//Három pontban Észak-Macedóniáról
Macedón szurkolók a kézilabda világbajnokság második csoportkörében Münchenben, ahol a bahreini válogatottat győzték le 2019. január 13-án #moszkvater

Három pontban Észak-Macedóniáról

A macedón parlament múlt hét pénteken jóváhagyta az ország névváltoztatásához szükséges alkotmány-módosításokat. Történt mindez annak ellenére, hogy a tavalyi referendumon mindössze a lakosság alig egyharmada nyilvánította ki, hogy támogatja a lépést. Az eseményeknek megannyi elemzési szempontja lehet, igyekeztünk három érdekesebbet és ritkábban taglaltat kiemelni ezek közül.

Macedón szurkolók a kézilabda világbajnokság második csoportkörében Münchenben, ahol a bahreini válogatottat győzték le 2019. január 13-án #moszkvater
Macedón szurkolók a kézilabda világbajnokság második csoportkörében Münchenben, ahol a bahreini válogatottat győzték le 2019. január 13-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Christof STACHE
1.) Engedtek a görög nyomásnak

A macedón politikai elit olyan helyzetbe került, hogy a görögök folyamatosan megvétózhatták a nyugati integrációs törekvéseiket. Erre a jobboldali elit úgy reagált, hogy inkább Kelet felé fordult és a görögökkel szemben (is) a korábbinál nacionalistább politikát folytatott. A nyugati segítséggel kivívott kormányváltást követően a baloldali–albán kormánykoalíció ismét a Nyugat felé fordult, az integrációs előrelépéshez azonban szükség volt a görögökkel való kiegyezésre. Ez végül a Preszpa Egyezmény aláírásával sikerült is, de a lépéssel a macedón politikai vezetés lényegében elfogadta a görög elit követeléseit.

2.) Görög válság

A macedón nemzetgyűlés, a Szobranie múlt héten megszavazta a névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosításokat. A Preszpa Egyezmény életbe léptetéséről még a görög parlamentnek is szavaznia kell, ahol kormányválságot okozott a macedón lépés. Panosz Kammenosz, a szélsőjobboldalinak tartott Független Görögország párt vezetője (és eddigi védelmi miniszter) ugyanis felbontotta a radikális baloldali Szirizával fennállt kormánykoalíciót. Ráadásul Alekszander Ciprasz kormányfő pártjának fő ellenfele, a Szirizánál népszerűbb (egyébként konzervatív) Új Demokrácia is ellenzi az egyezményt. Úgyhogy könnyen lehet, hogy a görög politikai elit akaratának megvalósulása ugyanannak az elitnek a válságát is magával hozza. Végül nagyon szűk többséggel, de bizalmat kapott a görög kormány a parlamentben a Macedóniával kapcsolatos névvita rendezéséről szóló szavazáson. A macedón megállapodásról szóló szavazáshoz fontos volt Ciprasznak a bizalmi szavazás megnyerése.

3.) Tényleg változik?

Macedónia hivatalos – a nemzetközi szervezetekben használt – megnevezése eddig sem szimplán ennyi volt. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nevezték eddig, a mostani névváltoztatás egyben azt is jelenti, hogy Jugoszlávia végleg eltűnt a történelem süllyesztőjében. Persze az országot a köznyelvben eddig sem e hosszú névvel illették, így az Észak-Macedónia elnevezés elterjedésére sem fogadnék nagy összegben (főleg úgy, hogy a népnév hivatalosan is macedón marad, nem lesz észak-macedón). Van még egy példa, amely szintén a változatlan névhasználatot vetíti előre: Uruguay hivatalos neve República Oriental del Uruguay, azaz Uruguayi Keleti Köztársaság. Mondanom sem kell, senki nem használja így a köznyelvben.

MEGOSZTÁS