//Jereván Bakut hibáztatja
Az azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium által 2020. július 14-én a YouTube-ba feltöltött videóból kivágott kép, amely azt mutatja, hogy az általuk elmondottak szerint lövéseket adtak le Örményország harci felszerelésének megsemmisítésére, parancsnoki posztra és hadi tartalékokra az azerbajdzsáni-örmény határon. Legalább kilenc katonát öltek meg 2020. július 14-én, amikor Azerbajdzsán és Örményország között három napon keresztül zajlottak összecsapások, annak ellenére, hogy nemzetközi korlátozások vonatkoznak mindkét országra. #moszkvater

Jereván Bakut hibáztatja

MEGOSZTÁS

Hosszú csend után ismét lőnek az örmény-azeri határon. Az érdekesség ebben a korábbiakhoz képest csupán az, hogy ezúttal nem Hegyi-Karabahban. Miután a napokban bemutattuk az azeri álláspontot, lássuk a történtek örmény és részben a közvetetten érintett orosz fél olvasatát.

Csigi János – Stier Gábor

Az azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium által 2020. július 14-én a YouTube-ba feltöltött videóból kivágott kép, amely azt mutatja, hogy az általuk elmondottak szerint lövéseket adtak le Örményország harci felszerelésének megsemmisítésére, parancsnoki posztra és hadi tartalékokra az azerbajdzsáni-örmény határon. Legalább kilenc katonát öltek meg 2020. július 14-én, amikor Azerbajdzsán és Örményország között három napon keresztül zajlottak összecsapások, annak ellenére, hogy nemzetközi korlátozások vonatkoznak mindkét országra. #moszkvater
Az azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium által 2020. július 14-én a YouTube-ba feltöltött videóból kivágott kép, amely azt mutatja, hogy az általuk elmondottak szerint lövéseket adtak le Örményország harci felszerelésének megsemmisítésére, parancsnoki posztra és hadi tartalékokra az azerbajdzsáni-örmény határon. Legalább kilenc katonát öltek meg 2020. július 14-én, amikor Azerbajdzsán és Örményország között három napon keresztül zajlottak összecsapások, annak ellenére, hogy nemzetközi korlátozások vonatkoznak mindkét országra
Fotó:EUROPRESS/AFP

Hétfőn is folytatódtak az összecsapások az örmény-azerbajdzsán határon. Az azeri védelmi minisztérium szerint mindkét oldalon voltak veszteségek, ugyanakkor az örmény védelmi minisztérium szóvivője, Susan Stepanjan a Facebook oldalán azt írta, hogy örmény részről senki nem vesztette életét, és az incidensért egyedül Azerbajdzsán a felelős. „Az azeri fegyveres erők néhány tagja általunk ismeretlen okból UAZ típusú gépjárművükön megkísérelték megsérteni Örményország határát Tovuz irányában. Az örmény határőrség figyelmeztetése után gépjárművüket hátrahagyva visszatértek azeri területre” – jelentette ki a szóvivő. Stepanjan szerint ezután az azeri tüzérség tüzet nyitott, az örmény véderő ezt viszonozta, ami azeri oldalon emberéleteket oltott ki. A szóvivő közölte azt is, hogy hétfőre virradó éjjel az azeriek 82 mm-es tüzérségi ágyúkkal és tankokkal újra tűz alá vették Örményországot.

„Az orosz sajtó megjegyzi, hogy az incidens tudatosan a Karabahtól távolabb történt, így Jereván kérhette az ODKB, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének összehívását”

Ez az elemzők szerint azért fontos, mert Oroszország és az ODKB tagállamai nem ismerik el Hegyi-Karabahot örmény területnek. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a konfliktus három nappal azután tört ki, hogy Pasinjan örmény kormányfő fia leszerelt a hadseregből. Az orosz sajtó érezhetően azt valószínűsíti, hogy a mostani konfliktust nagy eséllyel a koronavírus-járvány miatt nehéz belpolitikai helyzetben lévő örmény fél robbantotta ki. Utalnak arra, hogy az örmény kormány a napokban hosszabbította meg ismét a karantént, ami már komoly feszültséget okoz az országban.

„Egyre határozottabban rajzolódik ki Örményországban egy Pasinjan elleni egységfront, amelyre válasz lehet a mostani konfliktus”

Le kell szögezni, hogy az igazságot nem tudhatjuk, ugyanakkor tény, hogy Örményországban is egyre több szakértő vezeti vissza a történteket belpolitikai okokra.

Az örmény külügyminiszter, Zograb Mcakanjan egyébként még az év elején hét pontos tervezetet állított össze a Hegyi-Karabahban 25 éve fennálló konfliktus rendezésére.

  1. A konfliktus rendezése csak és kizárólag az EBESZ Minszki Csoportjának közreműködésével lehetséges.
  2. A békés rendezés alapvető elve Hegyi-Karabah visszavonhatatlan joga az önrendelkezésre. Ezt az elvet a terület sorsának végleges rendezéséig egyértelműen és visszavonhatatlanul be kell tartani. А végleges rendelkezésig Azerbajdzsánnak biztosítania kell Hegyi-Karabah népének szuverenitását és területi egységét. Azerbajdzsán folyamatos ellenséges, ártó politikája és fizikai fenyegetése – beleértve a 2016. áprilisi agressziót – igazolja az azeri kormány törvénytelenségeit. Azerbajdzsánnak jogilag is kötelezően el kell ismernie Hegyi-Karabah népének szuverenitását.
  3. Hegyi-Karabah népének biztonságát semmilyen körülmények között nem érheti fenyegetés, a védelmi vonal biztosítását jogilag is lehetővé kell tennie, a lakosság biztonságát az Örmény Köztársaságnak kell szavatolnia.
  4. A békés rendezéshez minden oldalt be kell vonni, így elengedhetetlen Hegyi-Karabah képviselőjének jelenléte a tárgyalásokon. Örményország kormánya nem adja a nevét semmi olyanhoz, ami megkérdőjelezné vagy csorbítaná Hegyi-Karabah szabad politikai státuszát.
  5. Feltétlenül meg kell erősíteni és szigorúan betartani az 1994-es és 1995-ös tűzszüneti egyezményeket és ezt mindhárom félnek tudomásul kell venni.
  6. Azerbajdzsán kormányának haladéktalanul be kell fejeznie a gyűlöletpolitikát, xenofóbiát, és a folyamatos provokációt.
  7. Azerbajdzsán maximalista politikája a békés rendezés alapvető gátja. Az azeri kormány nem hajlandó semmiféle kompromisszumra, az örmény kormány minden rendezési kísérletét elhárítja.

Ebből is látszik, hogy az álláspontok távol állnak egymástól. A felek lényegében csak abban értenek egyet, hogy a konfliktust békés úton kell rendezni.

„Ilyen súlyos összecsapások már régen voltak az azeri-örmény határon”

– mondta a Vzgljad című újságnak Nyikolaj Szilajev orosz Kaukázus szakértő. Az utolsó hasonló mértékű összecsapás 2012-ben volt ezen a területen. Akkor egyik fél sem úszta meg emberveszteség nélkül, hiszen három örmény és öt azeri vesztette életét. jelenleg legalább hat halottnál tartanak. Szilajev szerint most viszonylag nyugalom van a határon, de amíg a politikai hangnem nem változik, addig felesleges azt várni, hogy nem lesznek hasonló incidensek. Az elemző ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy mivel az erőviszonyok az elmúlt évekhez képest nem változtak alapvetően, a konfliktus további kiterjedésére nem kell számítani. Ahogy korábban a már idézett Vzgljad című újság megírta,

„Oroszország nem akar beleszólni a két ország konfliktusába, mert mindkét fél része az orosz történelemnek”

Az orosz kormány csak azt várja el, hogy a két ország mielőbb békésen rendezze a konfliktust, lehetőleg harmadik fél beavatkozása nélkül.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.