//Javult Amerika orosz megítélése
„Nem meglepő az oroszok egyértelműen pozitív közelítése Kínához” #moszkvater

Javult Amerika orosz megítélése

MEGOSZTÁS

Az orosz külpolitika kelet felé fordulását követte a társadalom szimpátiájának alakulása is. Az oroszok a nagyhatalmi orientációs pontok közül 2021 elején a legpozitívabban Kínához, a legrosszabban az Egyesült Államokhoz viszonyulnak. Az Európai Unió megítélése inkább pozitív, de lehetne jobb is. A Levada Központ felmérése.

„Nem meglepő az oroszok egyértelműen pozitív közelítése Kínához” #moszkvater
„Nem meglepő az oroszok egyértelműen pozitív közelítése Kínához”
Fotó:EUROPRESS/Maksim Blinov/Sputnik

Oroszország és a Nyugat kapcsolatai jó ideje megromlottak, ezzel párhuzamosan pedig Moszkva még közelebb került Kínához. Ez leképeződik abban is, hogy az orosz társadalom miként viszonyul a globális geopolitikai pólusokhoz.

„Hosszú ideig tartó negatív trend után a tavalyi évhez képest javult az Egyesült Államok megítélése”

A Levada Központ friss felmérése alapján mostanra nagyjából kiegyenlítődött az Amerikához pozitívan (40 százalék) és negatívan (43 százalék) viszonyulók aránya. Ez a tavalyi évhez képest javulást jelent, hiszen 2020 novemberében még mindössze a megkérdezettek 35 százaléka közelített pozitívan az Egyesült Államokhoz, míg 51 százalék negatívan. A legjobban (59 százalék) a 18 és 24 év közöttiek ítélik meg Amerikát, de pozitív a viszonyulás (49 százalék) a 25 és 39 év közöttiek körében is, míg a legrosszabb véleménnyel (33 százalék pozitív és 53 százalék negatív) az 55 év felettiek vannak az Egyesült Államokról.

„De hol vannak már azok az idők, amikor az ezredfordulón például az oroszok 68 százaléka viszonyult pozitívan, míg mindössze 21 százaléka negatívan Amerikáról”

Az Európai Uniót mindig jobban ítélték meg az oroszok Amerikánál. Egyrészt azért, mert az orosz társadalom többsége szintén európainak érzi magát, ráadásul Európába utaznak a legtöbben, ezeket az országokat ismerik a legjobban.

„Az utóbbi években lehűlt viszony azonban nem tett jót az EU társadalmi megítélésének sem. Bár a mérleg még mindig pozitív, az Európai Unió presztízse igencsak lecsökkent”

A Levada felmérése alapján az oroszoknak még mindig 45 százaléka pozitívan ítéli meg az EU-t, ám 37 százalék már negatívan. A korosztályonkénti megoszlás hasonló az Amerikához viszonyuláshoz. Míg a 18 és 24 év közöttiek 62 százalékának pozitív a viszonyulása, addig az 55 év felettieknél az a szám már csak 36 százalék.

„Nem meglepő az oroszok egyértelműen pozitív közelítése Kínához”

Míg tavaly még csak a megkérdezettek 65, addig most 75 százaléka ítéli meg pozitívan Kínát, míg a negatívan viszonyulók aránya 24-ről 10 százalékra csökkent. A korosztályonkénti megoszlások között pedig nincs lényegi különbség. Az 1990-es évekhez viszonyítva a pozitív trend még egyértelműbb, és ellentétes a Nyugat megítélésével. Míg 1995-ben csak oroszok 48 százaléka ítélte meg pozitívan Kínát, addig az évtized végére ez az arány már 72 százalékra nőtt.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.