Hogyan süllyedt bele a főtitkár lánya a gyémánt maffia világába? Brezsnyev lányát az ékszerek imádata húzta a mélybe.

A Szovjetunióban az 1950-es évek elején hatalmas gyémántmezőkre bukkantak Jakutföldön. Sorban nyíltak a gyémántcsiszoló műhelyek, de az országban nehéz volt gyémánt ékszerhez jutni, mivel ezek nagyrésze külföldre került. Hogy a gyémánt feldolgozása központosítva legyen, a Minisztertanács rendelete alapján Szmolenszkben felépült az ország első gyémánt megmunkáló gyára a Kristály.

Ebben a gyárba helyezkedett el gyémántcsiszolónak 1964-ben az akkor 24 éves Ivan Kazakov. Hamar észrevette, hogy a szigorú ellenőrzések ellenére ki lehet lopni a gyárból a gyémántokat. Ha máshogy nem, akkor a gyomorban, hiszen röntgenellenőrzés nem volt.

„Ezzel a módszerrel komolyan ki tudta egészíteni a havi 120 rubeles fizetését, de ő többet akart”

Barátságba került az egyik műszakvezetővel, az 1950-ben született Alekszandr Boriszenkóval, aki beosztásánal fogva hozzáfért a nyers gyémánthoz. Elég gyorsan kiépítették a mintegy negyven főből álló „földalatti vállalatukat”. Az általuk készített drágakövek raktározásáért a szintén a cégnél dolgozó Eduard Kurtyenko, míg a megbízható vevők felkutatásáért Kazakov bátyja, Nyikolaj felelt.

Leonyid Brezsnyev lánya Galina nagy rajongója volt a különböző ékszereknek, de legjobban a gyémántért rajongott. Galina Leonyidovna Brezsnyev 1929. április 18-án született Szverdlovszkban (ma Jekatyerinburg).

„Apjának inkább fejfájást okozott, mint örömet. Háromszor volt férjnél, de mellettük is tartott szeretőt”

Egy estélyen1971-ben megismerkedett a nála hét évvel fiatalabb tiszttel, az akkoriban őrnagyi rendfokozatban szolgáló Jurij Csurbanovval. Galina azonnal szerelemre lobbant és egy hét ismeretség után bemutatta a kedves papának. Leonyid Iljics addigra már torkig volt lánya extravagáns szerelmi életével, de Csurbanov valamiért szimpatikus volt neki. Az őrnagy elvált feleségétől és gyorsan feleségül vette Brezsnyevát. Ettől kezdve Jurij katonai pályafutása meglehetősen felgyorsult. Rövid idő alatt belügyminiszter helyettessé „küzdötte fel” magát.

„Galina – már Csurbanov feleségeként – beleszeretett a Moszkvai Cigány Színház művészébe, Borisz Burjacébe”

Burjace az idő tájt már komolyan beleásta magát az illegális gyémántüzletbe, mint a Kristályból származó drágakövek értékesítője, de Brezsnyeva érkezése új távlatokat nyitott meg. Jól is ment az üzlet egy darabig, de Csurbanov megunta, hogy más is igényt tart a hitvesére, ezért Burjacét lecsukatta lopott gyémántok kereskedelmének gyanújával, de a házkutatásnál egy mákszemnyi gyémántot sem sikerült találnia a nyomozóhatóságnak, viszont találtak öt darab nagyon drága bundát, aminek eredetével Burjace nem tudott elszámolni, így a bíróság orgazdaságért öt év börtönbüntetésre ítélte.

„Galina a Burjacén keresztül megismert bűnözőkkel tovább folytatta a gyémánt bizniszt”

Aztán 1981-ben Moszkvában a Kutuzovszkij proszpekti lakásában holtan találták az egykori ünnepelt színésznőt, Zoja Fjodorovát. Gyilkosa fejbe lőtte. Zoját 1946-ban 25 évi börtönbüntetésre ítélték kémkedesért, mivel gyermekének apja a dúsgazdag amerikai Jason Tate volt, aki több nagyon drága ékszerrel ajándékozta meg szerelmét. Fjodorova kilenc évvel később, Sztálin halála után szabadult. A Kutuzov proszpekten lévő lakást Brezsnyeva utaltatta ki neki a kapcsolatain keresztül.

„Fjodorova is az ékszerek szerelmese volt, mint Galina és Moszkva szerte szinte mindenki tudott az amerikai szerelmétől kapott nagyon drága kollekciókról, amiket otthonában őrzött”

Brezsnyeva legjobb barátnője és egyben üzlettársa, a Szovjetunió belügyminiszterének felesége, Szvetlana Scsolkova volt. Abban az időben kétévente felemelte a kormány az ékszerek árát. Scsolkova a férjétől származó belső információknak köszönhetően tudott az aktuális áremelésről, és Brezsnyevával közösen felvásárolták az ékszereket nemcsak a feketepiacon, hanem az ékszerboltokban is. Amit nem tudtak készpénzben kifizetni, arról elismervényt adtak.

„Brezsnyeva és Scsolkova neve biztosíték volt mind a feketepiacon, mind az ékszerüzletekben”

A nyomozás során 800 ezer rubel értékben találtak elismervényeket a két nő lakásában. Aztán 1981 telén kirabolták a híres állatidomár, Irina Bugrimova moszkvai lakását, ahonnan nagymennyiségű aranyékszert és drágakövet vittek el a tettesek,köztük évszázados családi ékszereket.

A nyomozók tudták, hogy ezeket a kincseket a Szovjetunióban eladni lehetetlen, ezért minden repülőteret és pályaudvart fokozottan ellenőriztek. Az erőfeszítéseiket siker koronázta, a seremetyevói repülőtéren letartóztattak egy külföldi állampolgárt, akinél megtalálták a családi ékszerek egy részét. Nyílt titok volt, hogy a betörésre a tippet Brezsnyeva adta. Vizsgálat indult, de csak Brezsnyev halála után lett vége mind Brezsnyeva, mind pedig Scsolkova érinthetetlenségének.

„A nyomozás kezdetekor otthonában öngyilkos lett Szvetlana Scsolkova, majd miután vizsgálat indult a férje ellen, ő is fejbe lőtte magát. Brezsnyeva ellen nem találtak elég bizonyítékot”

A szmolenszki Kristályból indult négy tolvajt nyomozás során 12 millió rubelnyi gyémánt ellopásával vádolták meg. A két Kazakov testvért, Boriszenkót és Kurtyenkót bűnösnek találta a bíróság különösen nagy értékre elkövetett társadalmi tulajdon elleni lopásban, valutaüzérkedésben és halmazati büntetésül golyó általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.

Fjodorova ékszerei azóta sem kerültek elő…