„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára
„Bár a Kirgiz Köztársaság vízenergia forrás potenciál tekintetében Közép-Ázsiában Tádzsikisztán után a második helyen áll, Biskek jelenleg vízenergia kapacitásának csak 10 százalékban használják ki”
Fotó:EUROPRESS/VYACHESLAV OSELEDKO/AFP
A fejlesztések elsődleges közismert oka az éghajlatváltozás negatív hatásainak enyhítése, valamint súlyosbodásának megelőzése. Az elmúlt évek során Közép-Ázsia országai számára a népesség növekedése – míg 2000-ben a régió lakossága 55,4 millió volt ez a szám 2020-ra elérte a 74,7, 2024-ben pedig túllépte a 80 milliót – következtében az energiával kapcsolatos kérdések és aggodalmak egyre sürgetőbbé váltak.
„Az ukrajnai háború erősen megrázta a globális energiaellátási piacokat, óriási feszültséget okozva a fosszilis energiahordozók piacán. Emellett a 2022 februárjában kirobbant háború a földgázpiacokon, ha kis időre is, de hiányt okozott”
Az energiahordozók árainak megugrása sok országot arra kényszerített, hogy újragondolják saját energiabeszerzési útvonalaikat, és változtassanak saját energiamixükön. Több ország, köztük Közép-Ázsia országainak vezetése is a megújuló energiaforrások, valamint az ezzel kapcsolatos fejlesztések bővítése mellett tette le a voksát, mivel ez a régió gazdaságai számára a megnövekedett energiaszükségletek miatt elkerülhetetlen volt. Ez a döntés nemcsak a kommunikáció, hanem a cselekvések szintjén is tetten érhető.
Közép-Ázsia országaiban a megújuló energiaforrások fejlesztése egyenetlenül halad. Míg egyes országok – Kazahsztán és Üzbegisztán – már korábban felfedezték és kutatják az alternatív energiaforrások kínálta lehetőségeket, addig mások – Kirgizisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán – még csak az utóbbi években kezdték meg a fenntarthatóság felé vezető útjukat. Az egyenlőtlen fejlesztések oka elsősorban az országok közötti eltérő gazdasági fejlettségben, a pénzügyi stabilitás és a politikai akarat kellő hiányában keresendő.
Kazahsztánban a megújuló energia ágazat jelentős mértékben csupán az utóbbi egy évtizedben kezdett el fejlődni, fokozatosan egyre jobban előtérbe kerülve az ország energia piacán és energiamixében. Mivel korábban Asztana is ratifikálta a Párizsi Klímaváltozási Megállapodást, és elfogadta a szén-dioxid-semlegességi stratégiát (2060-ra), Kazahsztán számára a megújuló energiaforrások fejlesztésének meggyorsítását célzó projektek a meghatározók.
Az ország földrajzi fekvésének köszönhetően Kazahsztán jelentős potenciállal rendelkezik a vízenergia, a szélenergia és a napenergia területén egyaránt.
„A kazah energiaügyi minisztérium adatai szerint a közép-ázsiai országban 2022-ben 130 megújuló energia létesítmény működött, 2400 MW beépített teljesítménnyel”
Kazahsztánban a vízerőművekből származó éves villamosenergia termelés potenciálját 170 milliárd kWh-ra becsülik. A vízenergia fejlesztésének legígéretesebb kilátásai az ország déli régióiban vannak, ahol a vízenergia források 65-66 százaléka található, amelyek a hegyvidéki folyók mentén összpontosulnak. Asztana számára az ilyen jellegű vízerőművek fejlesztése a viszonylag alacsony energiatermelési költségek, és a környezeti fenntarthatóság előnyeit kínálja.
Közép-Ázsia területileg legnagyobb országának déli és délnyugati régióiban a napsütéses órák száma egész évben magas, ami jelentős napenergia potenciált jelent. A Közép-Ázsiai Adatgyűjtő és Elemző Csapat (Central Asia Data-Gathering and Analysis Team, CADGAT) adatai szerint a napelemekkel (fotovoltaikus) kiaknázható energia potenciálja Kazahsztánban például évi 6684 TWh-ra tehető. Emellett Kazahsztán további alternatív energiaforrásai közé tartoznak a különböző biogáz-technológiák, a szilárd hulladékok feldolgozása, valamint a Kaszpi-tenger hullám energiája, árapály-energiája és árapály-áramai hasznosításának lehetőségei is.
A Nemzetközi Energia Ügynökség és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága becslései szerint Üzbegisztán óriási, napenergiából származó 2091 milliárd kWh villamosenergia termelési potenciállal rendelkezik, ami becslések szerint akár több tízszerese is lehet az ország éves fogyasztásának.
„Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a közép-ázsiai országban évente közel 320 a napsütéses napok száma. Üzbegisztán a napenergia potenciál terén vezető szerepet tölt be a maga 2058 milliárd kWh kapacitásával”
Üzbegisztán az elmúlt öt-hat év folyamán erőteljesen hangsúlyozta elkötelezettségét és eltökéltségét a zöld energia fejlesztése területén. A taskenti kormány 21 megállapodást írt alá nemzetközi cégekkel nap- és szélerőművek építése terén. Üzbegisztánban jelenleg 19 napenergia projekt 3977 MW összteljesítményű, és hét szélerőmű 3100 MW együttes teljesítményű kezdeményezés van folyamatban. Emellett 2025-ben két, egyenként 500 MW-os szélerőművet állítanak üzembe a buharai régióban. 2026-ban négy 1600 MW összteljesítményű szélerőművet is üzembe helyeznek majd az országban. Üzbegisztán 2026-ig több mint 8000 MW összteljesítményű nap- és szélerőművet, valamint 868 MW teljesítményű vízerőművet készül még üzembe helyezni.
Tádzsikisztán jelentős potenciállal büszkélkedhet a vízenergia területén. Közép-Ázsiában e tekintetben az első helyen áll. Az ország vízenergia készletét évi 527 milliárd kWh-ra becsülik.
„A vízerőművek termelik az ország villamosenergia szükségleteinek 98 százalékát, melynek köszönhetően Tádzsikisztán a hatodik legnagyobb zöldenergia termelő a világon”
Függetlensége elnyerését követően az elmúlt 30 évben Tádzsikisztán 287 nagyobb és kisebb teljesítményű vízerőművet döntő többségében önerőből, valamint a szomszédos országokkal közös projektek keretében épített fel, és modernizálta a korábbi szovjet alapokon nyugvó villamosenergia hálózat infrastruktúrájának mintegy 75 százalékát is. Az ország nap- és szélenergia-fejlesztése azonban jelenleg még kezdeti szakaszban van. Tádzsikisztán a geotermikus energiával és a bioenergiával együtt előrelépést kíván elérni ezeken a területeken is.
A szakértők úgy vélik, hogy Kirgizisztán egyedülálló természeti és földrajzi feltételekkel rendelkezik a zöld technológiák használatához. Az ország éves megújuló energiaforrás potenciálját vízforrásból 5000 millió kWh-ra, napenergiából több mint 490 millió kWh-ra, szélenergiából pedig 45 millió kWh-ra becsülik.
„Bár a Kirgiz Köztársaság vízenergia forrás potenciál tekintetében Közép-Ázsiában Tádzsikisztán után a második helyen áll, Biskek jelenleg vízenergia kapacitásának csak 10 százalékban használják ki”
Az ország alternatív energiaforrásokat kutat az energiaforrások diverzifikálására. Az Isszik-Kul régióban már építés alatt áll egy 100 MW-os szélerőmű építése, valamint egy 300 MW-os naperőmű fejlesztése is.
Emellett 2022-ben a Kirgiz Köztársaság megállapodást írt alá Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a Kambar-Ata-1 vízerőmű közös megépítéséről a Naryn folyón, amely a közép-ázsiai ország legnagyobb ilyen jellegű erőműve lesz.
Türkmenisztán kulcsszerepet játszik Közép-Ázsia gáz- és villamosenergia exportjában, amely energiát elsősorban földgázból állítják elő. 2022-ben Türkmenisztán jóváhagyta a 2022–2028 közötti időszakra szóló társadalmi és gazdasági fejlesztési elnöki programot, amely magában foglalja a megújuló energiaforrásokat, beleértve a hazai napelem gyártást is, melyet elsősorban az export mellett a hazai piacra is szeretnének gyártani.
A török Çalik Enerji Sanayi ve Ticaret A.S. vállalatnak ambiciózus tervei vannak egy 10 MW-os hibrid nap-szél erőmű megépítésére Türkmenisztánban 2024-ig, amelyet az Abu Dhabi Fejlesztési Alap 25 millió dolláros beruházása finanszíroz. Emellett Türkmenisztán 2022 során megállapodást kötött a Masdar vállalattal (Egyesült Arab Emirátusok) egy 100 MW-os napelemes fotovoltaikus állomás megépítéséről, akivel a türkmén hidrogén szektorba irányuló beruházásokkal kapcsolatban is tárgyalásokat folytat.
„A közép-ázsiai energiahiány és gazdaságszerkezeti átalakulás közepette a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések a régió országai számára képesek lehetnek biztosítani a növekvő energiaigények kielégítését. Azonban Közép-Ázsiában a zöld átmenet nem egyszerű feladat, de ez az összetettség egyben lehetőséget is jelent a szovjet gazdasági szerkezeten alapuló gazdaságok modernizálására”
A közép-ázsiai országok az olyan finanszírozási mechanizmusok, mint a kormányzati és magánszektorbeli támogatások, valamint a nemzetközi piacokról megszerzett tudás hármasának importálásával úgy tűnik képes utat nyitni maga számára egy fenntarthatóbb jövő irányába.
A régió mind az öt országa érdekelt abban, hogy valamilyen hasznot húzzon más jelentős szereplők, például Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország és az Európai Unió geopolitikai és geogazdasági stratégiáiból, ezek az országok ugyanis a megújuló energiaforrások területén felhalmozott tudás hiányában kénytelenek a külföldi befektetőkre támaszkodni, akik segítségére lehetnek a régió megújuló energia kapacitásának fejlesztésében.
„Emellett Közép-Ázsia szénhidrogén termelői is egyre inkább küzdenek azzal, hogy hogyan és miként alkalmazkodjanak a gyorsuló globális energiaátalakuláshoz”
Globális szinten a közép-ázsiai régió országai nem elég befolyásosak ahhoz, hogy aktívan előrevetítsék a geogazdasági érdekeiket vagy alakítsák a globális menetrendet, azonban abban mindenféleképp érdekeltek, hogy aszimmetrikus függőségeiket kezeljék, és szén-dioxid-intenzív gazdaságaikat rugalmasabbá tegyék.
Azonban azt is fontos kiemelni, hogy a technológia fejlődésével azoknak az országoknak, melyek az energiaátállás területén mindent egy technológiára, ágazatra tesznek fel, valamint csakis egy irányba fejlesztenek, meglehetősen súlyos gazdasági következményei lehetnek akkor, ha egy új (hidrogéntechnológia vagy más) vagy akár a korábbi technológiákkal (belsőégésű motorok) kompatibilis és olcsó alternatívát tudnak kínálni, amit a politikai akarat is segít.
(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
