//„Egy testvér nép nem így viselkedik!”
Nacionalista tüntetés Kijevben 2018. október 14-én #moszkvater

„Egy testvér nép nem így viselkedik!”

MEGOSZTÁS

Hogyan vélekednek az oroszok Ukrajnáról?

Nacionalista tüntetés Kijevben 2018. október 14-én #moszkvater
Nacionalista tüntetés Kijevben 2018. október 14-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Genya SAVILOV

„Nem lehet testvéreknek tekinteni azokat, akik a fasizmus legyőzéséért a saját életüket áldozó elődeit elárulják! Az elmúlt négy évben felneveltek egy olyan generációt, amely szemrebbenés nélkül a hátadba vágja a kést. S ez csak rosszabb lesz!” – olvasható a We are Electra felhasználói név alatt arra a kérdésre, amelyet Igor Korotcsenko a Nemzetvédelem című orosz folyóirat főszerkesztője tett fel a Twitteren honfitársainak arról, hogy sajnálják-e a szenvedő, a közüzemi számlákat egyre nehezebben fizető, sok helyen hideg fűtőtestek mellett didergő ukránokat.

Hasonlóképpen vélekedik a blogger Nizami Kazijeva, aki szerint nem kár az ukránokért, egy testvér nép ugyanis nem így viselkedik. Alekszej Lozskin az ukrán néppel együttérez, ám a vezetőivel egyáltalán nem, míg

„Zaka a 21. század szláv katasztrófájának tartja, ami most az oroszok és az ukránok között történik”

A világhálón olvasható agresszív, dühös, sokszor ellenséges véleményeket árnyalja a Társadalmi vélemény Alapítvány által készített friss, december elején készített közvélemény-kutatás. Eszerint az oroszok több mint harmada (37 százalék) a két ország közötti feszültség ellenére pozitívan viszonyul Ukrajnához, valamivel kevesebben (34 százalék) közömbösen néznek a szláv szomszédra, míg a megkérdezettek 21 százaléka ellenségesen tekint rá.

„Figyelemre méltó, hogy a felmérésben részt vevők 68 százaléka úgy véli, az orosz vezetésnek a viszony javítására kell törekednie, míg 18 százalékuk szerint ennek semmi értelme”

A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy bár a televíziókban és az interneten Oroszországban is tombol az ukránellenesség, a társadalom egészét tekintve koránt sem él az oroszokban olyan mértékű gyűlölet a szomszédos szláv néppel szemben, mint viszont.

A FOMnibusz 2018. december első két napján másfél ezres minta alapján készített felmérése 53 régió 104 helységére terjedt ki.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.