//Újra tombol a koronavírus a Balkánon
Orvosi vizsgálatra váró emberek a belgrádi fertőző betegségek klinikáján 2020. május 24-én #moszkvater

Újra tombol a koronavírus a Balkánon

Sokak szerint a fő problémát az okozta, hogy ezekben az országokban a kezdetben olyan szigorú intézkedéseket foganatosítottak, hogy ezek feloldása után az emberek valósággal megrohamozták a közös tereket. A legsúlyosabb a helyzet Szerbiában, ahol ismét gyülekezési és hét végi kijárási tilalmat vezettek be. Emiatt az országban tüntetések kezdődtek.

Orvosi vizsgálatra váró emberek a belgrádi fertőző betegségek klinikáján 2020. május 24-én #moszkvater
Orvosi vizsgálatra váró emberek a belgrádi fertőző betegségek klinikáján 2020. május 24-én
Fotó:EUROPRESS/Oliver BUNIC/AFP

Figyelmeztetést adott ki Ausztria a napokban Szerbiára, Montenegróra, Bosznia-Hercegovinára, Észak-Macedóniára, Albániára és Koszovóra. Tette ezt azután, hogy kiderült, az országban több olyan fertőzés is ismertté vált, amely nyugat-balkáni utazásokra vezethető vissza. Ezért az osztrákoknak most sürgősen el kell hagyniuk a térséget. Sőt, az Ausztriába való visszatérést követően 14 napos karantén kötelezettség lép életbe és rendelkezni kell négy napnál nem régebbi negatív koronavírus teszttel.

„Hogyan állhatott elő ilyen helyzet a Balkánon? Mint ismert, a régió országai már a járvány első pillanatától világviszonylatban is rendkívül szigorú óvintézkedéseket hoztak a fertőzések megfékezése céljából. Az oxfordi egyetem összesítése szerint így Szerbia, Horvátország és Szlovénia is beletartozik abba a 14 országba, ahol a legnagyobb szigort tartották”

Mit jelentett ez a gyakorlatban? Szerbiában például már március 15-én kihirdették a rendkívüli állapotot. Ennek értelmében bezártak az óvodák, az iskolák és az egyetemek, a határok pedig csak a külföldről visszatérő szerb állampolgárok, valamint a diplomaták és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok számára állnak nyitva. Emellett a külföldről hazaérkező szerb állampolgároknak előírták, hogy 14 napot, a koronavírus gócpontjaiból érkezőknek pedig 28 napot kell karanténban tölteniük.

„Habár ezeket a szabályokat más országokban is meghozták már, a szerbiai helyzet annyiban feltétlenül szigorúbb, hogy a szabályok bármilyen megsértésének esetére előírták, hogy ezek ez három év börtönbüntetéssel is járhat”

Az ellenzék természetesen erősen tiltakozott a rendkívüli állapot bevezetése ellen, mondván, hogy ezt alkotmányellenesen lépték meg, hiszen előzetesen nem volt erről vita a szkupstinában, vagyis a szerb parlamentben. Ezek a kritikák azonban egyáltalán nem hatották meg a szerb kormányt, így három nappal később kijárási tilalmat vezettek be az egész országban este 8 óra és reggel 5 óra között, sőt a 65 éven felülieknek viszont teljesen megtiltották, hogy elhagyják az otthonukat. A büntetés sem volt kevés. Ha valaki megszegte a szabályt, annak akár 450 ezer forint körüli összeggel kellett számolnia. De megtörtént az is, hogy egy szerb rendőr felpofozott egy járókelőt a járőr kocsiban, miután az megszegte a kijárási tilalmat.

„Mindezek után mindenkit meglepett, hogy már május 7-én feloldották a szükségállapotot Szerbiában”

Így újraindíthatták a távolsági buszjáratokat és a vasúti személyforgalmat, de a légi közlekedés is beindult még májusban. A bevásárlóközpontok, kávézók és éttermek a távolságtartási szabályok betartása mellett szintén fogadhattak vendégeket innentől, ami alighanem már túl sok volt az engedményekből. Szerbiában ugyanis azonnal megteltek a kávézók és az éttermek, Belgrádban pedig – ami mindvégig a legfőbb szerbiai gócpont volt – júniusra alig lehetett látni olyan embert, aki szájmaszkot viselt volna. Habár ez utóbbiról a hatóságok azt mondták, hogy ajánlatos a használata a boltokban, a vásárlók még ezeken a helyeken sem vették elő ezeket.

„És hogy a pont az i-re felkerüljön, az országban június 21-én köztársasági, vajdasági parlamenti és önkormányzati választásokat tartottak, ami különösen nem jött jól a fertőzéssel szemben vívott harcban”

Olyannyira, hogy már a választások után kiderült, ahogy a Köztársasági Választási Bizottság több tagjának, úgy számos szavazatszámlálónak is pozitív lett a koronavírus-tesztje. A számok magukért beszélnek. Június 21. után ugrásszerűen megnőtt a fertőzések száma, a napi 90-95 új eset után július 2-án már 359 új fertőzést regisztráltak, és azóta naponta mintegy 300-as nagyságrendben mutatják ki a vírust. A halottak száma is újra nagyon magas, a kórházak pedig majdnem beteltek. A fertőzés gyors terjedése miatt július 8-tól ismét gyülekezési tilalmat vezettek be, tehát öt embernél több nem találkozhat sem nyílt, sem pedig zárt térben, július 10-től pedig ismét életbe léptetik a korábbihoz hasonlóan szigorú hét végi, péntektől hétfőig tartó kijárási tilalmat.

„A bejelentés után a járványügyi szigorítások ellen tüntetések kezdődtek Belgrádban, amelyet a rohamrendőrség könnygázzal oszlatott szét”

Érdekes módon Horvátországban is június harmadik harmadára esett a koronavírusos megbetegedések felfutása. Ebben az országban május és június közepe között gyakorlatilag alig regisztráltak új eseteket, a hónap 25. napjától azonban megugrott a megbetegedések száma – ma már nagyjából száz új esetet regisztrálnak naponta. A szlovén forgatókönyv is hasonlóan alakult. Itt ugyan nem olyan meredeken emelkedett a megbetegedések száma, mint Szerbiában és Horvátországban, azonban június közepe óta itt is egyre több a fertőzött. De egy ország, ahol igazán meglepően alakultak a számok. Észak-Macedóniában a járvány ugyan már március elején megjelent, az először április 16-án tetőzött napi 107 új esettel. Azonban ahelyett, hogy a csökkenés tartósnak bizonyult volna, május vége óta hatalmas ugrásnak lehetünk tanúi, így mostanra nagyjából napi 140 új esetet diagnosztizálnak.

„Ezért itt újra életbe léptették a korlátozásokat, miközben a választási bizottság egészségügyi szakemberek bevonásával döntött arról, hogyan voksolhatnak a július 15-i választáson a koronavírus-fertőzöttek”

Ennek értelmében a szavazás három napig tart, július 13-án adhatják le szavazatukat a fertőzöttek. A választási biztosok egészségügyi szakemberekkel együtt látogatnak majd el minden szavazásra jogosult fertőzötthöz. A választási bizottság tagjainak védőruhát, maszkot és kesztyűt kell viselniük, amelyet minden voksolást követően le kell cserélniük. Így a szkopjei hatóságok abban bíznak, hogy nem fog még tovább romlani a helyzet, ami már így is aggasztó. Vasárnapig 334-en haltak meg az országban, ami azt is jelenti, hogy az egykori jugoszláv tagállamok közül egymillió főre vetítve Észak-Macedóniában szedte a legtöbb áldozatot eddig a koronavírus.

„Bosznia-Hercegovinában ugyanis még mindig jobbak az arányok, itt viszont a politikai megosztottság nehezítheti meg a járvány kezelését a jövőben”

Az ország főként bosnyákok és horvátok lakta részének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a miniszterelnöke így kijelentette, ha a koronavírus-járványnak lesz második hulláma az országban. Nem fognak ismét korlátozó intézkedéseket bevezetni, az emberek ugyanis már megtanulták, hogyan kell felelősségteljesen viselkedniük. A többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság egészségügyi minisztere viszont azt mondta, hogy fel kell készülni a második hullámra, amely körülbelül októberben várható. Ekkor az influenzaszezon is megkezdődik, a két betegség együtt pedig leterhelheti az egészségügyi rendszert.

Koszovóban – ahol eddig 33-an haltak meg a betegségben –  az utóbbi napokban több mint száz fertőzöttet regisztráltak egy nap alatt, ezért a hatóságok a maszk kötelező használatát javasolták mindenhol. Emellett ismét azoknak a munkahelyeknek a bezárását követelték, ahol több dolgozónál is regisztrálták a koronavírus jelenlétét.

„De Montenegró számára is kritikusnak bizonyult a június közepe. Az Adria-parti országban ugyan másfél hónapig nem volt halálos áldozata a vírusnak, a hónap végén azonban újabb halálesetek történtek”

A sajtó beszámolói szerint emberemlékezet óta nem fogadta olyan látvány a tengerpartra érkezőket nyáron, mint most. A vízparton alig néhányan lézengenek, a korábban zsúfolt vendéglátóhelyeken csak elvétve lehet embereket látni.

Sokan ezért úgy gondolják, hogy a balkáni országok esetében a fő problémát az okozta, hogy kezdetben olyan szigorú intézkedéseket foganatosítottak, hogy ezek feloldása után az emberek valósággal megrohamozták a közös tereket. Az ebből fakadó fegyelmezetlenség pedig magával hozta a megbetegedések számának ugrását. Ami ugyan nem jár már annyi halálos áldozattal, mint a járvány elején, de a most foganatosított szigorítások még tovább ronthatják az egyáltalán nem ígéretes gazdasági mutatókat.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.