„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

„Egy testvér nép nem így viselkedik!”

2019. jan. 05.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Hogyan vélekednek az oroszok Ukrajnáról?

Nacionalista tüntetés Kijevben 2018. október 14-én #moszkvater

Nacionalista tüntetés Kijevben 2018. október 14-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya SAVILOV

„Nem lehet testvéreknek tekinteni azokat, akik a fasizmus legyőzéséért a saját életüket áldozó elődeit elárulják! Az elmúlt négy évben felneveltek egy olyan generációt, amely szemrebbenés nélkül a hátadba vágja a kést. S ez csak rosszabb lesz!” – olvasható a We are Electra felhasználói név alatt arra a kérdésre, amelyet Igor Korotcsenko a Nemzetvédelem című orosz folyóirat főszerkesztője tett fel a Twitteren honfitársainak arról, hogy sajnálják-e a szenvedő, a közüzemi számlákat egyre nehezebben fizető, sok helyen hideg fűtőtestek mellett didergő ukránokat.

Hasonlóképpen vélekedik a blogger Nizami Kazijeva, aki szerint nem kár az ukránokért, egy testvér nép ugyanis nem így viselkedik. Alekszej Lozskin az ukrán néppel együttérez, ám a vezetőivel egyáltalán nem, míg

„Zaka a 21. század szláv katasztrófájának tartja, ami most az oroszok és az ukránok között történik”

A világhálón olvasható agresszív, dühös, sokszor ellenséges véleményeket árnyalja a Társadalmi vélemény Alapítvány által készített friss, december elején készített közvélemény-kutatás. Eszerint az oroszok több mint harmada (37 százalék) a két ország közötti feszültség ellenére pozitívan viszonyul Ukrajnához, valamivel kevesebben (34 százalék) közömbösen néznek a szláv szomszédra, míg a megkérdezettek 21 százaléka ellenségesen tekint rá.

„Figyelemre méltó, hogy a felmérésben részt vevők 68 százaléka úgy véli, az orosz vezetésnek a viszony javítására kell törekednie, míg 18 százalékuk szerint ennek semmi értelme”

A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy bár a televíziókban és az interneten Oroszországban is tombol az ukránellenesség, a társadalom egészét tekintve koránt sem él az oroszokban olyan mértékű gyűlölet a szomszédos szláv néppel szemben, mint viszont.

A FOMnibusz 2018. december első két napján másfél ezres minta alapján készített felmérése 53 régió 104 helységére terjedt ki.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 21.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    „A bűn ismétli önmagát…”

    Ez az Erzsébet nap 82 év után talán más is lehetne, mint az eddigiek, hiszen néhány hónapja az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács nyilatkozatban eli...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater