//Csigaoffenzíva Ukrajnában?
Mint látható ezen ukrán katona is kék megkülönböztető szalagot hord a karján #moszkvater

Csigaoffenzíva Ukrajnában?

MEGOSZTÁS

Az ukrajnai háború második hónapjába lépve mintha Oroszország úgymond kényelmes tempót vett volna fel a harctéri események sodrában, a műveletek lendülete jelentősen csökkent. Ennek ellenére viszont, mint azt Herszon példája is mutatja, úgy tűnik Moszkva megkezdi a hosszú távú berendezkedést a már elfoglalt területeken.

Ukrán katona nem messze egy égő raktártól Kijev elővárosában #moszkvater
Ukrán katona nem messze egy égő raktártól Kijev elővárosában
Fotó:EUROPRESS/FADEL SENNA/AFP

Miközben az orosz-ukrán háború immár második hónapjába lépett, az elmúlt napok harcainak dinamikája ismét a lassan már két hete megszokott szisztéma szerint zajlott. Orosz oldalról tovább folytatódtak a precíziós csapások a légierő, illetve a flotta aktív részvételével. Többek közt találatot kapott a Kijevtől délnyugatra található Valszilkov-1 üzemanyagraktár, a Rovnoi területen fekvő Orzsev lőszerraktára, Csernyigov és a donbasszi ukrán főerők számos létesítménye. Orzsev esetében orosz jelentések szerint jelentős mennyiségű nyugati fegyver semmisült meg a rakétacsapásban.

Hadműveleti szempontból ismételten a megszokott központok, azaz Donbassz és Kijev vonzáskörzetében volt tapasztalható érdemi változás.

„A korábbiakban aktív délnyugati front Nyikolajev fókusszal mintha megakadt volna, az aktív manőverezéssel járó, helyi szinten átfogó hadműveleteket egyre inkább a precíziós csapásokat kiegészítő tüzérségi párbajok váltják fel”

Többek közt a korábbi Voznyeszenszk környéki üzemanyagraktárak elleni támadás után a nyikolajevi lőszerraktárak következtek, mind a tüzérség, mind a precíziós fegyverzet részéről. E sorok írása közben is aktív tüzérségi műveletek zajlanak a herszoni-nyikolajevi területek határán. Az ukrán oldal az egykori repülőtér, míg az orosz fél a nyikolajevi 79. dandár területét támadja rakétás tüzérséggel.

A herszoni repülőteret említve, a március 15-i meglepetésszerű tüzérségi támadás kapcsán röppentek fel olyan utólagos hírek, amelyek szerint mégsem annyi és olyan orosz helikopter semmisült meg az akció során, mint azt elsőre tudni lehetett. Ugyanis a megsemmisült helikopterek egy része láthatóan ukrán lajstromban állt, ukrán felségjellel, és a helyszínen készített felvételeken jól láthatóak azok a pálya végében.

Egykori ENSZ kötelékben repült ukrán Mi-24 a herszoni reptéren #moszkvater
Egykori ENSZ kötelékben repült ukrán Mi-24 a herszoni reptéren
Forrás:Telegram

„Kijev térségében viszont gyakorlatilag teljes a kommunikációs káosz”

Míg az ukrán oldal – és vele együtt a Pentagon – 25-30 kilométeres ukrán előrenyomulásról beszél, ezt egyelőre kevés adat támasztja alá. Az ukrán közlemények egyik fele szerint ugyanis északnyugaton az ukrán csapatok – szerintük immár sokadszorra – kerítették be Irpeny-Gosztomel-Bucsa térségét. Viszont a helyszínen tartózkodó orosz haditudósítók szerint szó sincs semmilyen bekerítésről, vagy ukrán offenzíváról, a fő frontok gyakorlatilag jórészt változatlanok. Illetve az ukrán kommunikáció által elfoglaltnak tekintett Irpeny sosem volt teljesen orosz kézen – és vélhetőn továbbra is az 50-50 százalékos felosztás áll

„míg Makarov esetében az orosz csapatok néhány buzgó orosz térképész fantáziáján túl meg sem közelítették a települést”

Továbbá, még ha lenne is eredményes ukrán ellentámadás, azt éppen az ukrán oldal által okozott természeti nehézségek akadályoznák. Miután ugyanis a kijevi víztározóba folyó Irpeny folyót az ukrán fél az orosz erők feltartóztatása érdekében mesterségesen felduzzasztotta, az Irpeny környéki területek gyakorlatilag egy, még speciális technikával sem könnyen járható tereppé váltak.

A Kijev környéki katonai helyzet március 24-én a vélt ukrán ellentámadást követően #moszkvater
A Kijev környéki katonai helyzet március 24-én a vélt ukrán ellentámadást követően
Forrás:southfront.org

„Donbasszban folytatódik a lassú, de folyamatos felőrlő előrenyomulás”

Mariupol esetében a Kalmiusz folyótól keletre fekvő területek gyakorlatilag teljesen orosz ellenőrzés alatt állnak, folyik a belvárost magába foglaló katlan fokozatos feldarabolása. Noha egyes források idejekorán már a város elfoglalásáról értekeznek, mindez még korai. Vélhetően miután pár napon belül sikerül Mariupolt bevenni, 12-15 ezer főnyi orosz erő szabadulhat fel, akik ezt követően Donbasszban az ukrán főerők bekerítésére fókuszálhatnak.

A bekerítést illetően Izjum esetében immár az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy a város orosz ellenőrzés alatt áll, viszont tőle délre Kamenka térségében a beásott ukrán alakulatok jelentős ellenállást tanúsítanak.

„Továbbá úgy tűnik az ukrán hadvezetés mégis megpróbálja, ha nem is felmenteni donbasszi főerőit, de lassítani bekerítésüket”

Az utolsó közlekedési összeköttetést biztosító Pavlograd településen jelentős csapatösszevonások és erősítések figyelhetőek meg. Ha a korábbi elképzelések szerint Pavlogradnál zárna össze a bekerítési zsák két szája, az orosz erőknek egy Izjumhoz vagy Mariupolhoz hasonló jelentős ellenálláson kellene átvágniuk magukat. Míg, ha a várostól keletre kerülne sor a gyűrű zárására, akkor a blokád feltörésének azonnali veszélye fenyegetné az orosz csapatokat.

A B és C betűkkel jelzett utánpótlási útvonalak futnak össze Pavlogradban. Mint látható, a harkovi összeköttetés megszűnt, míg a zaporozsjei esetében az útvonal az orosz haderő belövési távolságán belül található #moszkvater
A B és C betűkkel jelzett utánpótlási útvonalak futnak össze Pavlogradban. Mint látható, a harkovi összeköttetés megszűnt, míg a zaporozsjei esetében az útvonal az orosz haderő belövési távolságán belül található
Forrás:Twitter

„A donbasszi fronthoz kapcsolódóan nem mehetünk el a bergyanszki kikötőt érintő ukrán akció mellett”

A csütörtöki napon ugyanis eddig nem tisztázott jellegű támadás érte a területet. Bergyanszk kikötőjében a támadás pillanatában három Projekt 1171 osztályú, orosz besorolás szerint nagy deszanthajó – BDK, lényegében teherszállításra alkalmas partraszálló egység – tartózkodott. Míg a találat következtében a Szaratov elnevezésű egység 5 méter mélységben elsüllyedt, addig társai, a Cezar Kunyikov és a Novocserkasszk kisebb sérülések mellett képesek voltak a kikötő elhagyására. Az eset első becslések szerint 10-20 közötti halálos áldozattal, illetve kétszer ennyi sérülttel járt. Noha a szállított lőszerkészlet egy része, mint az esetről készült videókon is hallható berobbant, köszönhetően a Szaratov személyzetének, mindez csak részleges volt.

„Ugyanis a tengerészek megelőzve egy nagyobb katasztrófát gyakorlatilag saját maguk süllyesztették el félig a hajót, így nem az egész lőszerkészlet kapott lángra”

A Szaratov kigyulladása kapcsán egyelőre négy lehetséges szcenárió áll versenyben. Legvalószínűbb a kikötőt ért Tocska-U ballisztikus rakétával végrehajtott rakétacsapás, de az sem elképzelhetetlen, hogy az ukrán oldal a BM-30 Szmercs rakéta-sorozatvetőhöz rendszeresített Vilha/Olha irányított lövedéket alkalmazta. Utóbbi ugyanis 130 kilométer feletti hatótávjával potenciálisan felülmúlja a Tocska-U ezen értékét. A lehetséges szcenáriók között szerepel természetesen még a lehetséges ukrán szabotázs, illetve a kirakodás közbeni emberi mulasztás lehetősége is.

A támadás teljes lefolyása

„Kérdés miért tartózkodtak ezen hajók az orosz határtól légvonalban mindössze 120 kilométerre található Bergyanszkban”

Az eset összefügghet azzal, hogy a Krím, illetve Kubany irányából a vasúti összeköttetés még nem teljes a délukrán régiókkal, így az nagy tömegben történő gyors teherszállítás tengeri útvonalon könnyebbnek bizonyulhat. Továbbá hasonlóan a Millerovo légi bázison, illetve Donyeckben tapasztaltakhoz, meg nem erősített hírek szerint a légvédelem bár képes volt a rakétát még a levegőben lelőni, ám annak roncsai – vagy a kazettás robbanófej altöltetei – a kikötő gyúlékony anyagot tartalmazó tárolóira estek. Ezzel pedig a láncreakció részeként indultak meg az igazi pusztítást okozó másodlagos robbanások.

„Ha tényleg rakétacsapásról van szó, akkor akárcsak Herszon repülőtere esetében, úgy vélhetően Bergyanszknál is az orosz erők alábecsülték az ukrán offenzív képességeket”

A viszonylag lassabb hadműveletek mellett viszont megkezdődött az elfoglalt területeken elsőként a katonai, majd ezt követően a katonai-polgári közigazgatás kiépítése. Ahogy arra több helyi forrás, illetve orosz bloggerek riportjai is rámutattak, az elfoglalt területen a polgári ellátási vonalak megszakadása miatt romlott a lakosság humanitárius helyzete. A gyógyszerek és higiéniai termékek egyértelmű hiánycikknek számítanak, de élelmiszer is inkább a déli agrárterületeken elérhető. Noha mindezt részben az orosz humanitárius segélyszállítmányok ellensúlyozni tudják, mégis a területek Oroszországgal való kereskedelmi összeköttetésének megszilárdítása elengedhetetlen. Illetve a helyzet gyors javításához a híresen nagy, és híresen lassú orosz bürokrácia kiiktatása is szükséges. Elég csak azt említsük, hogy a határőrség nem engedi ki Oroszországból az ország saját humanitárius szállítmányait vámkezelés nélkül.

„Viszont ahogy azt Herszon példája is mutatja, Oroszország úgy tűnik hosszú távra rendezkedik be az elfoglalt területeken”

Meg nem erősített források információja szerint ugyanis április 1-jétől a terület áttér a rubel használatára mind a fizetések, mind a kereskedelem tekintetében. Továbbá, ahogy az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma – MCsSz – jelezte, a szociálisan legkiszolgáltatottabb rétegek 10 ezer rubeles egyszeri támogatásra jogosultak az orosz ellenőrzésű régiókban.

Külpolitikai téren a médiafelhajtás ellenére a csütörtöki NATO csúcs döntése érdemi hatást nem gyakorolt a harcok állására.

„A békefenntartó missziót és repüléstilalmi zónát sürgető lengyel vezetésű blokk kérései helyett szerencsére végül a józan ész győzedelmeskedett, és a NATO keleti szárnyának további megerősítésén túl semmilyen haderőt nem küld Ukrajna területére”

Ugyanis minden nyilatkozat mellett maguk a tagállamok vezetői is tudják, hogy egy esetleges repüléstilalmi zóna, vagy békefenntartó misszió az orosz vörös vonalak átlépését jelentené. Ez pedig nem lenne más, mint egy közvetlen NATO-Oroszország összecsapás, aminek mindenki tudja milyen végeredménye lenne. Kérhette tehát az összes NATO harckocsi és repülőgép 1 százalékát Zelenszkij, az maximum retorikai lépésnek lett volna jó.

Végül a háború egy hónapos évfordulóján érdemes feltenni a kérdést, hogyan tovább?

„A politikai célok elérése Moszkva szempontjából kizárólag a katonai fronton történő áttörés segítségével lehetséges”

Viszont az elmúlt hetek lassan már csigaoffenzívának mondható műveleteit figyelve Moszkva valamiért mintha megmakacsolta volna magát. Gyakorlatilag úgy tűnik, mintha jelenleg a donbasszi – és részben hozzá kapcsolódó harkovi – illetve kijevi hadszíntéren kívül minden további front feladata Nyikolajevtől Szumiig az ukrán haderő lefoglalása lenne. Egyik oldalról stratégiai tervezés szintjén akár lehetne magyarázatot találni az offenzíva egész Ukrajnára vonatkozó lelassulásában, ám ez még mindig nem elegendő.

A harcok március 24-i állása a francia külügyminisztérium térképén #moszkvater
A harcok március 24-i állása a francia külügyminisztérium térképén
Forrás:Twitter

Persze mindez nem jelenti azt, hogy a hátország és a frontvonal ukrán katonai infrastruktúráját támadva nem lehet eredményesen csökkenteni a másik oldal képességeit.

„Viszont rakétákkal nem lehet területet foglalni, és egy háborút se nyertek még meg a levegőből”

Arról nem is beszélve, hogy azért mind az orosz lakosság türelme, mind Moszkva gazdasági-pénzügyi, és katonai lehetőségei sem végtelenek. Moszkva nem bocsátkozhat egy elhúzódó háborúba, mivel abból már csak felettébb nehezen – vagy épp sehogy sem – tud arcvesztés nélkül kiszállni. Az elkövetkező lényegében egy hónapban – de rosszabb esetben is május végéig – a szárazföldi műveleteket fel kell pörgetnie Oroszországnak.

„Vélhetően a továbbra sem ismert stratégiai célok eléréséhez szükséges Ukrajna teljes, Dnyepertől keletre fekvő területeit elfoglalni/bekeríteni, illetve délnyugaton eljutni Odessza érintésével Transznyisztriáig”

Ez még továbbra sem jelenti azt, hogy akkor Odesszától Dnyepropetrovszkon át Kijevig minden város véres ostrom alá kerül, ám ha a legfontosabb központokat gyakorlatilag az orosz fél uralja, akkor Zelenszkij kormányzata nem tehet mást a kapituláción kívül. Viszont, hogy az milyen feltételek mellett zajlana, és a megszállt területeknek mi lesz a pontos sorsa, az már a jövő zenéje.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.