Kezdőlap » x-demokrata » A V4-ek felgyorsítanák a Balkán integrációját
„A visegrádiak gyakorlati példákkal, ehhez pedig segítő kézzel támogatják a balkáni törekvéseket” #moszkvater

A V4-ek felgyorsítanák a Balkán integrációját

A visegrádiak balkáni közreműködése, a bővítést érintő pragmatizmusa felpezsdíti a halogató uniós külpolitikát. Olyan erő ez, amelyből a térség országai meríthetnek.

Szolga Réka írása a #moszkvater.com számára

„A visegrádiak gyakorlati példákkal, ehhez pedig segítő kézzel támogatják a balkáni törekvéseket” #moszkvater
„A visegrádiak gyakorlati példákkal, ehhez pedig segítő kézzel támogatják a balkáni törekvéseket” Fotó:EUROPRESS/Olivier HOSLET/POOL/AFP

A Nyugat-Balkán európai integrációjának legfőbb zászlóvivője a visegrádi csoport, az érintett országok pedig ezt az együttműködést tekintik az uniós csatlakozási folyamatban a követendő példának. Ez derül ki az idén nyáron a Nemzetközi Visegrádi Alap gondozásában megjelent tanulmányokból. A Külgazdasági és Külügyi Intézet által a témában szervezett eseményen ismertették ezek tartalmát, ahol szakértők a Nyugat-Balkán és a visegrádi csoport regionális együttműködését hasonlították össze.

„Egyáltalán nem mellékes, hogy 2019-ben, amikor az Európai Unió tagországainak száma egy történelmi fordulattal vélhetően csökken, a V4-ek a balkáni integrációs törekvések mellé álltak”

A Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozásában születtek kiadványok, szervezésében pedig projektek, amelyek támogatják Délkelet-Európa bekapcsolódását az EU vérkeringésébe. Valójában 2009 óta zajlanak folyamatosan a V4-WB6 (Western-Balkan 6) csúcsok, amelyeken sikerült közelebb hozni a régióhoz az EU külügyi és védelempolitikai felelőseit, de olyan országok érintett politikusait is, mint Szlovénia, Bulgária vagy Románia.

A visegrádi országok kezet nyújtottak a Balkánnak akkor is, amikor 2016-ban Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, az EU bővítésének időkorlátait kitolják anélkül, hogy hathatósan megvizsgálták volna a Nyugat-Balkán ez irányú fejlődését.

„Az uniós és a magyar külpolitika prioritásai úgy tűnik, egy ponton biztosan összecsengnek, ez pedig az úgynevezett szomszédságpolitika, a Balkán stabilitásának megteremtése”

Egész Európa jólétét és békéjét meghatározóan fogalmazta meg Frederica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt az akciótervet Shared vision-common action címmel, amely tartalmazza a balkáni bővítés legfőbb ismérveit. E kontinensünk jövőjét meghatározó dokumentum szerint a multilaterizmuson alapuló nemzetközi rendszer, a stratégiai partnerség kiépítése, a béke, a demokrácia, az innovációs és klímavédelmi törekvések támogatása az EU legfőbb szempontjai az integráció felgyorsításában. Ezeket a hangzatos célokat a V4-ek a gyakorlatba is átültetik.

A Mogherini-féle stratégia második kiemelt pontja az unió belső védelmének megerősítését követően a balkáni bővítés, konkrétan azonban nem említi meg a csatlakozás lehetőségét, csak a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az EU 2018-ban egyértelműen megerősítette a Nyugat-Balkán integrációs törekvéseinek a támogatását. A szófiai nyilatkozatból az is kiderült, az EU üdvözli, hogy a leghamarabb csatlakozott délkelet-európai állam, Horvátország a 2020-as soros elnöksége idején házigazdája kíván lenni egy EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozónak.

„Ez is esélyt hozzájárulhat ahhoz, hogy Horvátország és a V4-ek közreműködésével a 2025-ra kitolt szerbiai és montenegrói csatlakozást előrébb hozzák”

A V4-ek külkapcsolatai Horvátországgal különösen szorosak a kutatásfejlesztés, az innováció, a biogazdálkodás területén, de az idei évtől a horvát gáz Közép-Európába, elsősorban hazánkba szállítása is napirenden van. A másik két állam, Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását 2019 júniusára datálta az Európai Tanács.

A balkáni integráció folyamatát erősítheti, hogy az Európai Parlament újonnan választott elnöke, az olasz baloldali Demokrata Pártot képviselő David-Maria Sassoli. Az általa vezetett testület összetétele határozza meg ugyanis elsősorban az EU és a Nyugat-Balkán közötti bilaterális kapcsolat intenzitását, fejlődését, továbbá megfogalmazza a bővítésre vonatkozó álláspontok változásait, véleményezi és befolyásolja az IPA, azaz előirányzott összegek elköltését. Az új elnök a megválasztása utáni beszédében arról is beszélt, hogy vissza kell térni az alapító atyák szellemiségéhez, meg kell haladni a nacionalizmust, nemet kell mondani a diszkriminációra, friss levegőt hozni a piacgazdaságba. Talán a friss levegő a Balkán felől is fújhat a jövőben, amely elsősorban tengeri, főleg meghatározó szorosok irányából érkező.

A balkáni csatlakozási időpontok kitolódása vélhetően a szigorú uniós kritériumokkal, a kisebbségek tiszteletben tartásának hiányával, valamint az állandó belpolitikai feszültségekkel, a korrupció térnyerésével, az innováció hiányával magyarázható. Ami a leginkább sürgető lenne, az egy a térség fejlődési irányait meghatározó átfogó koncepció.

Az Európai Unió szintjén az EP Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottsága, a Regionális Együttműködés Tanácsa, valamint az Európai Külügyi Szolgálat erre az ügyre ráállított diplomatái dolgoznak a balkáni folyamatok támogatásában. Ami pedig térségünket illetően lényegesebb, a V4-ek elkötelezett szerepvállalása.

„A visegrádiak gyakorlati példákkal, ehhez pedig segítő kézzel támogatják a balkáni törekvéseket”

A Nemzetközi Visegrádi Alap mintájára született meg a WB Fund (Western-Balkan Fund), amely a civil kapcsolatok szorosabbra fűzésén keresztül rövidíti le a csatlakozó országok útját a belépéshez EU piacra, illetve erősíti meg a stratégiai partnerséget az EU és a Nyugat-Balkán között.

Kiemelendő a szektorális együttműködés a V4 és a WB6 között, amely a szakpolitikákat – belpolitika, igazságügy, korrupció elleni küzdelem, oktatás – érintően a 2015-ös migráns válság hatására vált szorosabbá, konkrét példaként említve a határvédelem megerősítését.

Végezetül, a V4-WB6 kooperatív tevékenységnek köszönhetően 2008-2018 között 60 közös projekt zajlott – olvasható a Nemzetközi Visegrádi Alap témával kapcsolatos kiadványában -, elsősorban olyan ösztöndíjprogramok, amelyben az iszlám radikalizmus térnyerését régiós szinten kezelik.

A V4-ek és a Nemzetközi Alap tevékenysége a balkáni demokratizálódás, békeépítés folyamatában világpolitikai tekintetben is példaértékű, hosszú évek óta az EU halogató diplomáciai stílusa helyett pragmatikus, működő megoldási alternatívákat nyújtanak. Olyan erő ez térségünk diplomáciájában, amelyből más országok is meríthetnek.

A European Attractiveness Survey, az amerikai CSA Institute vizsgálata szerint

„2019 nyarán Közép-Európa a világ második legvonzóbb befektetési pontja”

A gazdasági mutatók sohasem hazudnak. A globális gazdaság súlypontjai áthelyeződnek, így a régiónkat jellemző gazdasági konjunktúra is számos példával szolgálhat a balkáni helyzet konszolidációjához.

(Az angol nyelvű publikációk elérhetősége: https://idscs.org.mk/wp-content/uploads/2019/07/a5_connecting_dots_in_the_WB.pdfhttps://idscs.org.mk/wp-content/uploads/2019/07/a5_V4.pdf)