Kezdőlap » Történelem » Hol vannak a katonák?
Egy férfi egy súlyosan sérült nőt visz kórházba az autójában Szarajevóban 1992. június 27-én #moszkvater

Hol vannak a katonák?

Közel negyed évszázaddal a horvátországi háború után sem tudni, hányan halhattak meg a konfliktusban. Az áldozatok számszerűsítése politikai manipuláció tárgya mindkét oldalon.

Egy férfi egy súlyosan sérült nőt visz kórházba az autójában Szarajevóban 1992. június 27-én #moszkvater
Egy férfi egy súlyosan sérült nőt visz kórházba az autójában Szarajevóban 1992. június 27-én
Fotó:EUROPRESS/CHRISTOPHE SIMON/AFP

Még mindig 10-12 ezer eltűnt embert keresnek a kilencvenes évek háborúinak idejéből, azonban a térség országainak politikai elitje manipulálja a számokat. Erre a következtetésre jutott a szerb Veritas civil szervezet, amely az eltűntek világnapján, augusztus 30-án ismét megpróbálta kiszámolni, hányan is tűnhettek el a háborúban. Mint kiderült,

„a Horvátország területén eltűnt szerbek száma a valóságban jóval magasabb, mint amennyit Zágráb hivatalosan elismer”

Ráadásul erre a különbségre nincs is észszerű magyarázat. A Veritas nyilvántartása szerint 1755 embernek továbbra sem akadtak a nyomára, közülük 1267 civil volt, ebből 490 nő. Ezzel szemben Zágráb mindössze 1024 eltűnttel számol, azonban az adatok itt sem egységesek. Hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz, hogy az elmúlt 17 évben rengeteg tömegsírt tártak fel Horvátország és ezen belül az egykori Krajinai Szerb Köztársaság (RSK) területén, melynek során összesen 1600 szerb maradványait ásták ki. Közülük 1214 áldozatot azonosítottak, 386 esetben azonban továbbra is folyamatban van az azonosítás.

Ám nem csak az eltűntek számára vonatkozóan vannak rendkívül eltérő becslések mindkét oldalon. A legtöbb forrás ugyan egyetért abban, hogy

„a horvátországi háború nagyjából 20 ezer ember életét követelte”

, az elhunyt horvátok és szerbek arányára vonatkozóan már teljesen más adatokat tartanak nyilván. A horvátországi Eltűnt Személyekkel Foglalkozó Bizottság szerint 12 ezer horvát halt meg a háborúban, más források 14 ezerre teszik a számukat. A brit-horvát történész, Marko Attila Hoare azonban 15970 horvát áldozatról ír, ami az eddigi legmagasabb szám, amit horvát oldalon számoltak. Ezzel természetesen a szerb történészek nem értenek egyet és figyelmeztetnek arra, hogy a horvátok a vegyes házasságból származó áldozatokat is a sajátjaikhoz sorolják.

De szerb részről is találunk furcsaságokat. A Veritas szerint összesen 6827 ember halt meg vagy tűnt el a RSK területén, akik közül 4177-en katonák, 2650-en pedig civilek voltak. A számszerűsítési problémák itt a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) katonái esetén jelentkeznek. Az egykori Jugoszlávia hadserege összesen 1279 katona halálát ismerte el, akik harci cselekmények során estek el, ezt azonban már a háborús években sem lehetett komolyan venni.

„A Milosevics-rezsim ugyanis abban volt érdekelt, hogy kisebbítse ezeket a számokat, ezzel kifelé demonstrálva, hogy Jugoszlávia, illetve Szerbia nem részese ennek a konfliktusnak”

Azonban sokszor fény derült a csalásra. Egy összecsapásnál például mindössze két könnyű sérülésről számoltak be a hivatalos jelentések, miközben 150-en megsebesültek, 50-en pedig meghaltak a JNA részéről. Így állt elő az a helyzet, hogy napjainkban továbbra sem tudni, összesen hány jugoszláv sorkatona – köztük rengeteg vajdasági magyar – halhatott meg a horvátországi harcokban.

Ezzel viszont a számháború még nem ért véget. A háborút lezáró Vihar-hadművelet szerb áldozatainak, illetve menekültjeinek száma évről-évre visszatérő vita tárgya. Ami az előbbit illeti, a horvátok 1241 szerb áldozattal számolnak, a szerbek viszont 1960-nal. A menekültek számára vonatkozóan is hasonlóak az eltérések.

„ Belgrád szerint összesen 200 ezer szerbet üldöztek el az RSK területéről a harcok folyamán, a horvátok azonban ezt tagadják”

 Mint indokolják, az 1991-es népszámláláskor, vagyis közvetlenül a háború előtt nem is élt ennyi szerb ezen a területen. És akkor még nem is beszéltünk az anyagi károk eltérő megítéléséről. Horvátországban ezt 27 és 37 milliárd amerikai dollár közé teszik, amit Szerbiában természetesen túlzónak tartanak még akkor is, ha ebbe beleszámítják az RSK területén esett károkat is.

Ezek után pedig aligha van csodálkozni való azon, hogy

„az egykori résztvevő felek között továbbra sincs egyetértés a kárpótlásról”

1996-ban Belgrádban ugyan létrejött egy megállapodás, amely szerint hat hónapon belül a két ország vezetői aláírnak egy szerződést a háborús kártérítésekről, ez soha nem történt meg. Ezért Andrej Plenkovic horvát kormányfő múlt évben felvetette, hogy beszélni fog a háborús kártérítésekről Alekszandar Vucsiccsal. A szerb államfőt akkor valósággal sokkolták Plenkovic háborús kártérítési követelései, majd így reagált: „Az ő helyében nem nyitnám meg a témát. Félek, hogy Horvátország nemcsak hogy nem kaphat semmit, hanem nagyon sokat veszíthet.”