„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A múlt utáni nosztalgia mindig a szociális helyzet romlásával erősödik fel
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRJAVCEV/AFP
Tíz éves csúcson a Szovjetunió utáni nosztalgia. A Levada Központ által megkérdezettek 66 százaléka sajnálja a Szovjetunió felbomlását. Ez a mutató az ezredfordulón volt a legmagasabb, amikor az oroszok 75 százaléka sírta vissza a Szovjetuniót. Nosztalgiát azonban nem a kommunista rendszer, hanem a birodalmi nagyság iránt éreznek az oroszok, de az áruhiányról és a jegyrendszerről elfeledkezve irracionális elképzelések élnek sokakban a gazdaság hatékonyságával és a jóléttel kapcsolatban is.
Az is szemmel látható, hogy ez a hangulat mindig a szociális helyzet romlásával erősödik fel. Most a nyugdíj korhatár felemelése hozta elő a múltat megszépítő érzéseket. A Krím visszatérése és a Nyugattal megnövekedett feszültség idején kisebb volt ez a nosztalgia, mert ezek az események a nagyhatalomhoz tartozás érzését sugallva kompenzálták a birodalom széthullását. Érdekesség ennek fényében, hogy az 1991. augusztusi, az ortodox kommunisták által kirobbantott puccsot a legtöbben (38 százalék) tragikus eseményként, a szétesés szimbólumaként értékeli, míg a többség azt sem tudja, mikor van Oroszország Napjának az ünnepe.
Az elmúlt tíz évben a hasonlóan gondolkodók aránya soha nem haladta meg a 61 százalékot, és a mostani 66 százalékos mutató a legutóbbi felmérés óta 8 százalékos növekedést jelent. Emellett a megkérdezettek 60 százaléka véli úgy, hogy a Szovjetuniót egyben lehetett volna tartani. A legtöbben az 55 év feletti korosztályban éreznek nosztalgiát a Szovjetunió után, ami alapvetően érthető, de figyelemre méltó, hogy a 18 és 24 év közöttiek körében is erősödik ez a hangulat. A legtöbben (52 százalék) az egységes gazdasági rendszer szétrombolását nevezték meg a nosztalgia okaként, míg 36 százalék a nagy birodalomhoz tartozásra vágyik, 31 százalék pedig a kölcsönös bizalmatlanság és a népek közötti feszültség növekedését kifogásolták.
A tudományos akadémia szociológiai intézetének tavaszi felmérése alapján a megkérdezettek 58 százaléka úgy látta, hogy Oroszország legfőbb célja a 21. században, hogy a világ gazdasági értelemben legfejlettebb és politikailag legbefolyásosabb körébe jusson. Ezen kívül még 31 százalék úgy vélte, hogy Oroszországnak törekednie kell a szovjet időkben meglévő szuperhatalmi státus visszaszerzésére. A megkérdezettek 7 százaléka gondolta úgy a cél a posztszovjet térség vezető hatalmává válni, míg 4 százalék szerint az országnak egyáltalán nem kell globális célokat maga elé kitűzni. Ezzel egyidejűleg 36 százalék meggyőződése szerint Oroszország az Egyesült Államok és Kína mellett már most is a globális folyamatokra komoly befolyással bíró nagyhatalom, míg ennek ellenkezőjét 19 százalék állította.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
