//Riga az orosz ellenzékből sem kér
Ukrán zászló a Lettországba menekült orosz ellenzéki Dozsgy tévécsatornának helyet adó TV3 Stúdió székházán a lettországi Rigában 2022. szeptember 8-án #moszkvater

Riga az orosz ellenzékből sem kér

MEGOSZTÁS

„Az árulókat sehol sem szeretik” – kommentálta a Lettországba menekült orosz ellenzéki tévécsatorna, a Dozsgy megbírságolását Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A minden logikát nélkülöző lépés kapcsán nehéz nem azt gondolni, hogy a gyűlölettől elvakult baltiak nemcsak Putyin rendszerét, hanem az orosz népet is ellenségként kezelik.

Ukrán zászló a Lettországba menekült orosz ellenzéki Dozsgy tévécsatornának helyet adó TV3 Stúdió székházán a lettországi Rigában 2022. szeptember 8-án #moszkvater
Ukrán zászló a Lettországba menekült orosz ellenzéki Dozsgy tévécsatornának helyet adó TV3 Stúdió székházán a lettországi Rigában 2022. szeptember 8-án
Fotó:EUROPRESS/Gints Ivuskans/AFP

A lett sajtótanács 10 ezer euróra bírságolta az Oroszországban külföldi ügynöknek bélyegzett, a háború kitörése után otthon a működését beszüntető, majd később a balti országból újra sugárzó Dozsgy (Eső) online televíziót. A csatorna bűne az volt, hogy az egyik adásban egy a Krímet Oroszország részeként mutató térkép tűnt fel. A tanács elnöke közölte, hogy a Dozsgynak ez már a második súlyos vétsége volt, és amennyiben még egy ilyet tapasztalnak, akkor bevonják a licenszét.

„A belügyminiszter ezután már egyenesen azt követelte, hogy a csatorna munkatársait utasítsák ki az országból. Később azt közölte, hogy ez már folyamatban is van”

Erre írta Telegram csatornáján epésen Zaharova, hogy a Dozsgy munkatársainak nem volt elég a helyi titkosszolgálatoknak aláírt hűség nyilatkozat, hiszen az árulókat sehol sem szeretik. A szóvivő még emlékeztetett arra is, hogy a Dozsgyot az sem mentette meg, hogy lényegében beáldozták – elbocsájtották egy az orosz katonákkal kapcsolatos kijelentése miatt – az egyik műsorvezetőt, Alekszej Korosztyelevet, és aktívan használják az LMBTQ szimbolikát.

„Mint ezek után Zaharova még évődve megjegyezte, alig várjuk ezután az Európa Tanács és az EBESZ dühkitörését a sajtószabadság sérülése miatt”

Az ügy hátteréhez érdemes ismerni, hogy míg a belarusz ellenzéket Litvánia, addig az orosz ellenzéki sajtót Lettország fogadta be. Több, mint 300 orosz újságíró menekült külföldre az ukrajnai invázió kezdete óta. Többségük Lettországban dolgozik. A Dozsgy már hatvan olyan újságírónak ad munkát, akik az ukrajnai invázió miatt menekültek el Oroszországból.

„A nyár óta olyan szerkesztőségek működnek Rigában, mint a Novaja Gazeta Europe, vagy a Deutsche Welle moszkvai részlege. Küldetésük, hogy megmutassák a Kremlétől eltérő narratívát az oroszoknak”

Tyihon Dzjagyko, a Dozsgy főszerkesztője ez utóbbi kapcsán azt mondta, hogy az orosz állami televíziókban dolgozó propagandisták háborús bűnösök, mert a háború felé terelték az embereket, rá akarták venni őket, hogy vegyenek részt az invázióban. „Szították a gyűlöletet. Hergelték őket, hogy gyilkoljanak, hogy legyenek önkéntesek, és menjenek Ukrajnába ölni vagy meghalni. Ezeknek a propagandistáknak felelniük kell a bűneikért” – mondja.

„Ebből is látszik, hogy a Dozsgy élesen szemben áll a Kremllel. Így aztán úgy tűnik, hogy a letteknek nem csupán Putyin rendszerével, hanem általában az oroszokkal van bajuk”

Nem támogatja Putyin ellenzékét a lengyel társadalom többsége sem. Az orosz ellenzék néhány hete Varsó mellett tartott kongresszusa kapcsán készített felmérés alapján a lengyeleknek csupán 48 százaléka hajlik arra, hogy be kell fogadni és támogatni kell az orosz disszidenseket. Ahogy ennek kapcsán a Rzeczpospolita meg is jegyezte, a lengyelek szemében még minden orosz ellenség. A lap főszerkesztője publicisztikájában azt próbálta megértetni, hogy a Putyin rendszere elől elmenekülők nem ellenségek, és támogatni kell őket, mert ha a jelenlegi rendszer megbukik – s ez szerinte előbb-utóbb bekövetkezik -, akkor valakiknek meg kell szervezni az új Oroszországot.

„De nemcsak a turisták, hanem a mozgósítás elől menekülők előtt is lezárta a határokat az Európai Unió”

Abban már több logika van – nem akarják magukra haragítani a Kremlt -, hogy Grúzia több orosz ellenzékinek megtagadta a belépést, és lényegében így tett Azerbajdzsán is. Így az emigrált orosz másként gondolkodók egyik térségbeli bázisa Ukrajna és a Baltikum mellett Örményország lett.

De mint látjuk, Lettországban sem igazán nézik őket jó szemmel. Mert a mai oroszellenes őrületben sokak szemében tényleg minden orosz ellenség. Ilyenkor persze az európai értékek hívei nem tiltakoznak a kirekesztés, a rasszizmus, a kollektív bűnösség elvének alkalmazása ellen. Oroszországgal szemben ugyanis most minden eszköz megengedett. Mindent szabad!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.