Kezdőlap » Történelem » Hány férfi volt Krupszkaja életében?

Hány férfi volt Krupszkaja életében?

Lenin feleségének a románcairól a szovjet időkben nem volt ildomos beszélni

Nagyezsda Krupszkaja 1890-ben #moszkvater
Nagyezsda Krupszkaja 1890-ben
Fotó:Wikipédia

Nagyezsda Krupszkaja (1869-1939) kapcsán a legtöbb embernek – már ha egyáltalán tudja, kiről is van szó – egy felduzzadt arcú, régimódi sapkát hordó testes idős hölgy képe ugrik be. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy ez a lángoló forradalmár nő fiatal korában nemcsak Vlagyimir Uljanov érdeklődését keltette fel. Lenin feleségének a románcairól a szovjet időkben nem volt ildomos beszélni, a kortársak visszaemlékezései azonban több érdekes részletet is megőriztek „Nagyenyka” életéből. Ezeket gyűjtötte össze a Russzkaja Szemjorka nevű portál, s mint kiderült, később nagy utat bejárt férfiak kerültek szoros, sőt bensőséges kapcsolatba Krupszkajával.

Kezdjük rögtön azzal, hogy a fiatal Nagyja megjelenéséről, külsejéről az őt ismerő kortársak kivétel nélkül pozitívan nyilatkoztak. Valahogy úgy, ahogy a mensevikek ismert alakja Nyikolaj Szuhanov, aki kedves teremtésként írta le Nagyezsda Konsztantyinovnát. Senki nem mondja róla, hogy látványos szépség volt, ám azt igen, hogy fehér bőrével, kifejező, nagy zöld szemével és hosszú hajával sokakat elbűvölt. Önmagát tipikus szentpéterváriként írja le.  A család barátja, a később ismert tudós Gleb Krzsizsanovszkij azt jegyzi meg a fiatal Krupszkajáról, hogy egész megjelenéséből áradt valami magával ragadó átszellemültség. A susenszkojei száműzetésben a falu lakóiban gyönyörű hajú, formás, mosolygós fiatal lányra emlékeztek.

„Krupszkaja külsőjét azonban egyre inkább megváltoztatta, hogy az autoimmun pajzsmirigy-túlműködés egyik formájától, a Basedow-kórtól – népszerűbben golyva – szenvedett”

Ennek legfeltűnőbb tünete a szem kidülledése, a szemöldök külső részének duzzanata. Emiatt kapta az olyan csúfneveket, mint a „hal” vagy a „szeljodka”. A betegség rányomta bélyegét életére, valószínűleg ez okozta meddőségét is.

Lenin feleségének magánéletéről viszonylag keveset tudunk. Az azonban ezekből a visszaemlékezésekből is kiderül, hogy az első férfit, aki hatással volt Krupszkajára, úgy hívták, hogy Nyikolaj Utyin. A forradalmi eszmékkel még diákkorában fertőződött meg, sokáig élt Európában, ahol a kommunista mozgalom orosz szekciójában tevékenykedett, s itt ismerkedett meg Konsztantyin Krupszkijjal is. Oroszországba visszatérve szakított a mozgalommal, barátja halála után pedig gondoskodott annak családjáról. Nágyja 14 éves volt, amikor megismerkedtek. Senki sem erősítette meg, hogy a lány az idős úr szeretője lett volna, de tény, hogy bensőséges viszonyba kerültek. Utyin ismertette meg a szabadság és egyenlőség eszméivel, a tiltott irodalommal.

Osztálytársa, a későbbi írónő Ariadna Tirkova visszaemlékezései alapján tudjuk, hogy az első komoly kalandot a fiatal Nágyja a marxista kört vezető diákkal, Robert Klasszonnal élte át. A csoportba sok lány járt, és a fiatalok esténként sok időt töltöttek együtt. A viták, a közösen töltött esték közel hozták egymáshoz Robertot és Nagyezsdát. Később többen megerősítették, hogy Lenin tudott felesége fiatalkori románcáról, és ezért visszafogottan közeledett a volt baráthoz, aki immár eltávolodva a mozgalomtól, a tudományba elmélyedve mérnökként részt vett az ország villamosításáról szóló GOELRO terv kidolgozásában.

Robert után új fiatalember tűnt fel Krupszkaja életében. Ivan Babuskin lakatos volt, és abba az esti iskolába járt, ahol Nagyezsda tanított. A haladó eszméket valló barátnő hatására Babuskin belépett abba a marxista vitakörbe, amelynek vezetője Vlagyimir Uljanov volt. Babuskint többször is letartóztatták, 1905-ben a csitai fegyveres felkelés egyik vezetője volt, végül a rendteremtésre Kelet-Szibériába vezényelt egység végzett vele.

A gimnáziumot 1887-ben aranyéremmel befejező Krupszkaja Szentpéterváron több marxista vitakörbe is eljárt, itt ismerkedett meg 1894-ben Vlagyimir Uljanovval, a későbbi Leninnel, akinek segítségére volt a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására elnevezésű szervezet kiépítésében. Lenint és társait 1895-ben letartóztatták, egy évvel később Krupszkaja is hét hónapra börtönbe került. Három évre száműzték, de elérte, hogy mint Uljanov menyasszonya Szibériába kerüljön, leendő férje mellé. „

„Házasságot 1898 nyarán, Susenszkoje faluban kötöttek. Ezen a vidéken azonban máig beszélik, hogy ezután még egy új románc bontakozott ki Krupszkaja és a Leninnel együtt ide száműzött Viktor Kurnatovszkij között”

S hogy ez több lehetett barátságnál, arra maga Krupszkaja utalt egy későbbi visszaemlékezésében. Viktorral közös gyönyörű erdei sétákról, a zöld mező szépségéről áradozott nehezen félreérthetően Krupszkaja. Nagyezsda Konsztantyinovna később még egyszer találkozott Viktorral Párizsban, amikor az már súlyos beteg volt. Krupszkaja sokszor meglátogatta Kurnatovszkijt, s bensőségesen elbeszélgettek.

Viktor Kurnatovszkij halála után – ekkor 1912-t írtunk – Krupszkaja minden asszonyi érzését, szeretetét férjére összpontosította. Vlagyimir Uljanov életében azonban ezidőtájt jelent meg Inessza Armand. Nagyezsda Konsztantyinovna méltósággal viselte ezt a helyzetet, és hű segítője, társa és harcostársa maradt Leninnek élete végéig.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.