//És akkor megszólalt Sztálin
„Ám Sztálin beszédének kétségtelenül az volt a legfontosabb része, hogy honvédő háborút hirdetett a haza védelmében” #moszkvater

És akkor megszólalt Sztálin

MEGOSZTÁS

A nagy honvédő háború… Jól mutatja a Szovjetunió helyzetét a német támadás után, hogy Sztálin az első, néphez intézett beszédében teljesen félretette a kommunista ideológiát, hogy minél szélesebb egységfrontot teremtsen a haza védelmében.

„Ám Sztálin beszédének kétségtelenül az volt a legfontosabb része, hogy honvédő háborút hirdetett a haza védelmében” #moszkvater
„Ám Sztálin beszédének kétségtelenül az volt a legfontosabb része, hogy honvédő háborút hirdetett a haza védelmében”
Fotó:EUROPRESS/Sputnik/AFP

Amikor a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadta 1941. június 22-én a Szovjetuniót, Moszkvában akkora fejetlenség uralkodott, hogy még a határon felsorakoztatott szovjet védelmet is könnyedén áttörte a Wehrmacht. Mint sorozatunk korábbi részében bemutattuk, ezen a napon a határon szolgálatot teljesítő egységek hol olyan parancsot kaptak, hogy ne reagáljanak a „provokációkra”, hol támadást követeltek tőlük, de legtöbbször meg sem érkezett hozzájuk a parancs, mert addigra a Luftwaffe bombázói megsemmisítették a szovjet kommunikációs központokat a határ közelében. A zűrzavar olyan nagy volt, hogy Szemjon Tyimosenko hadügyi népbiztos csak este rendelte el a Vörös Hadsereg ellentámadását. Ráadásul úgy, hogy ennek semmilyen feltétele nem volt meg.

„Ezen a kritikus estén csak az ország külügyi népbiztosa (külügyminisztere), Vjacseszlav Molotov szólalt meg, aki rádiós beszédében ismertette, hogy Németország megtámadta a Szovjetuniót, majd jelezte, ahogy Napóleonnak sem sikerült legyőznie Oroszországot, úgy a németek sem fogják, és ugyanolyan sorsra jutnak majd, mint az elődeik”

Az elkövetkezendő napokban hiába várta a lakosság, hogy Sztálin megszólaljon, erre nem került sor. Ezt Hitlerék kezdetben úgy értelmezték, hogy a szovjet vezetés annyira megrémült, hogy máris a kormány Moszkvából való kimenekítésén dolgozik. Csakhogy július 3-án mégis megszólalt Sztálin, ráadásul olyan beszédet mondott, amilyet sosem lehetett tőle hallani. Az előző években a szovjet lakosság hozzászokott Sztálin dörgedelmes beszédeihez a kommunizmus sikereiről, illetve a belső ellenség elleni harcról, most azonban egészen mást hallhattak. Már a megszólítás is teljesen elütött az eddigiektől.

„Elvtársak! Polgárok! Testvérek! Hadseregünk és Hajóhadunk katonái! Hozzátok fordulok, Barátaim!”

– kezdte a néphez intézett beszédét Sztálin, akitől korábban sosem hallhattak ilyet az emberek. Miután ismertette a hadi helyzetet – vagyis hogy a hitleri seregeknek sikerült elfoglalniuk Litvániát, Lettország nagy részét, Belorusszia nyugati részét, továbbá Nyugat-Ukrajna egy részét, a szovjet vezető ismét a napóleoni háborúkhoz nyúlt vissza. Mint mondta, Napóleon hadseregét ugyan legyőzhetetlennek tartották, mégis megverték, hol az orosz, hol az angol, hol a német seregek. Hasonlóan, Vilmos császár német hadseregét is legyőzhetetlennek tartották az első világháború idején, mégis legyőzték őket. Ám Sztálin egy szóval sem említette itt az orosz polgárháborút (amikor egyébként szintén megindultak a német intervenciósok), ami egyértelműen mutatja, hogy a szovjet vezetés célja ekkor egy minél szélesebb népfront megteremtése volt a német támadás ellen. Ebből pedig nem hiányozhattak a kommunizmust elutasítók sem, akik számára a kommunizmus vagy a kommunisták polgárháborús győzelmének hangsúlyozása csak ellenérzéseket szült volna.

Ennél is érdekesebb része volt Sztálin első szózatának a támadás megindítása után, hogy hosszas magyarázkodásba kezdett, miért is volt szükség a Ribbentrop-Molotov egyezményre. A kommunista vezető szerint a kormány ezzel másfél éven át biztosította lehetőséget, hogy felkészüljön az ellenállásra, ha a fasiszta Németország az egyezmény ellenére meg merné támadni az országot.

„Ám Sztálin beszédének kétségtelenül az volt a legfontosabb része, hogy honvédő háborút hirdetett a haza védelmében”

Mint hangsúlyozta, mindenekelőtt az szükséges, hogy a szovjet emberek megértsék az országot fenyegető veszély egész nagyságát, és szakítsanak azzal a lelki nyugalommal, amely teljesen érthető volt még a háború előtti időkben. Sztálin szerint ez most végzetes hiba lenne, mert az ellenség kegyetlen és kérlelhetetlen, célja pedig az, hogy elrabolja a szovjet emberek verejtékével öntözött földek elrablása, a munkájukkal szerzett gabona és kőolaj megkaparintása, illetve a földesurak hatalmának visszaállítása, a cárizmus visszaállítása, az oroszok, ukránok, beloruszok, litvánok, lettek, észtek, üzbégek, tatárok, moldovánok, grúzok, örmények, azerbajdzsánok, és a Szovjetunióban élő többi szabad nép nemzeti kultúrájának, és nemzeti önállóságának megsemmisítése, ezeknek a népeknek elnémetesítése és a német hercegek és bárók rabszolgáivá süllyesztése.

„Itt a Szovjetállam életéről és haláláról, a Szovjetunió népeinek életéről és haláláról van szó, arról, hogy szabadok maradjanak-e a Szovjetunió népei, vagy pedig rabszolgaságba süllyedjenek!”

– fogalmazott Sztálin, aki egyben kegyetlen harcot is hirdetett a megszállók ellen. Ennek érdekében Sztálin szerint mindent az arcvonal érdekeinek, és annak a feladatnak kell alárendelni, hogy a Vörös Hadsereg szétzúzza az ellenséget. Továbbá jelezte, hogy innentől a Vörös Hadseregnek, a Vörös Hajóhadnak és a Szovjetunió minden polgárának védelmeznie kell minden talpalatnyi Szovjetföldet, és az utolsó csepp véréig kell harcolnia a városokért és falvakért. Emellett kíméletlen harcot hirdetett „a hátország minden néven nevezendő szétzüllesztője, a szökevények, a pánikkeltők és rémhírterjesztők ellen”, ami az elkövetkezendő hetekben több bajt okozott, mint hasznot.

„Így fordulhatott elő, hogy több frontszakaszon a parancsnokok nem mertek meghátrálni még akkor sem, amikor ez taktikailag helyes döntés lett volna, így rengeteg szovjet katona halt meg vagy került német hadifogságba”

Ennél logikusabb döntés volt az égetett föld taktikájának bejelentése, amelynek értelmében a kolhozparasztoknak el kell hajtaniuk az egész állatállományt, a gabonát megőrzés és a hátországi körzetekbe való szállítás céljából az állami szerveknek pedig kell átadniuk. A parancs így szólt: minden el nem szállítható értékes holmit, a színesfémeket, gabonát és benzint feltétlenül meg kell semmisíteni, hogy ne jusson a németek kezére. Emellett Sztálin partizán osztagok alakítására szólított fel, ami kezdetben ugyan vontatottan haladt, a későbbiekben rendkívül megnehezítette a Wehrmacht dolgát.

„És itt hangzott el először a <honvédő háború> is, ami talán a legtisztábban fejezte ki, hogy ebben a harcban már nem csak a szovjet rendszer, hanem az ország megmentése a tét”

Sztálin július 3-i beszéde így mindenek előtt a legszélesebb tömegek megnyerését szolgálta. Jól jelzi ezt a stratégiát, hogy az elkövetkezendő hetekben a szovjet vezetés számos olyan kezdeményezést számolt fel, amely korábban inkább ellenszenvet váltott ki a lakosság többségéből. De a lakosság minél szélesebb mozgósítását szolgálta az is, hogy innentől a „honvédő háború”, majd később a „nagy honvédő háború” kifejezést használták csak a parancsokban és a híradásokban.

„Az ellenállás társadalmi bázisának ilyen módon való kiszélesítése hamarosan kulcsfontosságú mozzanatot jelentett a háborúban”

A mozgósítás sikeresebb lett, mint arra bárki is számíthatott volna. Ez pedig egyre nagyobb aggodalommal töltötte el Hitlert.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.