„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Ebben a V4-eken belül idegesebbé váló hangulatban, és Európa problémáinak mélyülése közepette került sor a Magas-Tátra egyik kedvenc üdülőhelyén, a varázslatos Csorba-tónál megrendezett találkozóra”
Forrás:Globsec/Twitter
Felturbózódtak az események az utóbbi időben Közép-Európában. A minden bizonnyal kormányváltást hozó csehországi parlamenti választások eredménye jó eséllyel hatással lesz a visegrádi együttműködésre is, mint ahogy gyengítette a V4-ek kohézióját a turówi lignitbánya körüli cseh-lengyel viszály sem. De megnövekedett a feszültség Budapest és Pozsony között is a szlovák területen is megjelenő, földvásárlást célzó magyar állami támogatások, és az erről szóló tájékoztatás elmaradása miatt.
„Ebben a V4-eken belül idegesebbé váló hangulatban, és Európa problémáinak mélyülése közepette került sor a Magas-Tátra egyik kedvenc üdülőhelyén, a varázslatos Csorba-tónál megrendezett találkozóra”
Azt, hogy a szervezők mennyire fontosnak tartják zöld átállást, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyították. Pozsonyból például a szlovák Közlekedési- és Építési Minisztérium által biztosított különvonattal utaztatták a résztvevőket a helyszínre. A különvonaton még fókuszcsoportos beszélgetést is tartottak a szállítás és közlekedés környezetbaráttá tételéről. A közeli vasútállomás és a konferencia helyszín közötti személyszállítást pedig elektromos buszokkal és autókkal oldották meg.
A Tátrai Csúcsot először 10 évvel ezelőtt szervezték meg, méghozzá azzal a céllal, hogy egyfajta fóruma legyen az akkor aktuális pénzügyi és gazdasági válságra adott lehetséges válaszok megalkotásának. „Ma ismét globális válsággal állunk szemben. Szlovákiának és Európának a mai válságot lehetőséggé kell változtatnia, és új alapokra helyezve kell újraindítania a gazdasági növekedést. Ahhoz, hogy egy ilyen kihívással meg tudjunk birkózni, nem elég a regionális együttműködés, össze kell kapcsolnunk a köz- és a magánszektort is. Ez az a platform, amelyet a Tátra Csúcs képvisel” – mondta a találkozót megnyitó beszédében Vass Róbert, a GLOBSEC elnöke. Természetesen a gazdasági újjáépítés módozatairól beszélt Eduard Heger, Szlovákia tavasszal kinevezett miniszterelnöke is.
„A kormányfő úgy látja, hogy a vírus megjelenésével az uniós intézményekkel kapcsolatos nézeteltérések fokozatosan háttérbe szorultak. Heger szerint az elmúlt másfél év megmutatta, hogy a válságok kezelhetőek. A pandémia sok mindent felgyorsított Európában, és az országok közötti együttműködés hirtelen gördülékenyebbé vált”
A kétnapos csúcson az egybegyűltek a legnagyobb érdeklődéssel „A demokráciák működési zavara, és a nyugati értékek fenntartása a megváltozott geopolitikai térben” elnevezéssel zajló kerekasztalt várták. Nem véletlenül, a beszélgetésben ugyanis a résztvevők között ott volt a jelenlegi szlovák és a volt svéd külügyminiszter is. A vita moderátora az amerikai bel-és külpolitikai történéseket elemző oldal, a The Hill szerkesztője, Steven Clemons volt, aki provokatív kérdésekkel is színezte a beszélgetést.
Hála az informális helyszínnek, a beszélgetésben résztvevők kerülték a diplomácia finomkodó nyelvezetét. Amikor például a moderátor azt firtatta, hogy a nyugati vezetőknek milyen teendői vannak, hogy demokráciák a jelenlegi válságból megerősödve kerüljenek ki, Ivan Korcok kimondottan éles hangot ütött meg. A szlovák külügyminiszter szerint mindenek előtt tisztában kell lennünk a számunkra negatívan megváltozott helyzettel.
„Látnunk kell, hogy nemcsak kívülről hanem belülről is támadják a liberális demokrácia értekeit, és akár innen a térségünkből is vannak erre példák. Korcok szerint a legnagyobb veszélyt ez a belső megosztottság jelenti az észak-atlanti térség számára, és a rivális hatalmak ezt könnyen kihasználják”
Bár Korcok nagy reményeket táplált a Biden-adminisztrációhoz, ahhoz, hogy Amerika ismét iránymutatást fog adni a Nyugatnak, eddig ebben bevallása szerint csalatkoznia kellett. Példaként említette az afganisztáni kalandot, amelynek a kudarcos lezárása nemcsak a Nyugat külső megítélését érintette negatívan, hanem annak belső kohézióját is.
„Annyira felkészületlenül érte Amerika szövetségeseit az afganisztáni kivonulás, hogy még a saját lakosságunk felé sem tudtuk jól megindokolni, miért vallottunk csődöt”
– fogalmazott Korcok, megjegyezve, hogy az Amerika és az Európai Unió közötti szorosabb együttműködésről szőtt álmok szertefoszlását pedig az egy hónapja megalakult angolszász NATO létrehozása bizonyíthatja.
A szlovák külügyér ugyanakkor pozitívan értékeli a globális társasági adóról szóló OECD megállapodást, ami megmutatta, hogy az EU partnerségével és amerikai vezetésével képesek vagyunk tető alá hozni egy ilyen mélységű és fontosságú megállapodásokat. Az Európai Uniót, mint intézményt azért tartja kivételesnek, mert egyedülálló módon képes nemzetek feletti szabályozást végrehajtani olyan kérdésekben, mint a kereskedelempolitika.
Carl Bildt, aki a beszélgetés után egy rövid interjút is adott a #moszkvatérnek, kevésbé értékelte pesszimistán a nyugati demokráciák helyzetét. Szerinte a külső vetélytársak, vagyis a most magabiztosnak tűnő orosz-kínai tandem nem tudja, vagy nem akarja a saját berendezkedését a világ többi részére erőltetni.
„Nézzük meg a Kínát, akármennyire nacionalista a vezetése, én még egy kínait sem láttam, aki komolyan gondolja, hogy a marxizmus be kéne vezetni mondjuk Svédországban”
– fogalmazott Bildt, hozzátéve, hogy a nyugat versenyelőnye még mindig a demokratikus szabadságjogokban és jogbiztonságban található, mert ezek elősegítik a vállalkozói szellem erősítését, és az új technológiák adaptálási képességét. Ezek nélkül pedig nem lehet végrehajtani a jelenleg égetően szükséges zöld- és digitális átmeneteket. „Az utóbbi évtizedek hihetetlen fejlődése Kínába is csak azután következett be, amikor az állam liberalizációt hajtott végre mind a társadalmában, mind a gazdaságában” – érvelt Carl Bildt.
A konferencia beszélgetéseinek végkövetkeztetése, hogy bár a Covid-19 világjárvány példátlan és erőteljes sokkhatást okozott a világgazdaságnak, mégis lehetőséget ad az Európai Unió, és benne a közép- és kelet-európai régió számára, hogy megoldást találjon a jelenlegi makrogazdasági növekedés hiányosságaira, helyreállítsa a megingó versenyképességet, és a gazdasági ellenálló képességét.
„A Nyugat pedig úgy jöhet ki megerősödve a jelenlegi a válságból, ha nem hallgat a szirénhangokra, és továbbra is erőteljesen kitart az értékei mellett”
Ezt a véleményt nem nagyon vitatta senki, de ez csak a világ egyik felének a véleménye. Közben egyre többen gondolják, és gyakran még a nyugati országok gyakorlatában is azt látjuk, hogy éles helyzetekben az érdekek dominálnak, s nem az értékek. Mint ahogy az egyre inkább teret nyerő zöld ideológiai árnyoldalairól sem folyt igazán vita, pedig sokan tartanak a „zöld forradalom” gazdaságokat romboló hatásairól. Érdekes lett volna tehát, ha ezekben a kérdésekben ütközni tudtak volna a vélemények.
Az eseményen kiosztották „GLOBSEC Tatra Summit European Award díjat, amelyet Liljana Pavlova, az Európai Beruházási Bank (EBB) bolgár alelnöke vehetett át. A díjjal szervezők elismerték az alelnök asszony, és az általa képviselt intézménynek a régiónk gazdasági fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepét.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
