//Áthelyezné a fővárost Szibériába Sojgu
Sojgu, aki maga is szibériai, azt vetette fel, hogy „szükség lenne legalább három, de inkább öt, egy-egy szférára specializálódott tudományos-ipari, gazdasági központ létrehozására, amelyek lendületet adhatnának Szibéria fejlődésének” #moszkvater

Áthelyezné a fővárost Szibériába Sojgu

MEGOSZTÁS

Szibéria fejlesztése már egy ideje napirenden van az orosz politikában. Most azzal kapott új lendületet – a médiában mindenképpen – a kérdés, hogy a hatalmi párt listavezetője felmelegítette ezt a témát a választási kampányban. Szergej Sojgu védelmi miniszter öt új milliós techno várost építene, és még a fővárost is áthelyezné Szibériába.

Sojgu, aki maga is szibériai, azt vetette fel, hogy „szükség lenne legalább három, de inkább öt, egy-egy szférára specializálódott tudományos-ipari, gazdasági központ létrehozására, amelyek lendületet adhatnának Szibéria fejlődésének” #moszkvater
Sojgu, aki maga is szibériai, azt vetette fel, hogy „szükség lenne legalább három, de inkább öt, egy-egy szférára specializálódott tudományos-ipari, gazdasági központ létrehozására, amelyek lendületet adhatnának Szibéria fejlődésének”
Fotó:EUROPRESS/SEFA KARACAN/ANADOLU AGENCY/AFP

Mint az várható volt, a héten Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórum ismét előtérbe helyezte Szibéria és a Tengermellék fejlesztésének kérdését. Ez a helyszín miatt eleve természetes lenne, ám Szergej Sojgu az Orosz Tudományos Akadémia szibériai tagozatának tudósaival találkozva néhány hete már megadta ehhez az alaphangot. Sojgu, aki maga is szibériai, azt vetette fel, hogy

„szükség lenne legalább három, de inkább öt, egy-egy szférára specializálódott tudományos-ipari, gazdasági központ létrehozására, amelyek lendületet adhatnának Szibéria fejlődésének”

A védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a milliós városok szibériai építésének az ötlete nem új, de annak idején a Szovjetunió szétesése megakadályozta a megvalósítását. Sojgu mindezt még azzal fejelte meg, hogy a fővárost is át kellene helyezni Szibériába. Persze, ez is felmerült már többször is, ám soha sem ilyen magas rangú politikus vetette fel.

„Az ötlet bedobásának időzítése nem nagyon szorul magyarázatra. Sojgu a Hatalmi párt, a szebb időket is látott Egységes Oroszország listavezetője, szeptember végén pedig választások lesznek”

Ennek ellenére az ötlet minden jel szerint nem egyszerűen kampány szlogen. Az orosz sajtóban a napokban röppent fel a hír, hogy az első ilyen „szupervárost” a forradalom előtt „szibériai Itáliának” is nevezett minuszinszki völgyben építik fel. S hogy ez a hír nem minden alap nélküli, azt jelzi az is, hogy a hely ahhoz a délkelet-szibériai makro régióhoz tartozik, amelyben ott van Sojgu szülőhelye, Tuva is. Ahová egyébként az utóbbi időben minden évben ellátogat Sojgu és Putyin néhány napra pihenni. De ezt a helyet jelölte meg az elnök fejlesztési célpontként még 2019-ben a Szentpétervári Gazdasági Fórumon is. A krasznojarszki terület és Hakaszia határán lévő völgyben a munkálatokat állítólag már 2022-ben megkezdik.

„Hogy Szibériára és az orosz Távol-Keletre az orosz kormány egyre nagyobb figyelmet fordít, azt jelzi egy másik friss hír is, miszerint Vlagyivosztok megpályázná a 2036-os nyári olimpiai játékok rendezését”

Ezek után nem meglepő, hogy a mostani gazdasági fórumon gyorsan bejelentették, hogy az első tengermelléki milliós város a jelenleg 600 ezres Vlagyivosztok lesz. Persze, az is rögtön kiderült, hogy nem a Sojgu által beharangozott zöldmezős beruházás részeként, hanem Vlagyivosztok és Artyjom egyesítésével, amelyet még némi fejlesztéssel kiegészítve Szputnyik névre keresztelnének. A „milliós” címre aztán azonnal bejelentkezett a régió másik 600 ezres városa, Habarovszk is. A szibériai fejlesztési tervekben ezen kívül jelenleg még három város Bratszk, Uszty-Ilimszk és Angarszk felfejlesztéséről hallani a legtöbbet.

„A nagy városi agglomerációk építésének ötlete a 2016 óta ott van a levegőben.  Akkor még Dmitrij Medvegyev vetette fel, és 20-30 ilyen központról volt szó. De módosítva benne van az ötlet Mihail Misusztyin jelenlegi kormányfő Stratégia-2030 néven futó terveiben is”

Eszerint 41 agglomerációt építenének ki Oroszországban, ahol 60 millió lakos, az orosz lakosság majdnem fele összpontosulna. Az, hogy a növekedés kitörési pontjai, bázisai közül Szibéria sem maradhat ki, az egyértelmű. Egyrészt azért, mert ez az egyik leggazdagabb, ugyanakkor az infrastruktúra szempontjából a legelmaradottabb, legkevésbé kedvelt része az országnak. Itt kétségkívül vannak a növekedésnek tartalékai, a világgazdaság súlypontja is keletre helyeződik át, ráadásul ez a vidék lehet a klímaváltozás egyik nyertese. Persze, a megnövekedő művelhető területhez munkáskéz is kell. De arról se feledkezzünk el, hogy stratégiai távlatban az esetleg terjeszkedő Kína miatt is fontos lenne Szibéria benépesítése, gazdasági fejlesztése, fogalmazzunk úgy, belakása. Ennek ellenére az inkább a kampánynak és az eliten belüli hatalmi harcoknak tudható be, hogy Sojgu a  főváros áthelyezésének ötletével odaszúrt a gyűlölt Moszkvának, egyúttal a politikai ambíciókat tápláló Szergej Szobjanyin főpolgármesternek.

„Figyelemre méltó ugyanakkor, és a nagy tervekkel kapcsolatban is kérdéseket vet fel, hogy a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja, Igor Trutnyev miniszterelnök-helyettes nem szállt be a milliós városok körüli versenybe. Sőt!”

Trutnyev inkább elhatárolódott az egésztől, és arra hívta fel a figyelmet, hogy előbb inkább a már meglévő városokban kellene rendet tenni, azokat kellene vonzóbbá tenni, hiszen nemcsak az éghajlat tart sokakat távol ettől a régiótól, hanem a munkahelyek és az infrastruktúra hiánya is. Persze, ezután Trutnyev is támogatta az ötletet, de részletesebben inkább

„a távol-keleti földosztási programról beszélt”

A 2016-ban jóváhagyott földosztási program célja az orosz Távol-Kelet” benépesítése és fejlesztése. Ehhez ingyen földterületet biztosít az állam, amelyet öt évig nem lehet eladni. Kezdetben csak orosz állampolgár igényelhetett ingyenes földbirtokot, azonban egy évvel a projekt bevezetése után Putyin elnök azt javasolta, hogy terjesszék ki azokra a külföldi állampolgárokra is, akiknek felmenői orosz területeken születtek. A programban érintett körzetek közé tartozik az Amur terület, a Csukotka autonóm körzet, a Zsidó autonóm terület, a Habarovszki határterület, a Korják autonóm körzet, a Magadán terület, a Primorszkij határterület, a Sakha (Jakutföld) Köztársaság, a Szahalin terület, valamint Kamcsatka is.

Jelenleg Oroszország közel 200 millió hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, amelyből mintegy 30 millió állami tulajdonú és kihasználatlan. Van tehát miből osztani, főképp Szibériában és a Tengermelléken, amely régiók fejlődésének legfőbb akadálya az emberhiány. Persze, az emberek pedig addig nem rohannak Szibériába, amíg az nem lesz számukra vonzó. A techno megavárosok építésének gondolata tehát logikus még akkor is, ha egy üres városba sem nagyon szívesen költöznek az emberek.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.