//Kié a cirill ábécé?
Cirill és Metód a Veliko Tarnovo-i Preobrazsenszkij – templom freskóján #moszkvater

Kié a cirill ábécé?

MEGOSZTÁS

A kisebbik kormányzó koalíciós partner, a Belső-makedóniai Forradalmi Szervezet (VMRO) párt javaslatot nyújtott be a bolgár parlamentben, hogy május 24-ét, a Bolgár és szláv írásbeliség napját a jövőben a Bolgár írásbeliség, művelődés és kultúra napjává nevezzék át. Amennyiben a javaslat átmegy, heves reakciókat fog kiváltani az orosz, az észak-macedón és az egész szláv világban.

Cirill és Metód a Veliko Tarnovo-i Preobrazsenszkij – templom freskóján #moszkvater
Cirill és Metód a Veliko Tarnovo-i Preobrazsenszkij – templom freskóján
Fotó:Wikipédia/S. Kempgen

A világon ma több mint 300 millió ember cirill betűkkel ír, de kevesen tudják, hogy a cirill ábécé valójában nem Szent Cirill és Szent Metódtól származik. A IX. században élt két testvér misszionárius valójában a szláv írást, a glagolita ábécét alkotta meg, amely Morvaországban, Pannóniában és Horvátországban terjedt el leginkább, de elszigetelve még a XV. században Dalmáciában is megtalálható volt.

„A korai cirill ábécé azzal a céllal jött létre, hogy éket verve a keleti ortodox és a nyugati katolikus egyházak közé, a Bibliát ószláv nyelven hirdesse”

Szent Metód 885-ben bekövetkezett halála után V. István pápa betiltotta a szláv liturgikus nyelvet. Ezért Metód tanítványai Preszlavba, a bolgár fejedelem, Borisz-Mihail udvarába menekültek, ahol később I. Szimeon cár idejében virágzó kulturális élet alapjait rakták le. Itt fejlesztette tovább a glagolita írást Szent Kliment Ohridszki, amelyet mesterének tiszteletére cirill ábécének nevezett el.

„Az ortodox kereszténység felvételével így jutott el a cirill írás bolgár közvetítéssel a román, az orosz és a szerb nyelvterületekre”

A X. században a Kijevi Fejedelemség a cirill írást, az óorosz nyelvet hivatalos egyházi nyelvvé nyilvánította. Később a nyugati-orosz kereskedelmi kapcsolatok élénkítése és a cirill betűk nyomtathatósága érdekében Nagy Péter orosz cár tovább reformálta a cirill betűket. Formájuk jelentősen közeledett a latin betűkéhez, sok elemét átvették belőle más nyelvek cirill ábécéi is. A cirill ábécé mai végső formáját a bolsevikok alakították ki, amelynek több módosítását is ráerőltették a bolgár írásbeliségre.

„Az oroszok mindig nehezen fogadták el azt a tényt, hogy bolgár betűkkel írnak”

Ők úgy tartják, hogy az a görög unciális írásból származik. Jó három éve például ennek jegyében az egykori sakk világbajnok Anatolij Karpov a duma képviselőjeként kijelentette, hogy a cirill ábécé Bizáncból ered. Valójában a mai Szaloniki környékén alkották meg, amely akkoriban az Első Bolgár Cárság része volt. Szintén három éve Vlagyimir Putyin orosz államfő május 24-ét, a szláv írásbeliség napját különleges napnak nevezte Oroszország számára. Mint Szófiának odaszúrva fogalmazott, ez az írásbeliség macedón földről érkezett.

Ezzel szemben Kirill orosz pátriárka Bulgária oszmán elnyomás alóli felszabadulásának 140 évfordulója alkalmából tett szófiai látogatásakor kijelentette,

„az orosz ortodox egyház mindig szem előtt tartja, hogy a bolgár ortodox misszionáriusok, Szent Cirill és Szent Metód tanítványai a 10. században hittérítőként felvilágosították őseinket”

Megismertették az embereket a szláv írásmóddal, és megnyitották a keresztény kultúra kincstárát és a patriarchális missziót. A bolgár ortodoxia nélkül nem lenne orosz ortodoxia. A bolgár ortodoxia révén az orosz nép megkapta az ortodox hit alapjait Bulgáriától, mondta Kirill pátriárka.

„A bolgárok és az oroszok kölcsönösen – hol őszintén, hol iróniából – bratuskinek hívják egymást, két dologban azonban állandó közöttük a vita”

Az oroszok úgy érzik, hogy a bolgárok nem elég hálásak nekik azért, mert az 1878-1879-es orosz-török háborút követően visszaadták Bulgáriának az államiságot. A bolgárok ugyanakkor azért neheztelnek, mert az oroszok nem elég hálásak, amiért a bolgárok írásbeliséget adtak nekik. A két téma mindig március 3-án, a San Stefano-i békeszerződés évfordulóján, illetve május 24-én, a szláv írásbeliség napján kap lángra.

„De provokációnak, a szláv ábécé kisajátítására tett kísérletnek nevezi az észak-macedón sajtó is a bolgár törvényjavaslatot”

Mint fogalmaznak, ez a lépés provokáció nemcsak Észak-Macedónia, hanem az egész szláv világ irányába is. Bulgária válaszul azzal fenyegette meg Észak-Macedóniát, hogy amennyiben nem enged a bolgár-észak-macedón történelmi viták kérdéseiben, megvétózza Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését. Bulgária és Észak-Macedónia viszonyában áttörést hozott a 2017-ben aláírt kétoldalú barátsági szerződés.

„Ebben kölcsönösen lemondtak az egymással szembeni területi követelésekről, de a nemzeti identitással, és a macedón nyelvvel kapcsolatos kérdések továbbra is tisztázatlanok maradtak”

A történelmi kapcsolatok rendezésére kétoldalú bizottságot hoztak létre, amelyben a munka azóta is csak helyben topog. A napokban azonban megállapodtak abban, hogy az első bolgár állam idején, a mai Észak-Macedónia területén is, az írásbeliség és a művelődés a preszlavi és az ohridi irodalmi iskoláknak köszönhetően terjedt el.

„Ezzel szemben a görögök 2018-ban az ország névhasználatáról szóló szerződés megkötése előtt minden egyes történelmi vitakérdést előre tisztáztak, és azt szerződésben rögzítették”

Így lezárták annak a lehetőségét, hogy Észak-Macedónia kisajátítsa az antik makedón történelmet. A legfőbb kérdés, hogy amennyiben Szkopje enged Szófia követeléseinek, akkor mi marad meg az észak-macedón identitásból. A macedón politikai körök titokban a németekhez fordultak segítségért, hogy Berlin még a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt vegye rá a bolgárokat álláspontjuk felpuhítására.

MEGOSZTÁS

Magyarországi bolgár kertészek leszármazottjaként született 1951-ben Budapesten. A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus oktatója, a Kispesti Bolgár Nemzetiség elnöke, az Országos Bolgár Önkormányzat tagja, az önkormányzat mellett működő Bolgár Kutatóintézet főmunkatársa. A Magyar Nemzet napilapnak 2009-től rendszerességgel küldi tudósításait. Legfőbb kutatási területe a turizmuson kívül a Balkán problémái, a bolgár belpolitika, a bolgár történelem, a hazai bolgárság története, ezen belül a bolgár-magyar történelmi kapcsolatok feltárása. A hazai média és politikai intézetek Bulgária-szakértőként tartják nyilván.