//Keveslik a járvány orosz áldozatait
Védőruhába öltözött munkások fertőtlenítik a moszkvai Leningradszkaja vasútállomást 2020. május 19-én #moszkvater

Keveslik a járvány orosz áldozatait

A hidegháború 2.0 hevessége a koronavírus-járvány idején sem lankad. Az amerikai külügyminisztérium 250 ezer dolláros pályázatot hirdetett az „egészségügy területén folyó orosz dezinformáció” leleplezésére.

Védőruhába öltözött munkások fertőtlenítik a moszkvai Leningradszkaja vasútállomást 2020. május 19-én #moszkvater
Védőruhába öltözött munkások fertőtlenítik a moszkvai Leningradszkaja vasútállomást 2020. május 19-én
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP

Túl vagyunk a döbbeneten, az ijedtségen, most pedig elért mindenkit a kételkedés. Vannak, akik szerint nem is volt járvány, és az egészet csak a gonosz világkormány, meg a globális pénztőke találta ki, hogy belobbantsa az enélkül is érlelődő válságot, majd lefölözze ennek is a hasznát. Mások épp ellenkezőleg, abban kételkednek, hogy egyes helyeken viszonylag kevés a halott. Ha meg túl sok, akkor azzal jönnek, hogy a valóságban annál is több lenne, ha nem kozmetikázták volna a statisztikákat. Szóval, a jelenség általános, ám ezen belül is néhány országra már csak geopolitikai megfontolásból is rászállt a nemzetközi sajtó.

„Köztük Oroszországra, ahol immár közel 7 millió teszt elvégzése mellett eddig hivatalosan 336 ezer fertőzöttet – közel harmaduk már meggyógyult – és valamivel kevesebb, mint 3400 halottat regisztráltak”

Sokáig nem is volt ezzel különösebb baj, hiszen a fertőzések száma a nyugati sajtó megnyugvására „szépen nőtt”. Azzal pedig senki sem törődött a szakembereken kívül, hogy a megfertőződöttek magas száma – az Egyesült Államok és Brazília után ez a mutató a harmadik legnagyobb – sem olyan tragikus, ha a lakosság számarányában vizsgáljuk. Eszerint ugyanis Oroszország a 10 ezer lakosra jutó 21,77 regisztrált fertőzöttel a világ összesítésében csak a 28., és ez a mutató fele vagy kevesebb, mint a fele az amerikai, a brit, a spanyol, a francia vagy az olasz arányszámoknak.

„Az elhalálozási mutató egy idő után már az alacsony abszolút számok miatt kiverte a biztosítékot. Ez a 3400-as szám önmagában is szembetűnően alacsonyabb, mint a hasonló méretű országokban, a fertőzések arányában pedig a jóval a világátlag alatt van. Míg ugyanis az utóbbi nagyjából 7 százalék, addig az orosz arány egy százalék”

Erre aztán a Financial Times, a New York Times és az erősen ellenzéki hangvételű orosz portál a Meduza is saját számításokat közölt, és a mostani mutatókat az egy évvel ezelőtti összes halálozással összehasonlítva, majd a növekedést összevetve a hivatalos adatokkal, orvosokkal, demográfusokkal beszélgetve arra jutott, hogy legalább 70, de inkább 100 százalékkal többen haltak meg a fertőzés következtében. Ez lehet, sőt valószínű, hiszen sok esetben inkább az alapbetegséget nevezik meg a halál okaként, még ha a fertőzés is fennállt. Ez bizony más országok esetében is előfordul.

„De vegyük azt, hogy a halálesetek száma duplája a hivatalosnak. Az orosz mutató akkor is jóval a világátlag alatt marad”

Úgy tűnik, ez sokak számára tarthatatlan. Oroszország nem lehet semmilyen területen sem jobb, mint a fejlett Nyugat. Ez ugyanis a politikai modellek között mindenek előtt az információs térben folyó versenyben rosszul adja ki magát. Putyin Oroszországát a „gonosz birodalmaként” szokás emlegetni, és ebbe a képbe nem illik bele, hogy a járványt jobban kezeli, mint mondjuk az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia. Kínjában a Politico például odáig ment, hogy a járvány kezelésében látványosan az eddig e kérdésben a nyugati sajtó által folyamatosan bírált belarusz elnököt hozta ki győztesen orosz kollégájával szemben.

„A nyugati sajtó ezért inkább Putyin népszerűségével, a gazdasági, és szociális problémákkal foglalkozik”

Azt sugallva, hogy az elnök nagy bajban van. Ennek az információs háborúnak a részeként a washingtoni orosz nagykövetség épp tegnap szólította fel a Bloomberget, hogy kérjen elnézést az olvasóitól, amiért Vlagyimir Putyin bizalmi indexéről dezinformációt közölt,  mivel az a VCIOM felmérése szerint nem 27, hanem 67,9 százalékos. A követség korábban már követelte, hogy a hírügynökség korigálja az oroszországi kórházi ágyak számáról szóló jelentését. Jellemző megközelítés az is, hogy a Handelsblatt például hangzatos címmel hozta a minap, hogy 28 százalékot zuhant az orosz GDP. Aztán a cikkből kiderül, hogy ez az áprilisi adat, és éves viszonylatban úgy 7 százalékos esés várható, majd jövőre talán már ismét növekedhet a gazdaság. A COVID-19 kapcsán az orosz egészségügy helyzetét ecsetelték szörnyülködve, arra a következtetésre jutva, hogy mennyire nincs kapacitásuk az oroszoknak megbirkózni a járvánnyal. Aztán ezek a hangok szép lassan elhalkultak, hiszen pillanatok alatt felépült az új moszkvai járványközpont, több erre alkalmas helyet járvány kórházzá alakítottak át,és felhúztak 16 katonai kórházat. Ez azonban már a Nyugat Oroszország-képébe sehogy sem illik bele.

„S ilyenkor jön a már jól bevált fogás, az „orosz dezinformáció” leleplezése. Egyre másra jelentek meg írások a nyugati sajtóban arról, hogy miként használja ki pozíciói javítására Moszkva a járványt is. De úgy látszik, mindez nem érte el a kívánt hatást. Így az amerikai külügyminisztérium pályázatot hirdetett az „egészségügy területén folyó orosz dezinformáció” leleplezésére”

grants.gov portálon megjelent kiírás szerint az orosz és a szovjet egészségügy területén zajlott, illetve zajló dezinformációs kampányokat a legalaposabban körbejáró, leleplező pályázó 250 ezer dollárt kap. A külügyminisztérium előnyben részesíti azokat a szervezeteket, amelyeknek már van tapasztalatuk az orosz dezinformáció leleplezésében. Tegyük hozzá, nagyjából körülírható az a kör, amelyből kikerül majd a győztes.

„E pályázat körül persze nincs nagy felhajtás. Senki sem beszél a belügyekbe avatkozásról. Sőt, csendesen nagyon is helyesnek tartja a fellépést az orosz „dezinformáció” ellen. Azért kíváncsiak lennénk, mekkora lenne a felháborodás, ha a washingtoni orosz nagykövetség írna ki ilyen pályázatot”

A washingtoni orosz nagykövetség a pályázat kapcsán arra hívta a fel a figyelmet, hogy a ruszofób erők a mostani válságos helyzetben sem függesztik fel destruktív tevékenységüket. A kiadott közlemény felteszi a kérdést, hogy ezt a 250 ezer dollárt az ellenségkeresés helyett nem lenne-e jobb a segítségre szoruló országokban életek megmentésére fordítani? „A koronavírust le lehet mosni a kézről, a ruszofóbiát azonban nem lehet kiirtani” – zárul az orosz diplomaták közleménye.

„Úgy látszik, kelet-nyugati szembenállás felerősödésével az amerikai fél a hidegháborús bomlasztás stratégiáját felmelegítve fokozza erőfeszítéseit az információs térben”

Legutóbb az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége írt ki pályázatot olyan programok finanszírozására, amelyek segítik a második világháború történetének „valós feltárását”, a holokausztot és a háború utáni „szovjet uralom szörnyűségeit”. A dokumentum alapján a középpontban a szovjet elnyomás kegyetlenségének bemutatása mellett a holokauszt és a világháború során megmutatkozó kollaboráció feltárása és a második világháborús nyugati szerepvállalás kidomborítása áll. A programokra, a második világháború végét, a szovjet uralom kibontakozását bemutató filmekre, konferenciákra, kiállításokra Washington egyenként 25 ezer dolláros támogatást nyújt. Külön ajánlott a programokba amerikai szakértők bevonása, akik segítenek „jobban megértetni a nyugati demokratikus elveket”.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.