„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Jereván Bakut hibáztatja

2020. júl. 16.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Hosszú csend után ismét lőnek az örmény-azeri határon. Az érdekesség ebben a korábbiakhoz képest csupán az, hogy ezúttal nem Hegyi-Karabahban. Miután a napokban bemutattuk az azeri álláspontot, lássuk a történtek örmény és részben a közvetetten érintett orosz fél olvasatát.

Csigi János – Stier Gábor

Az azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium által 2020. július 14-én a YouTube-ba feltöltött videóból kivágott kép, amely azt mutatja, hogy az általuk elmondottak szerint lövéseket adtak le Örményország harci felszerelésének megsemmisítésére, parancsnoki posztra és hadi tartalékokra az azerbajdzsáni-örmény határon. Legalább kilenc katonát öltek meg 2020. július 14-én, amikor Azerbajdzsán és Örményország között három napon keresztül zajlottak összecsapások, annak ellenére, hogy nemzetközi korlátozások vonatkoznak mindkét országra. #moszkvater

Az azerbajdzsáni Védelmi Minisztérium által 2020. július 14-én a YouTube-ba feltöltött videóból kivágott kép, amely azt mutatja, hogy az általuk elmondottak szerint lövéseket adtak le Örményország harci felszerelésének megsemmisítésére, parancsnoki posztra és hadi tartalékokra az azerbajdzsáni-örmény határon. Legalább kilenc katonát öltek meg 2020. július 14-én, amikor Azerbajdzsán és Örményország között három napon keresztül zajlottak összecsapások, annak ellenére, hogy nemzetközi korlátozások vonatkoznak mindkét országra
Fotó:EUROPRESS/AFP

Hétfőn is folytatódtak az összecsapások az örmény-azerbajdzsán határon. Az azeri védelmi minisztérium szerint mindkét oldalon voltak veszteségek, ugyanakkor az örmény védelmi minisztérium szóvivője, Susan Stepanjan a Facebook oldalán azt írta, hogy örmény részről senki nem vesztette életét, és az incidensért egyedül Azerbajdzsán a felelős. „Az azeri fegyveres erők néhány tagja általunk ismeretlen okból UAZ típusú gépjárművükön megkísérelték megsérteni Örményország határát Tovuz irányában. Az örmény határőrség figyelmeztetése után gépjárművüket hátrahagyva visszatértek azeri területre” – jelentette ki a szóvivő. Stepanjan szerint ezután az azeri tüzérség tüzet nyitott, az örmény véderő ezt viszonozta, ami azeri oldalon emberéleteket oltott ki. A szóvivő közölte azt is, hogy hétfőre virradó éjjel az azeriek 82 mm-es tüzérségi ágyúkkal és tankokkal újra tűz alá vették Örményországot.

„Az orosz sajtó megjegyzi, hogy az incidens tudatosan a Karabahtól távolabb történt, így Jereván kérhette az ODKB, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének összehívását”

Ez az elemzők szerint azért fontos, mert Oroszország és az ODKB tagállamai nem ismerik el Hegyi-Karabahot örmény területnek. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a konfliktus három nappal azután tört ki, hogy Pasinjan örmény kormányfő fia leszerelt a hadseregből. Az orosz sajtó érezhetően azt valószínűsíti, hogy a mostani konfliktust nagy eséllyel a koronavírus-járvány miatt nehéz belpolitikai helyzetben lévő örmény fél robbantotta ki. Utalnak arra, hogy az örmény kormány a napokban hosszabbította meg ismét a karantént, ami már komoly feszültséget okoz az országban.

„Egyre határozottabban rajzolódik ki Örményországban egy Pasinjan elleni egységfront, amelyre válasz lehet a mostani konfliktus”

Le kell szögezni, hogy az igazságot nem tudhatjuk, ugyanakkor tény, hogy Örményországban is egyre több szakértő vezeti vissza a történteket belpolitikai okokra.

Az örmény külügyminiszter, Zograb Mcakanjan egyébként még az év elején hét pontos tervezetet állított össze a Hegyi-Karabahban 25 éve fennálló konfliktus rendezésére.

  1. A konfliktus rendezése csak és kizárólag az EBESZ Minszki Csoportjának közreműködésével lehetséges.
  2. A békés rendezés alapvető elve Hegyi-Karabah visszavonhatatlan joga az önrendelkezésre. Ezt az elvet a terület sorsának végleges rendezéséig egyértelműen és visszavonhatatlanul be kell tartani. А végleges rendelkezésig Azerbajdzsánnak biztosítania kell Hegyi-Karabah népének szuverenitását és területi egységét. Azerbajdzsán folyamatos ellenséges, ártó politikája és fizikai fenyegetése – beleértve a 2016. áprilisi agressziót – igazolja az azeri kormány törvénytelenségeit. Azerbajdzsánnak jogilag is kötelezően el kell ismernie Hegyi-Karabah népének szuverenitását.
  3. Hegyi-Karabah népének biztonságát semmilyen körülmények között nem érheti fenyegetés, a védelmi vonal biztosítását jogilag is lehetővé kell tennie, a lakosság biztonságát az Örmény Köztársaságnak kell szavatolnia.
  4. A békés rendezéshez minden oldalt be kell vonni, így elengedhetetlen Hegyi-Karabah képviselőjének jelenléte a tárgyalásokon. Örményország kormánya nem adja a nevét semmi olyanhoz, ami megkérdőjelezné vagy csorbítaná Hegyi-Karabah szabad politikai státuszát.
  5. Feltétlenül meg kell erősíteni és szigorúan betartani az 1994-es és 1995-ös tűzszüneti egyezményeket és ezt mindhárom félnek tudomásul kell venni.
  6. Azerbajdzsán kormányának haladéktalanul be kell fejeznie a gyűlöletpolitikát, xenofóbiát, és a folyamatos provokációt.
  7. Azerbajdzsán maximalista politikája a békés rendezés alapvető gátja. Az azeri kormány nem hajlandó semmiféle kompromisszumra, az örmény kormány minden rendezési kísérletét elhárítja.

Ebből is látszik, hogy az álláspontok távol állnak egymástól. A felek lényegében csak abban értenek egyet, hogy a konfliktust békés úton kell rendezni.

„Ilyen súlyos összecsapások már régen voltak az azeri-örmény határon”

– mondta a Vzgljad című újságnak Nyikolaj Szilajev orosz Kaukázus szakértő. Az utolsó hasonló mértékű összecsapás 2012-ben volt ezen a területen. Akkor egyik fél sem úszta meg emberveszteség nélkül, hiszen három örmény és öt azeri vesztette életét. jelenleg legalább hat halottnál tartanak. Szilajev szerint most viszonylag nyugalom van a határon, de amíg a politikai hangnem nem változik, addig felesleges azt várni, hogy nem lesznek hasonló incidensek. Az elemző ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy mivel az erőviszonyok az elmúlt évekhez képest nem változtak alapvetően, a konfliktus további kiterjedésére nem kell számítani. Ahogy korábban a már idézett Vzgljad című újság megírta,

„Oroszország nem akar beleszólni a két ország konfliktusába, mert mindkét fél része az orosz történelemnek”

Az orosz kormány csak azt várja el, hogy a két ország mielőbb békésen rendezze a konfliktust, lehetőleg harmadik fél beavatkozása nélkül.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ki tervezhetett gleiwitzi típusú provokációt Kalinyingrádban?

    2026. nov. 22.
    Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek szerint ukránok beszivárgást terveztek Kalinyi...

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 21.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater