//Amerikai légvédelem Ukrajnának?
Ukrán tűzoltó a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont romjai közt 2022. június 28-án #moszkvater

Amerikai légvédelem Ukrajnának?

MEGOSZTÁS

Ukrajna kapcsán az elmúlt napokat egyértelműen a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont körüli események uralták. Viszont a frontokon a háború nem állt le és Liszicsanszk már a hét végére teljesen orosz kézre kerülhet. Hamarosan pedig Artyemovszk követheti. Egyúttal úgy tűnik Ukrajna újfent megpróbálkozik a Kígyó-szigetet visszafoglalásával, bár ezúttal másfajta taktikával. Orosz részről hosszú idő után először hangzott el konkrét adat az ellenőrzött terület nagyságát illetően, miközben Kijev lehet tényleg használható modern amerikai légvédelmet kap. Bár utóbbi akár a magyar haderőfejlesztést is befolyásolhatja, nem feltétlen pozitív irányba.

Ukrán tűzoltó a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont romjai közt 2022. június 28-án #moszkvater
Ukrán tűzoltó a kremencsuki Amsztor bevásárlóközpont romjai közt 2022. június 28-án
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP

Az elmúlt napok során tovább folytatódtak a stratégiai jelentőségű ukrán célpontok elleni rakétacsapások. Többek közt vasárnap után hétfőn is találat érte a kijevi Artyom hadiüzemet, megsemmisítve jelentősebb mennyiségű rakéta-sorozatvetőhöz tartozó hadianyagot és termelési eszközt. Érdekesség a támadással kapcsolatban, hogy az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán haderő megpróbálta elfogni a négy beérkező rakétát, ám megfelelő interfész, illetve kommunikáció hiányában az nem sikerült. Ugyanis az Sz-300 rendszerek által indított rakétákat egy másik Buk üteg az orosz cirkáló rakétáknak nézve még idő előtt lelőtte. Cserkaszi térségében a Dnyeperen átívelő egyik vasúti híd kapott találatot, átmenetileg használhatatlanná téve azt. Bár az elmúlt időszakban többször felmerült a Dnyeper hidak elleni támadás szükségessége, az általánosságban nem történt még meg, és a cserkaszi átkelő kiesése sem fog jelentős zavart okozni a donbasszi, illetve általánosságban a kelet-ukrajnai ukrán logisztikában.

A találatot kapott pillér és a hiányzó pályaszakasz. A szomszédos közúti híd viszont korlátozásokkal, de használható #moszkvater
A találatot kapott pillér és a hiányzó pályaszakasz. A szomszédos közúti híd viszont korlátozásokkal, de használható
Forrás:Telegram

„Ami a kremencsuki Amsztor beváráslóközpontot érintő tűzesetet és támadást illeti, azzal külön cikkünkben bővebben foglalkoztunk

Az azóta megjelent információk, illetve helyszíni felvételek megerősítették feltételezéseinket, vélhetően a H-22 típusú rakéták tényleg a Kredmas járműgyár területén robbantak fel, először az üzletközponthoz közelebb, másodszorra attól távolabb. Miután pedig a H-22 esetében egy 1000 kilogrammos robbanófejről van szó, annak puszta ereje is elég volt az üzemtől mindössze 90 méterre fekvő épület megrongálására. Ráadásul a találat nagy valószínűséggel egy nagyobb nyugati fegyverraktárt ért, amely csak tovább növelte a robbanás erejét, illetve a későbbi tüzet okozó roncsdarabok ezáltal könnyebben érhették el az üzletközpontot.

 Az egyik becsapódás helyén készült videó

Oroszország az elmúlt napokban egyértelműen fokozta rakétacsapásainak intenzitását, Moszkva a korábbi 10-15 helyett immár 50 cirkáló, illetve ballisztikus rakétát is indíthat egy nap. Ráadásul mindezt új taktika követi, ugyanis az este tíz és éjfél közti hullámot egyre többször egy második követi éjjel kettő, valamint hajnal öt között.

„A frontok esetében Nyikolajev és Harkov viszonylag stabil, míg az észak-donbasszi bekerítésből nem tudnak kijutni az ukrán egységek”

A nyikolajevi front esetében továbbra is főképp helyi jelentőségű pozícióharcok, illetve tüzérségi párbajok zajlanak. Egyúttal a korábbi ukrán támadási kísérlet vonalában az orosz haderő tovább szélesítette saját ellenőrzési zónáját Zeljonij Gaj, Petrovszkoje és Poszad-Pokrovszkoje térségében. Az orosz légvédelem gyenge pontjait keresve az ukrán drónok folyamatosan növekvő aktivitásáról számolnak be helyi jelentések. Mindezek ellenére mégis az ukrán vezérkar immár nyíltan kérte az országban működő médiumokat, hogy a haderő normál működése érdekében a herszoni ellentámadással kapcsolatos híradásokból vegyenek vissza. Nem kell magyarázzuk, bár külső szemmel – és a döntéshozók szintjén – egyértelműen nyilvánvaló a művelet kudarca, az országos propaganda még mindig nem engedte el a témát.

A nyikolajevi harcok állása 2022. június 28-án #moszkvater
A nyikolajevi harcok állása 2022. június 28-án
Forrás:Telegram

„Viszont egyre több jel utal arra, hogy Kijev egy újabb támadást kísérelne meg a Kígyó-sziget ellen, ezúttal a HIMARS rakéta-sorozatvetők felhasználásával”

Az elmúlt napokban szisztematikus tűzcsapások érik a szigeten található orosz objektumokat. A korábbiakhoz képest Kijev egyértelműen változtatott taktikáján, amelynek lényege az orosz személyzet és lőszerkészletek kimerítése. Elsőként ehhez szükséges egy Bayraktar TB2 drón, amely az orosz légvédelem hatósugarán túl megfigyeli és koordinálja az eseményeket, illetve az ukrán partokon elhelyezett tüzérségi ütegek. Ezek kezdetben pontatlan lövésekkel veszik célba a szigetet, amivel nem csak az azt védő erőket kötik le, de folyamatosan fogyasztják ki a légvédelem utánpótlását. Ugyanis bár a 155 milliméteres gránátokat nem, de a tüzérségi rakétákat képes a légvédelem elfogni. Második ütemben – főképp a reggeli órákban – következnek az immár célzott lövések, amiknél az ukrán fél a személyzet kifáradására játszva próbál találatokat elérni. Az adott lövések közti időszak 30 és 5 perc között változik, de a napokban az intervallum egyértelműen csökkent. Az akciók közti szünetekben pedig a belövések a szigetre utánpótlást szállítandó Fekete-tengeri Flotta hajóit veszélyeztetik a térségbe telepített AGM-84 Harpoon és R-360 Neptun hajó elleni rakétákkal együtt. Kérdés ilyen terhelés mellett vajon az orosz védelem meddig tudja elhárítani a támadásokat, főleg, ha azokat esetleg egy, a májusihoz hasonló deszant kísérlet követi.

„Egyes, az ukrán kormányzathoz közeli források szerint Kijev két héten belül meg akarja tisztítani a szigetet az orosz csapatoktól, hogy aztán a nyugati rakétatüzérséget a donbasszi frontra szállíthassa”

A Pancir légvédelmi rendszert ért találat

Vélhetően épp a Kígyó-szigetet ágyúzó tüzérséghez kapcsolódóan érte keddre virradóan találat az Odesszai területen fekvő Majaki falu melletti ukrán lőszerraktárt, ahol az M777 vontatott tarackokhoz tartozó nagyobb mennyiségű tüzérségi gránát semmisült meg. Orosz részről a veszély elhárításához mindenképpen szükséges az ukrán tüzérség semlegesítése, vagy minimum hasonló válaszcsapások mérése, hogy az ne tudja a Kígyó-szigetet szisztematikusan támadni.

„Donbasszban Liszicsanszk után Artyemovszk következhet”

Liszicsanszk esetében folyamatosan zajlanak a harcok egyaránt a várostól délre illetve nyugati irányban. Délről az orosz csapatok az iparterületek mentén a városközpont felé haladnak, míg nyugaton a cél a Szeverszk-Liszicsanszk út feletti fizikai kontroll felállítása. Utóbbihoz kapcsolódva a liszicsanszki olajfinomító egy része már orosz ellenőrzés alatt áll, ám heves harcok folytan az üzem teljes területének megszerzéséért. Luganszki források szerint nagyjából a hét végére befejeződhetnek a Liszicsanszkért folyó műveletek és a város egészében orosz-szakadár ellenőrzés alá kerülhet. Kérdés mindezek mellett vajon Kijev meddig kívánja tartani a települést, bár egyes kormányzathoz közeli források szerint a madridi NATO csúcs végével az ukrán csapatok teljes egészében kivonulnának Liszicsanszkból. Utóbbit Rogyion Mirosnyik, a Luganszki Népköztársaság oroszországi nagykövete is megerősítette, aki szerint mintegy 5-7 ezer ukrán katona tartózkodhat jelenleg a szomszédos Szeverszkben. Viszont a visszavonulás során a veszteségek magasak, és a nehéztechnika többségét a kivonuló erőknek hátra kell hagyniuk, biztonságos útvonal pedig gyakorlatilag nincs.

A liszicsanszki harcok állása 2022. június 27-én #moszkvater
A liszicsanszki harcok állása 2022. június 27-én
Forrás:Telegram

Egyúttal Liszicsanszktól északra az orosz haderőnek Privolje településnél sikerült átkelnie a Donyec folyón és a túlparton megerősített hídfőt létesíteni. Vélhetően innen kiindulva nemcsak a liszicsanszki bekerítés fonódhat szorosabbra, de egyben a még esetleg visszavonuló csapatok is tűz alatt tarthatóak. Ugyanis Privolje alternatív útvonalként szolgálhat Belogorovkával együtt Szeverszk – és végső soron Szlavjanszk – irányába, amit az orosz haderő csak kisebb részt tud tűz alatt tartani. Végül némi érdekesség a szomszédos szeverodonyecki Azot vegyiüzem kapcsán, amely az Azovsztalhoz képest szinte alig szenvedett el sérüléseket, és a termelés hamarosan újraindulhat a területén.

„Vélhetően a liszicsanszki katlan felszámolása után az orosz haderő Artyemovszk/Bahmut ellen vonul”

Bár a donbasszi logisztikai rendszer egyik fontos állomásáról van szó, a város viszonylag hamar orosz kézre kerülhet. Egyrészt a Wagner katonai magánvállalat alakulatai már hetek óta a térségben szorítják vissza egyre nagyobb mértékben az ukrán csapatokat, másrészt a terepviszonyok is egyértelműen a támadó oldalnak kedveznek. Liszicsanszkkal ellentétben ugyanis Artyemovszk völgyben fekszik, így területe könnyen belőhető a környező magaslatokról. Artyemovszk elestével pedig fontos vasúti, illetve az előbb már említett logisztikai csomópont kerülhet orosz kézre, amely egyúttal ugródeszkaként szolgálhat a későbbi műveletek során.

Az Artyemovszk/Bahmut környéki terepviszonyok #moszkvater
Az Artyemovszk/Bahmut környéki terepviszonyok
Forrás:Twitter

„Az általános harcokhoz kapcsolódóan sokak által észre sem vett érdekesség, hogy június 26-i jelentésében az orosz védelmi minisztérium 145 négyzetkilométerre tette az elfoglalt terület nagyságát”

Persze kérdés, hogy ebbe vajon beleszámolja-e a minisztérium a szakadár népköztársaságok február 24-e előtti területét vagy azokat külön kezeli. Minden esetre amennyiben a népköztársaságok is beleszámítanak, úgy Ukrajna területének – Krím nélkül számolva – mintegy 25 százaléka áll jelenleg orosz ellenőrzés alatt. Amennyiben a DNR és LNR által a 2022. február 24. előtt területeket a minisztérium külön kezeli, úgy az orosz/oroszbarát ellenőrzés alatt álló zóna nagysága arányosan nagyobbként elérheti a 160-170 ezer négyzetkilométert. Avagy Ukrajna közel harmadát.

A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 27-én #moszkvater
A kelet-ukrajnai harcok állása 2022. június 27-én
Forrás:Telegram

„A fegyverszállítások tekintetében az Egyesült Államok immár magasabb kategóriájú légvédelmi rendszereket kíván Ukrajnába szállítani”

Az először a CNN által megszellőztetett információk alapján Kijev a Magyarország által is megrendelt amerikai-norvég NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerből kaphat, egyelőre nem tisztázott mennyiségben. Bár ég a Fehér Ház nem kommentálta a kiszivárgott értesüléseket, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó hétfői nyilatkozata egyértelmű megerősítésként szolgál. E szerint ugyanis a következő fegyverszállítási csomag immár közepes és nagy hatótávolságú rendszereket tartalmaz Ukrajna részére. Utóbbi kapcsán nem kizárt, hogy a NASAMS mellett a jövőben Patriot ütegeket is kaphat Kijev.

„Amennyiben Ukrajna ténylegesen megkapja a NASAMS rendszereket, légvédelme jelentős képességnövekedésen mehet keresztül”

Az alapesetben az AIM-120 AMRAAM aktív radaros légiharc rakétát alapul vevő rendszer ugyanis az egyik legmodernebb a közepes hatóságú légvédelem esetében. A hagyományos légvédelmi rendszerekhez képest a NASAMS jelentős előnye, hogy az indítók akár 20 kilométerre széttelepíthetőek a vezetési ponttól, és mivel aktív radaros rakétákat alkalmaz, így nem tartalmaz külön dedikált rávezető állomást. Annak hiányában pedig az egyik legnagyobb sugárzáskibocsátó egységet lehet kivonni a rendszerből, így az sokkalta kevésbé támadható radarelhárító rakétákkal. Természetesen a célfelderítéshez szükséges keresőradar, ám indítás után a rakéta keresőfejével saját maga képes célra tartani külső beavatkozás nélkül. Egyúttal a Link 16 adatközlő hálózat révén külső forrásból is megkaphatja a szükséges célkoordinátákat a NASAMS.

„A többi hadrendben álló rendszerhez képest a NASAMS túlélőképessége jelentősen magasabb, ami egy ukrajnai harcteret tekintve hatalmas előnyt jelent.”

Viszont akárcsak a német IRIS-T SL, a NASAMS sem képes ballisztikus célok elleni harcászatra, és hatótávolsága még a legmodernebb NASAMS 3 esetében sem haladja meg a 40 kilométert. Kijev pedig vélhetően nem a legmodernebb példányokat kapja meg. Gyakorlati szinten főképp kiemelt pontcélok, fontosabb objektumok vagy Kijev védelmét szolgálhatja a rendszer- Mint azt teszi Washington légtere esetében. Kerekes vagy lánctalpas alvázra telepített indítóállványok hiánya révén viszont a NASAMS kevésbé mobilabb, mint mondjuk az ugyanabba a kategóriába tartozó szovjet Buk rendszer A Bukhoz kapcsolódóan azért is eshetett a NASAMS-ra a választás, mivel a NASAMS távoli társának tekinthető rendszer gyakorlatilag nincs a NATO tagállamok hadrendjében.

A NASAMS működés közben

Bár a Politico információi szerint már zajlik az ukrán személyzet kiképzése a rendszer használtára, optimista becslések mellett is az nagyjából az először az ősz folyamán jelenhet meg Ukrajnában. Főképp a szofisztikáltabb légvédelmi rendszerek esetében a kiképzés egy hosszabb – normál esetben hónapokban vagy években mérhető – folyamat. Nem biztos, hogy a mostani gyorsított elsajátítási periódus során képesek lesznek az ukrán légvédelmi tüzérek a rendszer összes aspektusával megismerkedni.

„De az sem kizárt, hogy az egész szállítás Magyarországot is negatívan érinti”

Bár fentebb még azt állítottuk, vélhetően nem a legmodernebb indítókat kaphatja meg Kijev, de elképzelhető, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt példányok érkeznének meg a szomszédba. Hisz az első egységeknek már 2023 folyamán meg kellene megjelenniük Győrben. Mindez ráadásul nem lenne példa nélküli, ugyanis az Ukrajnának felajánlott francia CAESAR önjáró tüzérség esetében egyes információk szerint azok eredetileg Marokkóba mentek volna. Legrosszabb szcenárió esetén pedig a Honvédség csak hosszabb késés mellett kaphatná meg a kritikus fontosságú eszközeit, ami főképp egy ilyen feszült helyzet mellett kritikus probléma. Nagy valószínűséggel mégis vélhetően Washington saját készletéből ad át pár darabot, bár pontosat csakis a már üzemelő ukrán rendszerek őszi bemutatása során láthatunk. De ahogy a HIMARS rakéta-sorozatvetők, úgy a légvédelem esetében sem lesz a Fehér Ház annyira bőkezű. Avagy bár érkeznek a fejlett fegyverrendszerek, azok mennyisége egyszerűen még az eddig elszenvedett ukrán veszteségeket sem pótolja.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.