Egyelőre nyugodt a hangulat az ostromra váró Kijevben. Az emberek természetesen félnek, de nincs pánik. A helyzetről kérdeztük Andrej Buzarov kijevi politikai elemzőt, a politikai vitaműsorok állandó szereplőjét.

– Mi a helyzet jelenleg Kijevben?

– A helyzet egyelőre nyugodt. Annak ellenére, hogy lassan bezárul az ostromgyűrű a város körül. Bent a városban azonban egyelőre nyugalom van. Még ha akadozik is az ellátás, van élelem, a boltok nyitva vannak. Nincs pánik, és nem is volt.

– Milyen a lakosság hangulata?

– Nyugodt. Egyelőre legalábbis. Természetes, hogy az emberek félnek, de pánik hangulat nincs. Nincs feszültség, gyűlölködés, a kijevieket összekovácsolta ez a különleges helyzet. A város egy emberként ítéli el, ami történik, és magától értetődően rendkívül negatívan viszonyul Oroszországhoz.

– Készülnek-e a város ostromára?

– Igen, Kijev felkészült erre. Nem egyértelmű annak megítélése, hogy ez az ostrom mikor is kezdődik. Vannak, akik már egészen a közeli napokra várják, míg mások szerint csak később kerül erre sor. Szóval Kijev katonai értelemben, és lelkileg is felkészült a város megtámadására.

– Számított-e arra, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát?

– Én személy szerint igen. Tisztában voltam vele, hogy közeledik ez a nap. Az emberek döntő többségét azonban sokkolta a támadás híre. Összességében tehát meglepetésként érte Ukrajnát a háború, a többség nem hitte el, hogy Putyin ilyen lépésre képes.

– S hogyan tovább?

– Ma ez még nem egyértelmű. Politikai értelemben a jövőt nehéz addig megjósolni, amíg nem érnek véget a hadműveletek.

–  Mennyire állt készen az ukrán hadsereg egy ilyen támadásra?

– Minden szempontból készen állt, és most ugyanolyan elszánt Ukrajna megvédésére, mint a lakosság.

– Lát-e valamennyi esélyt arra, hogy a béketárgyalások eredményre vezetnek?

– Egyelőre nem. Sem a Belaruszban zajló egyeztetés, sem pedig a török közvetítési kísérlet nem hozhat szerintem megállapodást. Ami most nagyon fontos, hogy Belarusztól Lengyelországon és Kazahsztánon át Törökországig a közvetítők a humanitárius téren érjenek el valamilyen eredményt. Nagyon fontosak most a polgári lakosság evakuálására szolgáló folyosók, a foglyok, a halottak cseréje. Ezen a téren lehetséges a konszenzus, politikai kérdésekben azonban nem.

– Zelenszkij nem egyszer kifejezte az elégedetlenségét, mit szól Ön a Nyugat hozzáállásához?

– A Nyugatot váratlanul érte ez a háború. Mint az éles helyzetekben általában, így most is meg kell határoznia minden országnak a külpolitikai prioritásait. Ez a helyzet színvallásra késztet. Természetesen Ukrajna, az ukránok több segítséget vártak a Nyugattól, ám realisták vagyunk, így tudjuk, hogy igazából csak magunkra számíthatunk. Nekünk kell megvédenünk magunkat.

– Milyen most Magyarország megítélése?

– Magyarország partner ebben a helyzetben. Segít a menekülteknek és minden fontos kérdésben Ukrajna megsegítése mellett szavaz, s ez normális. Mint ahogy a megítélés is.