//Bejön végül Vucsics vezércsele?
„Vucsics fő problémája így most leginkább a szocialista párt lehet” #moszkvater

Bejön végül Vucsics vezércsele?

MEGOSZTÁS

Tényleg érdemes volt kiírnia az előrehozott választásokat a szerb államfőnek akkor, amikor szövetkezett az ellenzék egy része?

„Vucsics fő problémája így most leginkább a szocialista párt lehet” #moszkvater
„Vucsics fő problémája így most leginkább a szocialista párt lehet”
Fotó:EUROPRESS/Andrej ISAKOVIC/AFP

Nincs könnyű helyzetben Alekszandar Vucsics a ma sorra kerülő szerbiai választások előtt, ugyanis a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) valószínűleg még azt az eredményt sem fogja elérni, amit múlt év áprilisában még magának tudhatott. Márpedig a szerb haladók célja az előrehozott választásokkal éppen ez volt.

„Vucsics pártjának persze még így sincs sok félnivalója, ugyanis a szocialistákkal és a Vajdasági Magyar Szövetséggel bizonyosan meglesz a többsége a szkupstinában, ám a haladóknak még így is rengeteg fejfájást okozhatnak a mostani eredmények. Hogy ennek az okát megértsük, először is a mostani választások fő okát kell ismernünk”

Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt, további öt diákot pedig megsebesített. Másnap aztán egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lőtt le kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovácon. A két tömeggyilkosság óriási elégedetlenséget váltott ki Szerbiában. Ezek nyomán szerveződött meg a Szerbia az erőszak ellen (SPN) nevű összefogás, melyben aztán a pártok civilekkel álltak össze. Míg a tüntetések során a demonstrálók a kormány lemondását, és a médiahatóság elnökének távozását követelték, idővel programot is alkottak. Az ellenzéki tömörülés legfontosabb pártja egyébként a Demokrata Párt és a Szabadság és Igazság Pártja, amelyek européer pártoknak vallják magukat. Vucsics azonban májusban még hallani sem akart az előrehozott választásokról, mert ezt az ellenzék zsarolási kísérletének tartotta. Persze, ennél ekkor mélyebb okai is voltak Vucsicsnak, hogy elodázza a választásokat.

„A közvélemény-kutatások már ekkor azt mutatták, hogy a szerb haladók lejtmenetben vannak. A haladók azonban ekkor még bíztak abban, hogy fordítani tudnak, mivel az ellenzéki demonstrációk résztvevőinek száma egy időre csökkenni látszott. Azonban ahogy beálltak a pártok a tüntető civilek mögé, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szövetség vonzereje túlmutathat az alkotó szervezetek népszerűségének összegén”

Így a Szerbia az erőszak ellen nevű választási koalíció meglepően kedvező népszerűségi adatokat produkált a születését követően. A „kedvező” szó persze relatív a szerb politikai életben, ha az ellenzékről van szó. Az mindenesetre biztos, hogy a szerb ellenzéki pártok már hosszú évek óta nem tudtak ilyen, 20 százalék feletti támogatottságot biztosítani maguknak. Az elmúlt években a második befutó zsinórban a Szerb Szocialista Párt (SPS) volt, ami aztán a haladókkal lépett koalícióra.

A szerb államfő azonban úgy döntött, hogy a választásokkal előre menekül. Most azonban úgy látszik, hogy elkésett. A közvélemény-kutatók néhány hete ugyanis azt jelezték, könnyen előfordulhat, hogy a haladók rosszabbul fognak most szerepelni, mint az előző választáson. Ez pedig azt jeleni, hogy ismét a szocialistákkal és VMSZ-szel kell koalícióra lépniük – csak immár kevesebb képviselőjük lesz a parlamentben.

„Vucsicsnak azonban talán nem is igazán emiatt fájhat a feje”

Az ugyanis már most látszik, hogy a Szerbia az erőszak ellen könnyen hasonló sorsra juthat, mint az elődei. Az ilyen sokszínű ellenzéki szövetségek ugyanis egyértelműen megmutatták az előző választásokon, hogy csak a parlamentbe jutásig képesek együtt működni. Ezt követően azonnal frakciókra bomlottak a haladók nagy örömére ahelyett, hogy az egyesülés irányába indultak volna el. Ráadásul a mostani helyzetben egyre több jel utal arra, hogy máris megkezdődött az ellenzéki kiszorítósdi. Így például – ellentétben a 2022-es választásokkal – az européer ellenzéknek most a kisebbségi pártok közül egyedül a román kisebbség pártját sikerült megnyernie. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy a nemzetiségi pártok úgy látták, csak díszként szerepelnek a Szerbia az erőszak ellen listáján, méghozzá olyan helyeken, amelyek bizonyosan nem befutók. Az ellenzéki választási szövetséget elutasító pártok elsősorban a Szabadság és Igazság Pártját hibáztatták a pozíció harcért, de olyanok is akadtak, akik arra hivatkoztak, hogy egy ennyire sokszínű választási koalíció azonnal működésképtelenné válna a parlamentben.

„Vucsics fő problémája így most leginkább a szocialista párt lehet”

Nem kétséges, hogy az SPS stabil népszerűsége már jó ideje aggasztja a haladókat, ám ez ellen Vucsicséknak eddig nem sokat sikerült tenniük. Ebben egyrészt az játszott szerepet, hogy a szocialisták nélkül könnyen olyan helyzetbe kormányozták volna magukat a szerb haladók, hogy végül parlamenti többség nélkül maradnak. Ám ennél is fontosabb, hogy a szocialisták kitűnő kapcsolatokat ápolnak az orosz politikai vezetéssel, így amennyiben a szerb kormánypárti média támadást intézne a szocialista nagyágyúk ellen, bizonyosan rossz pontokat szereznének Oroszországnál. És bár a közvélemény-kutatások szerint most a szocialisták támogatottsága 10 százalék alá esett, ez még mindig kellően szép adat ahhoz, hogy erőtényező legyen a szerb politikai életben.

„A mostani adatok így azt mutatják, hogy a haladóknak most sem sikerül szűkíteniük a szocialisták mozgásterét a választások után”

És akkor ott vannak még a szélsőjobboldali pártok, amelyeknek meglehetősen könnyű dolguk van Szerbiában, ahol a 3 százalékos választási eredmény már elegendő ahhoz, hogy a parlamentbe kerüljenek. Ezek szintén a haladóktól halászhatnak el szavazókat, ami megint csak fájdalmas lehet Vucsicsnak.

„Így mostanra egyre többen jósolják azt, hogy a mostani előrehozott választások után is újabb következhet tavasszal”

Ennek az okát pedig nem nehéz kitalálni. A szerb ellenzék belső torzsalkodása hamarosan újabb lehetőséget adhat Vucsicsnak, hogy újra nekifusson egy választásnak, amelyektől jobb eredményt remélhet. Hasonlóan a szocialistákkal való nézeteltérések is egy újabb meccs lefutására ösztökélhetik a haladókat. A választási láz tehát nem ért véget, a folytatását még hosszú éveken keresztül láthatjuk.

MEGOSZTÁS

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.