//Korridorok és katlanok közt
„Bár most úgy tűnhet, hogy Oroszország megakadt az offenzívában, éppen a következő lépcsőfokot készíti elő. A külső politikai feszültség növekedésével egyre nagyobb a nyomás Moszkván, hogy nagyobb fokozatba kapcsolja műveleteit. Ez pedig, szakítva az eddigi, úgymond puhább harcmodorral, a klasszikus tüzérségi nagyarányú használatra alapozó orosz doktrína visszatérését jelenti” #moszkvater

Korridorok és katlanok közt

MEGOSZTÁS

Az alacsony intenzitású harci események mellett a hétfői és keddi napokon a fókusz a humanitárius korridorokra irányult Ukrajnában. Bár az evakuáció megkezdődött, még csak kevés ember tudott biztonságos helyre távozni. Mindeközben a donbasszi főerőket immár a bekerítés közvetlen veszélye fenyegeti, és lengyel segítséggel feltámadhat az ukrán légierő.

„Bár most úgy tűnhet, hogy Oroszország megakadt az offenzívában, éppen a következő lépcsőfokot készíti elő. A külső politikai feszültség növekedésével egyre nagyobb a nyomás Moszkván, hogy nagyobb fokozatba kapcsolja műveleteit. Ez pedig, szakítva az eddigi, úgymond puhább harcmodorral, a klasszikus tüzérségi nagyarányú használatra alapozó orosz doktrína visszatérését jelenti” #moszkvater
„Bár most úgy tűnhet, hogy Oroszország megakadt az offenzívában, éppen a következő lépcsőfokot készíti elő. A külső politikai feszültség növekedésével egyre nagyobb a nyomás Moszkván, hogy nagyobb fokozatba kapcsolja műveleteit. Ez pedig, szakítva az eddigi, úgymond puhább harcmodorral, a klasszikus tüzérségi nagyarányú használatra alapozó orosz doktrína visszatérését jelenti”
Fotó:EUROPRESS/Sergey BOBOK/AFP

A hétvégéhez hasonlóan a hétfői és a keddi nap is főképp nagyobb harci események nélkül zajlott az ukrajnai harctéren. Helyettük a főszerepet a humanitárius korridorok vették át. Habár ezek létrehozásáról a harcoló felek már a háború korai szakaszában megállapodtak, implementációjuk csak szakadozva tudott megvalósulni. Ahogy az első, úgy a második és harmadik tárgyalási fordulóban is állítólag a korridorok fontosságáról és vonaláról egyeztettek a felek.

„Kezdetként az orosz haderő a hétfői napon moszkvai idő szerint 10 órától Kijev, Mariupol, Szumi és Harkov városok térségében a civil lakosság evakuálása céljából a humanitárius folyosók kijelölése mellett egyoldalúan tűzszünetet hirdetett”

Ám a meghirdetett hat útvonalból mindössze kettő vezetett volna ukrán területre, a többi végpontja Belgorod, Rosztov-na-Donu vagy a fehéroroszországi Gomel lettek volna. Így nem véletlen, hogy az ukrán oldal elutasította az ajánlatot.

Felmerül a kérdés, hogy Oroszország az ellenséges ukrán politikai légkör, és a lakosság több helyen tapasztalható ellenállása közepette miért mégis saját területe felé nyitotta meg a folyosókat? Bár pontos válasz nem áll egyelőre rendelkezésünkre, vélhetően az orosz döntés mögött stratégiai megfontolások állhatnak. Ugyanis egy nyugati-déli, avagy Ukrajna belsőbb területe felé történő evakuációval a kitelepített lakosságot csak úgymond rövidebb időre tolta volna odébb az orosz oldal, és a későbbiekben ugyanúgy problémaként merült volna fel helyzetük. Másrészt, míg Moszkva a saját frontja mögött biztosítani tudja a kimenekülők biztonságát, addig az ukrán fél által ellenőrzött területeken nincsen ráhatása sem a folyosók útvonalára, sem azok biztosítására.

Az orosz fél által eredetileg kijelölt korridorok #moszkvater
Az orosz fél által eredetileg kijelölt korridorok
Forrás:Telegram

Mindezek ellenére kedden viszont már a hétfői korridorok módosított, ukrán oldalnak is megfelelő változata lépett életbe, amely minden esetben az oroszországi mellett egy ukrajnai útvonalat is elérhetővé tett a civilek számára.

„Azaz egyéni mérlegelés alapján elméletileg a lakosság maga választhatta ki melyik irányban kíván távozni az ostromlott, illetve blokád alatt álló településekről”

Természetesen, ahogy korábban Mariupol esetében, úgy most is az orosz és ukrán felek kölcsönösen egymást vádolják meg az evakuáció akadályozásával. Az orosz fél szerint az ukrán szélsőjobboldali alakulatok, és a hadsereg egységei akadályozzák meg az Oroszországba távozást, míg Kijev szerint az orosz erők támadták egyes esetekben az evakuálási folyosókat, illetve Moszkva a nyugati vezetőket kívánja akciójával manipulálni. Az ellentétek mellett mégis a humanitárius folyosók további nyitva tartása várható, ugyanis az orosz fél a szerdai napra ugyanúgy 10 órától tűzszünetet hirdetett az evakuáció folytatása érdekében.

„A korridorok megnyitása viszont nem jelentette a harci tevékenységek teljes leállását. Nyikolajev, Donbassz – vele összefüggésben és a Harkovtól délre eső régiók –, és Kijev környékén nem szűntek meg az összecsapások, ám azok intenzitása érezhetően csökkent”

Nyikolajev térségében legutóbbi jelentésünk óta a helyzet nagyjából változatlan, az orosz erők tovább folytatják a város bekerítését jelentős ukrán ellenállás mellett. Nem történt előrelépés sem Voznyeszenszk, sem Krivoj Rog irányába, ám a harcok állása azt mutatja, hogy az orosz erők egyre nagyobb területeken képesen megerősített pozíciókat kiépíteni, amely egy közelgő támadó művelet előjele is lehet. Egyes információk szerint a korábbi orosz logisztikai nehézségek után most az ukrán oldalhoz nem jutnak el az utánpótlást biztosító kamionok, és több esetben a lakosság segítségére szorulnak. Továbbá a délnyugati fronthoz kapcsolódóan az orosz műszaki alakulatoknak sikerült helyreállítaniuk a Dnyeperen átívelő herszoni Antonov vasúti hidat, amelynek segítségével immár könnyebben érkezhet utánpótlás Nyikolajev irányába. Ezáltal egyúttal a közúti gördülő állomány egy része is felszabadulhat egyéb feladatokra valamint harcterekre.

„Kijev térségében továbbra is erős harcok folynak Irpeny-Bucsa és Gosztomel térségében”

Egyes jelentések szerint Irpeny nagyobbik része már orosz ellenőrzés alatt áll, míg mások szerint az ukrán haderő sikeresen tartóztatja fel az orosz csapatokat. Kijevtől keletre Bogdanovka-Brovari térségében ismét felélénkült az orosz aktivitás, több esetben városi harcokról érkeztek jelentések. A stratégiai célokat érintő rakétacsapások folytatódnak, ám az ukrán légvédelemnek néhány esetben sikerül a beérkező Kalibr rakétákat elfognia. Bár több elemzés már Kijev közelgő bekerítéséről beszél, ez vélhetően rövid távon nem fog bekövetkezni.

Orosz csapatmozgások Brovari térségében #moszkvater
Orosz csapatmozgások Brovari térségében
Forrás:Twitter

A harkovi és donbasszi frontok egyfajta kereszteződéseként legnagyobb eredménynek a stratégiai fontosságú Izjum elfoglalása tekinthető orosz oldalról. Első körben az ukrán védelmi vonalakat áttörve a város északi fele, majd a Donyec folyón átkelve a déli területek is orosz ellenőrzés alá kerültek. Izjum a stratégiai mellett szimbolikus jelentőséget is hordoz magában, ugyanis 2014 tavaszán ebben a városban volt az ATO rövidítéssel illetett, Donbassz elleni ukrán műveletek központja. Olekszandr Turcsinov vezetése mellett Izjumból indult meg a Kramatorszk és Szlavjanszk elleni offenzíva, ezáltal pedig a nyolc évig tartó véres kelet-ukrajnai háború.

„A város elfoglalásával egyúttal az M03 Izjum-Harkov autópályát is elvágták az orosz csapatok, amely a donbasszi ukrán főerők egyik utolsó lehetséges visszavonulási útvonalának számított”

Nyugat felé immár lehetővé válik a bekerítés megkezdése Pavlograd irányába, és miután az Izjum-Pavlograd távolság mindössze 170 kilométer, így 4-5 napon belül az orosz erők elérhetik a bekerítési gyűrű kvázi zárópontját. Pavlograddal pedig végképp megszűnik minden közúti összeköttetés Donbassz és Ukrajna többi területe között. Mindemellett Izjum elfoglalásával megnyílt az út a donbasszi ukrán haderő központját jelentő Kramatorszk-Szlavjanszk felé. Immár az egész keleti ukrán frontot, és az ukrán főerőket a bekerítés veszélye fenyegeti.

Az Izjumból kiinduló lehetséges bekerítési műveletek #moszkvater
Az Izjumból kiinduló lehetséges bekerítési műveletek
Forrás:Youtube/Jurij Podoljak

Az ukrán főerőkkel együtt pedig Zelenszkij is csapdába kerülhet. Ugyanis a donbasszi bekerítéssel három választása lehet a fegyveres erők főparancsnokának. Vagy a bekerített erők megpróbálnak a blokádból kitörni, vagy kívülről próbálja a maradék ukrán haderő a gyűrűt áttörni. Harmadik lehetőség pedig ott, a jelen helyzetben felettébb utópisztikusnak tűnő békekötés Oroszországgal.

„Az első opció esetén a kitörést végrehajtó alakulatokat szinte biztosan lemészárolják az orosz légi és szárazföldi erők, míg második esetben az ország többi területe maradna védtelenül”

Miután az ukrán csapatok száma véges, nem nélkülözhetik a csapatokat az ország egyetlen területéről sem, mivel azzal megnyílna az út az orosz haderő bevonulása előtt. Kijev, Dnyepropetrovszk vagy Zaporozsje pedig fontosabb, mint a Donbassz, ám katona nélkül egyiket sem lehet megvédeni. Zelenszkij államfői próbáját ez a kérdés jelentheti. Vajon meri-e Volodimir Olekszandrovics letenni a fegyvert, megmentve országát, és hadseregének maradékát a további pusztítástól, vagy kvázi feláldozza a főerőket? Bár egyes, a Krímmel és a Donbasszal kapcsolatos kompromisszumra hajazó jelek arra mutatnak, hogy Zelenszkij már megkezdte a társadalom megpuhítását, még korai lenne ezt elkönyvelni.

„Bár most úgy tűnhet, hogy Oroszország megakadt az offenzívában, éppen a következő lépcsőfokot készíti elő. A külső politikai feszültség növekedésével egyre nagyobb a nyomás Moszkván, hogy nagyobb fokozatba kapcsolja műveleteit. Ez pedig, szakítva az eddigi, úgymond puhább harcmodorral, a klasszikus tüzérségi nagyarányú használatra alapozó orosz doktrína visszatérését jelenti”

Ezért is szükséges a lakosság evakuációja az említett területekről, mivel az orosz oldal így kívánja preventíven minimalizálni az áldozatokat, ha Ukrajna a további harc mellett dönt. A tűzszünetek a vonalak feltöltését, és az árcsoportosítást is lehetővé tették. Mindeközben az ukrán hadsereg struktúrája tovább aprózódott egymástól elszigetelődő kisebb, főképp városi gócokra. Az ellátás akadozik, légi támogatás nem elérhető, a kommunikáció nehézkes.

Mint ahogy azt a korábban is idézett amerikai kutatóintézet, az Institute for the Study of War hétfői jelentése is elemzi, az elkövetkező 24-96 órában Kijev és Nyikolajev bekerítése mellett további északi irányú offenzíva valószínű Zaporozsje térségében. Fontos azt is megjegyezni a későbbi hadmozdulatok esetében, hogy Ukrajna területén a héten tartósan fagyos időszak várható, amely az eddigi nehezített terepviszonyok enyhülését hozhatja magával. Immár a nagyobb kiépített útvonalak mellett a faggyal együtt a burkolatlan utak, illetve sztyeppei területek/erdők is alkalmassá válnak a nagyobb járművek számára az áthaladásra az elakadás veszélye nélkül.

„Végül pedig ismét felmerült a lehetséges európai vadászgépszállítás eshetősége Ukrajna számára”

Mint ahogy azt a lengyel külügyminisztérium kedd este feltöltött dokumentuma is mutatja, Varsó ingyen és bérmentve az Egyesült Államok szolgálatára bocsátja teljes MiG-29 flottáját németországi elhelyezéssel. A döntéssel a 28 vadászgép az Egyesült Államok közvetítésével akár ukrán szolgálatba is kerülhet, ám mint azt Mateusz Morawiecki kormányfő megjegyezte, ehhez a NATO országainak egyhangú döntése szükséges. Az ördög ezen túl pedig a részletekben rejlik, ugyanis bár így Lengyelország a Magyar Légierő állományának kétszeresét ajánlotta fel, ám mindössze a gépek töredéke van repülőképes állapotban. Aligha valószínű, hogy akár ukrán, akár lengyel oldalról megvan a technikai és személyi lehetőség a gépek üzemképessé tételéhez, így a felajánlott mennyiség többsége legfeljebb donorképként használható fel bizonyos alkatrészek kannibalizációjához.

Hamarosan akár ez a gép is ukrán felségjellel repülhet #moszkvater
Hamarosan akár ez a gép is ukrán felségjellel repülhet
Forrás:russianplanes.net

Bár az Egyesült Államok elsőre meglepődését fejezte ki a lengyel felajánlást látva, ám ha mégis megérkeznek ezek a vadászgépek ukrán területre, bizonyos, hogy Nyugat-Ukrajna maradék, még épségben lévő repülőterét is kivétel nélkül orosz rakétatámadás fogja érni. „Tanulva a kezdeti hibákból, ez esetben valószínűsíthető, hogy az orosz fél biztosra kíván menni a megsemmisítésben”

Légi bázis hiányában pedig legfeljebb lengyel területről operálhatnának a MiG-29-ek, amelyet viszont Oroszország már háborús részvételként értékelne, és Lengyelország is kategorikusan elutasít. Noha a felajánlás papíron jól fest, a gyakorlatban aligha változtatja meg a harcok menetét.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.