Kezdőlap » x-demokrata » Előretörtek a populista pártok Lettországban
Idős szavazó adja le voksát nagyítóval a kezében a lettországi Ogre városában, a parlamenti választáson 2018. október 6-án #moszkvater

Előretörtek a populista pártok Lettországban

Az „oroszok pártja” ismét győzött, de megint kimaradhat a kormányalakításból

Idős szavazó adja le voksát nagyítóval a kezében a lettországi Ogre városában, a parlamenti választáson 2018. október 6-án #moszkvater
Idős szavazó adja le voksát nagyítóval a kezében a lettországi Ogre városában, a parlamenti választáson 2018. október 6-án
Fotó:EUROPRESS/AFP/Ilmars ZNOTINS

A törvényhozás kétharmada kicserélődött. Itt is megjelentek az új pártok, de döntő többségében új arcokkal kampányoltak a parlamentbe éppen csak becsúszott eddig kormányzó hagyományos pártok is. A királycsinálók minden bizonnyal a semmiből előretört euroszkeptikus populisták lesznek, míg az ismét győztes szociáldemokrata, az orosz nemzetiségű lakosság körében népszerű Harmónia Központ nagy eséllyel ismét ellenzékben marad. Ha ez a kép nem árulkodna eléggé a választók kiábrándultságáról, akkor a minden korábbinál alacsonyabb, 54,6 százalékos részvételi arány jól mutatja a közhangulatot. Egyelőre csak az biztos, hogy Lettországban most nem lesz egyszerű kormányt alakítani.

A választásokat a szavazatok 19,9 százalékával a Harmónia Központ nevű oroszbarát párt nyerte. A rigai polgármester Nils Usakovs vezette szociáldemokrata formáció sorozatban negyedszer végzett az élen, de eddig egyik párt sem volt hajlandó együttműködni vele. Bár az oroszbarát jelzőt a párt brandjének folyamatos megújításával – ezúttal egy echte lett politikust a miniszterelnök jelöltje -Usakovs igyekszik elfelejtetni a lett többséggel, a Harmónia nagy eséllyel most is kimarad a kormányból. Usakovs ennek ellenére nem adja fel, s rögtön jelezte, hogy pártja ezúttal mindenképpen arra törekszik, hogy a koalíció tagja legyen. Figyelmeztető számára ugyanakkor, hogy a négy évvel ezelőtti 200 ezernél a Harmónia ezúttal 45 ezerrel kevesebb voksot kapott. Az is aggasztó, hogy a hontalanokkal együtt a lakosság közel harmadát kitevő oroszajkú kisebbség szép lassan elveszíti oktatási és szociális intézményeit, s zárvánnyá, múzeumi darabbá változik.

A kabinet összetételét alapvetően meghatározhatja a majd a 14,06 százalékkal a második helyen végzett KPV LV (Kié az ország?) nevű populista párt és a 13,6 százalékot szerzett Új Konzervatív Párt. A nemrég alakult, egy korábbi színész és rádiós Artuss Kaimins vezette KPV LV talán a legnyitottabb a koalícióra. Ugyanakkor bizonytalansági tényező, hogy egy nagyon zavaros elképzelésekkel és háttérrel rendelkező pártról van szó. Nagyjából olyanról, mint a négy éve a ma már egy százalék alatt végzett Szívből Lettországért volt, csak a Kié az ország? sokkal sikeresebb. Jól szerepelt a FOR/Fejlődés elnevezésű liberális párt is, amely a voksok 12 százalékát kapta.

Őket követik a kormányzó koalíció pártjai, 11 százalékot szerzett konzervatív Nemzeti Szövetség, a 10 százalékig jutó, Maris Kucinskis miniszterelnök vezette Zöldek és Földművesek Szövetsége, valamint a 6,7 százalékot szerzett Új Egység nevű jobbközép párt. A Zöldek és Földművesek Szövetsége nem homogén párt és az elmúlt években új arcok előretolásával próbálta demonstrálni megújulását, ettől azonban ők még még Lembergs pártjának tekinthetők.  Aivars Lembergs Ventspils kikötőváros polgármestere, s egyike azon oligarcháknak, akik a pártokat megszállva korrupt módon irányították hosszú ideig a balti országot. Közülük mára csak Lembergs maradt a nagypolitikában, a többiek pártjai még az évtized elején kiestek a parlamentből. A leköszönő koalíció másik pártja Új Egység közben épp szétesőfélben van, a Nemzeti Szövetségnek pedig gyanús pártfinanszírozási ügyei vannak.

Ennek ellenére a Harmóniával szembeni összefogás kényszerétől vezérelve ezek az erők, legnagyobb eséllyel a Zöldek és Földművesek Szövetsége továbbra is helyzetben maradhatnak. Igaz, a koalíció összetákolását nehezíti, hogy az Új Konzervatív Párt éppen az ő leváltásukra, a korrupció megszüntetésére jött létre. Ha mégis meg tudnak egyezni, Kucinskis valószínűleg akkor sem maradhat kormányfő. Minden esetre maradása rossz üzenet lenne a megújulást váró választóknak. Erre így egy ilyen sokszínű formáció létrejötte esetén talán Kaiminsnak van a legnagyobb esélye. Igaz, elemzők azt sem zárják ki, hogy a Harmónia mellett a KPV LV marad ellenzékben. S bár Nils Usakovs szerint cselekvőképes és stabil kormányt pártja a Harmónia Központ nélkül nem lehet alakítani, a lett pártok – akárcsak eddig – ezt minden bizonnyal megpróbálják. Ám, hogy az mennyire lesz stabil, az már a jövő kérdése.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.