Év végén országhatárokon átlépő vihart kavart egy orosz streaming-platformokon megjelenő sorozat, amely az 1980-as évek végén működő kazanyi fiatalkorú utcai bandák életét mutatta be. Egyesek szerint a sorozat romantizálja az utcai bandák világát, mások épp ellenkezőleg, a bűnözéstől való elrettentés eszközének látják, és persze voltak olyanok is, akik ebből sem tudták kihagyni Putyint, és az ő filozófiáját vélték felfedezni a filmben. Akárhogy is, a sorozat nagy sikert aratott, amit jelez az is, hogy még a frontvonal túloldalán, Ukrajnában is listavezetővé vált annak betétdala.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

Két orosz streaming-szolgáltató, a Wink és a Start oldalain november 9-én jelent meg a Szlovo pacana. Krov’ na aszfaltye című sorozat első része (a sorozat előzetese itt tekinthető meg). A cím beszédes: első fele – kb. ‘a srác szava’ – az adott szóra, becsületszóra utal, a második felének jelentése ‘vér az aszfalton’.

„A történet 1989 telén játszódik az úgynevezett kazanyi jelenség hőskorában, amikor Kazanyban, majd a Szovjetunió szinte minden nagyvárosában az egyes városnegyedek csoportosulásai az egész várost felosztották egymás között, és többé-kevésbé fegyelmezett, de mindenképpen jól szervezett bandákba tömörültek”

A pacan magyarra nehezen átültethető fogalma jelenti a sorozat központi kategóriáját. Pacan az, akinek az utca az otthona, aki valamelyik bandához tartozik, és akinek adni lehet a szavára. A pacanok szabályok, törvények szerint (po ponyatyijam) élnek, sőt, ők élnek csak igazán törvény, az utca törvénye szerint. Mindenki más csuspan, akikkel a pacanok még csak kezet sem fognak, és nagyon gyakran megpróbálják őket – erővel vagy szép szóval – lehúzni néhány rubellel. Olykor azonban a komolyabb bűncselekményektől sem riadnak vissza, főképp, ha a becsületüket érinti az ügy – az ilyenek megtorlatlanul hagyása a sajátjaik általi kiközösítéssel és csuspanná való vissza minősítéssel járhat.

„A sorozat főszereplői Andrej (Leon Kemsztacs), a 14 éves jótanuló, zeneiskolába is járó diák, aki angolból kellene korrepetálja Maratot (Ruzil Minyekajev), az egyik helyi banda, az Unyiverszam tagját, kibontakozó barátságuk eredményeképpen azonban Andrej is a banda tagja lesz, mondván, nem akar többé csuspan lenni, a pacanok közé akar tartozni”

Ha a sorozat első részei még valóban a betyárbecsület romantikus világában telnek, az idő előrehaladtával – és Marat bátyjának, Vova Adidas-nak (Ivan Jankovszkij) az afganisztáni háborúból való hazatértével – egyre súlyosabb bűncselekmények, összeomló családok és a pacanok ideáljainak lelepleződése válik meghatározóvá. A szereplők közül még mindenképp meg kell említeni Ajgult (Anna Pereszild), aki Marat barátnőjeként sodródik bele az utcai bandák konfliktusaiba, Irinát (Anasztaszija Kraszovszkaja), a rendőrség kiskorúakkal foglalkozó osztályának munkatársát, aki iránt Andrej táplál gyengéd érzelmeket, valamint Andrej anyját, Szvetlanát (Julija Alekszandrova), aki érzelmileg összeroppan fia bandabeli tevékenysége és hazugságai miatt.

„A sorozat december elején okozott nagy hírverést a sajtóban. Egyrészt azért, mert egy, fiatalkorúak által elkövetett irkutszki gyilkosságot, amelynek egy 15 éves fiú lett az áldozata, sokan összefüggésbe hoztak a sorozat tematikájával. Másrészt pedig azért, mert némiképp meglepő módon Ukrajnában is rendkívül népszerűvé vált”

Olyannyira, hogy az Apple Musicon annak egyik betétdala, az AIGEL együttes 2020-as Pijala (Пыяла, tatár nyelven = üveg) című, egyébként tatár nyelven énekelt száma került az első helyre a meghallgatások számát tekintve.

Az AIGEL énekesnője, Ajgel Gajszina maga is Tatárföldről származik, az utcai bandák korszakát szintén közelről ismerő Naberezsnije Cselni városából. A börtönök és lakóik témája régóta foglalkoztatja az AIGEL-t, így megjelenésük a sorozatban nem tekinthető meglepetésnek. Azt annál inkább furcsállhatnánk, hogy bár minden részben visszatér az említett dal, a végefőcím során nem említik a többiek között az együttes nevét. Persze, ennek okait is könnyű megfejteni. A sorozat egyik támogatója az állami alapítású Internet Fejlesztéséért Intézet (IRI), az AIGEL pedig nyíltan bírálja az ország vezetését és az ukrajnai háborút is, tagjai, az említett énekesnő Ajgel Gajszina és a zenéért felelős Ilja Baramija el is hagyták az országot. Ennek köszönhetően lett a Shazam zenefelismerő portálon világelső az említett dal – a nézők így tudták csak kideríteni, kié is a közismertté vált dal.

„A zenét aztán gyakran használták rövid videók háttérzenéjeként a YouTube-on és a TikTokon”

A számhoz és sorozathoz kapcsolódó egyik trenddé azok a videók váltak, amelyeken fiatal blogger lányok „válaszolnak” arra a kérdésre, milyen bandák voltak az ő városukban ezekben az években, miközben általában kétes meggyőzőerővel tátognak a dal szövegére (pl. itt vagy itt). Ezek a videók terjedtek el Ukrajnában is, és ahogy az lenni szokott, élénk viták alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire helyénvaló a háború idején orosz sorozatot nézni, és annak betiltása is felmerült (utóbbi egyébként nehezen lehetne kivitelezhető, mivel hivatalosan nem is terjesztik a sorozatot Ukrajnában).

„A másik kapcsolódó trend is élénk vitákhoz vezetett, igaz, immáron Oroszországban, ugyanis több helyszínen is megpróbálták eljátszani a sorozat tömegverekedéses jeleneteit, igaz, ezúttal már szelídebb körülmények között”

Tatárföld Szarmanovo nevű településén Telegram-csoportokat hoztak létre, amelyek a régi utcai csoportosulások nevei alapján szerveződve „felosztották” egymás között a várost, majd elsősorban közösségi oldalakra szánt, jórészt hógolyókkal megvívott „összecsapásokat” is szerveztek. A régió múltjára tekintettel a hatóságok sem voltak restek, és felkeresték az érintettek szüleit egy megelőző beszélgetés céljából. Hamar megállapították azonban, hogy a régi bandák visszatérésétől – legalábbis egyelőre – nem kell tartani, és inkább gyerekjátékról van szó. Ennek ellenére Rusztam Minnyihanov tatárföldi vezető is szót emelt az utcai bandák korszakának romantizálása ellen, és hangsúlyozta, nem engedhetik a múlt megismétlődését.

„A sorozat felkapottsága és az irkutszki gyilkosság nyomán persze Oroszországban is megindultak a viták arról, hogy be kellene tiltani a sorozatot, e viták résztvevői azonban vélhetően nagyon gyakran nem is látták azt”

A felmérések is bizonyítják, hogy a filmről jóval többen beszélnek, mint ahányan látták. A VCIOM (Összoroszországi Közvéleménykutató Központ) szerint az oroszok 83 százaléka hallott már a Szlovo pacana-ról, ugyanakkor mindössze 18 százalék látta, vagy nézi éppen. Ennek egyik oka, hogy a sorozat csak az interneten elérhető, igaz, tavasztól az NTV szövetségi tévécsatornán is vetítik majd. Akik látták a sorozatot, a legtöbbször inkább „ellenreklámot” láttak benne. A Vedomosztyi kritikusa például arra mutatott rá, hogy a sorozatban minden bűncselekmény többszörösen üt vissza elkövetőjére.

„A sorozat egyik fő erényeként általában a probléma élethű megjelenítését említik”

A VCIOM szerint a nézők 71 százaléka véli úgy, hogy a produkcióban hitelesen ábrázolják a korszakot (a fiatalkorukat akkor élők körében pedig még magasabb az arány), de a sajtó által megkérdezett korabeli bandatagok is hasonlóan vélekedtek. Ez persze nem véletlen. Zsora Krizsovnyikov rendező munkájának alapjául ugyanis Robert Garajev kazanyi újságíró 2020-ban megjelent Szlovo pacana. Kriminaljnij Tatarsztan 1970–2010-h című könyve szolgált, amely dokumentumok, és számos interjú alapján dolgozza fel a korszakot (amelynek Garajev egy rövid ideig bandatagként maga is részese volt).

„A korszak pedig, mint a könyv címéből is kiderül, elég sokáig tartott. Az első bandák az 1970-es években tűntek fel, és bár sokuk felbomlott a Szovjetunióval együtt, némelyek valódi szervezett bűnözői csoportokká nőtték ki magukat a kilencvenes években”

Bár az eredeti bandák, amelyek egyre durvább leszámolásokba mentek bele – egy időben a kazanyi csoportok Moszkva és Szentpétervár üzleti életének jelentős részét is kontrollálták, majd háborúba kezdtek egymás ellen –, az ezredfordulóra többségüket felszámolták a hatóságok, a gazdasági és közbiztonsági helyzet javulása, és persze tagságuk magas halálozási aránya. De persze voltak olyanok is, akik idejében kiléptek ebből a közegből, vagy éppen kellő ütemérzékkel tudták legalizálni tevékenységüket.

„A fiatalkorú bandák, amelyek, bár sehol sem voltak olyan szervezettek, mint Tatárföldön, de mindenhol jelen voltak a volt Szovjetunió területén, szintén fennmaradtak a 2000-es évekig. Sőt, kevésbé szerencsés negyedekben máig jelen vannak, még ha ma már nem is lehet a <kazanyi jelenség> méreteihez hasonlítani ezeket”

A fiatalkorú bandák jelenlétét nemcsak az irkutszki eset bizonyítja, vagy az, hogy idén év elején is voltak ezzel kapcsolatos aggodalmak Oroszországban, de az a kijevi történet is, amely szerint fiatalkorúak egy csoportja – állítólag a sorozat hatása alatt – bűncselekmények sorozatát készültek elkövetni. A srácok néhány lánnyal szövetkezve rávették utóbbiakat, hogy randira hívjanak más fiúkat (lehetőleg olyanokat, akiknek drága telefonja van), akiket aztán a banda tagjai kifoszthatnak. Az ellopott tárgyakat aztán zaciba vágták, a nyereséget elosztották – egészen addig, amíg a rendőrök el nem fogták őket.

„Persze, ez a sorozat sem úszta meg a politikai értelmezési kísérletet, elsősorban az orosz ellenzék részéről”

Az emigráns Meduza hírportál az „elképzelhető legidőszerűbb orosz sorozatnak” nevezte a Szlovo pacana-t, arra hívva fel a figyelmet, hogy a háborúból visszatérő, amnesztiát kapó bűnözők miatt egyesek egy „új kilencvenes évek” veszélyeit látják kibontakozni, és a film szerint Afganisztánból visszatérő katonából bandavezérré váló Vova Adidas a 2020-as évekbeli orosz társadalomban is jelenlévő karakter lehet. Anton Dolin filmkritikus pedig Putyin politikáját magyarázta meg a film fogalmai által, mondván, az orosz elnök szintén pacanként tekint magára, aki nem kér bocsánatot, és a szavát csak a többi pacannal szemben tartja meg (azt sem mindig), a csuspanokkal szemben viszont nem. A magunk részéről ehhez annyit fűznénk hozzá, hogy az utcai nyelvezet és felfogásmód Jevgenyij Prigozsinre volt kétségkívül jellemző az orosz politikai élet ismertebb alakjai közül – nem véletlenül, hiszen a Wagner-vezér maga is börtönviselt ember volt.

„Akárhogy is értelmezzük akár az üzenetét, akár népszerűségének okait, a sorozat körüli hírverés önmagában is árulkodó. A 2023-as év, de talán az elmúlt évek legnagyobb orosz film sikeréről van szó”

A talán túlzottan emocionálisnak szánt évadzárás miatt lehetnek ugyan aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a sikerül-e tartani az első évad által megalapozott elvárásoknak megfelelő színvonalat, így is rengetegen várják a folytatását. Bár megjelentek olyan hírek is, miszerint már zajlik a szereplőválogatás, és idén januárban már a forgatás is elkezdődhet, a sorozat készítői ezt cáfolták. Ezzel együtt is meglepődnénk, ha egy ilyen sikeres projekt nem kapna folytatást, már csak azért is, mert mind a sorozat lezárása, mind pedig a tágabb téma bőven szolgáltat alapanyagot egy vagy akár több újabb évadhoz.

(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)