonna, más néven Madonna és gyermeke számos vitát generált már a szakemberek körében”

A Litta Madonna #moszkvater
A Litta Madonna
Forrás:hermigaemuseum.org

Abban nagyjából mindenki megegyezett, hogy a festményt valamikor az 1480-as és 1490-es években, Milánóban festették, és a művészet új korszakának eljövetelét hirdette. Abban sincs nézetkülönbség, hogy a gyermekét tápláló gyönyörű nő az anyaság és az anyai szeretet megtestesítője, amelyet talán a legnagyobb emberi értéknek tarthattak és tartanak mind a mai napig szerte a világon. A kompozíció egyszerű és kiegyensúlyozott, alakjai a fény és az árnyék legfinomabb felhasználásával készültek. A szimmetrikus ablakokon túl egy végtelen hegyi táj látható, amely felidézi az egész Teremtés harmóniáját és tágasságát.

„Sőt, ma már azt is biztosra lehet venni, hogy a remek oroszországi kapcsolatokkal rendelkező Litta grófi család révén került a festmény a cári családhoz”

Ugyanis 1864-ben a milánói család felajánlotta 44 műalkotásból álló gyűjteményét az Ermitázsnak, ám a múzeum végül csak négy festményt, köztük a Litta Madonnát vásárolta meg egy kisebb vagyonért, „potom” 100 ezer frankért. Miután a Madonna-kép nagyon rossz állapotban érkezett Szentpétervárra, úgy döntöttek a múzeum irányítói, hogy a képet helyreállítják, és ekkor került a kép fáról a vászonra.

„Az Ermitázs és annak mindenkori vezetői egyértelműen azon az állásponton voltak és vannak, hogy a remekmű egyértelműen Leonardo munkája”

A művészettörténészek egy része – köztük vezető brit Leonardo szakértő, Martin Kemp, oxfordi professzor és a Living with Leonardo című könyv szerzője – ugyanakkor azt vallja, hogy a festmény csak részben a Mesteré. Mária fejét és a kép nagy részét vélhetően Leonardo alkotta, ám a csecsemő Jézust az egyik öregdiákja festhette Leonardo rajza alapján. Hogy mire alapozzák mindezt? Nos, a kis Jézus fejének egyik előzetes rajza a Louvre-gyűjteményben található.

„A kétkedők egyértelmű véleménye az, hogy a festményt 1495 körül Leonardo egyik kedvenc tanítványa, Giovanni Antonio Boltraffio vitte vászonra, de legalábbis ő fejezte be”

Olyanról is olvasni lehet a régi kutatásokban, hogy Marco d’Oggiono volt az, akinek a munkája révén lett kész a Madonna Litta, mivel annak legjelentősebb vonásai későbbi munkáiban is tükröződik, míg a Boltraffioéban nem. Ugyanakkor számos olyan tudományos elemzés is napvilágot látott már, hogy a festményt csak egy művész készítette.

„Cathy Locke díjnyertes képzőművész-festő és művészettörténész professzor szerint az aláíratlan remekmű, a Litta Madonna a magas reneszánsz festészet kezdetét jelenti”

Kutatásaiban ugyanakkor azt is leírta, hogy a festményen látható Madonna fejének billenése és a glóriák hiánya bizony nagyon gyakoriak voltak Leonardo munkájában, viszont a gyermek ábrázolása nem a Mesterre jellemző. Miután dokumentumok bizonyítják, hogy 1478 után Leonardo két Madonna festményt is elkezdett, Locke szerint a Litta Madonna ezek egyike. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a festményt tényleg nem az 1482-től az Utolsó vacsora képén dolgozó Leonardo, hanem a mester felügyelete mellett Boltraffio fejezte be.

MEGOSZTÁS