//Három tenger vagy V4?
Az erős Közép-Európa motorja Orbán Viktor szerint egyértelműen a V4-ek lesznek #moszkvater

Három tenger vagy V4?

MEGOSZTÁS

Alig egy hónap múlva Magyarország veszi át a Visegrádi Négyek elnökségét, ennek megalapozva Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságilag-társadalmilag fejlett, stabil közép-európai jövőképet vizionál már az évtized végére, amellyel instabil, identitást vesztett „posztkeresztény és posztnemzeti” társadalmak állnak szemben az Európai Unió nyugati államaiban. Az erős Közép-Európa motorja Orbán szerint egyértelműen a V4-ek lesznek.  Kérdés, hogy mit szólnak mindehhez az érintettek? Különösen Lengyelország, amely szintén rendelkezik saját, geopolitikai értelemben a V4-eket gyengítő koncepcióval a térség összefogására. Ez pedig a Három Tenger Kezdeményezés.

Vass István írása a #moszkvater.com számára

Az erős Közép-Európa motorja Orbán Viktor szerint egyértelműen a V4-ek lesznek #moszkvater
Az erős Közép-Európa motorja Orbán Viktor szerint egyértelműen a V4-ek lesznek
Fotó:EUROPRESS/BARTOSZ SIEDLIK/AFP

Az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között elterülő régió országainak lehetséges politikai és gazdasági együttműködése lengyel ötleten alapszik. Józef Piłsudski, az újjászülető lengyel állam első államfője, az első világháború alatt gondolta úgy, hogy az egykori lengyel–litván állam alapjain létre kell hozni egy olyan regionális együttműködést, amely ellensúlyt képezhet Oroszország és Németország befolyásával szemben.

„Az együttműködési tervbe Piłsudski bevonta volna az Osztrák-Magyar Monarchia népeit, illetve nyitott volt Skandinávia és a Balkán irányába is”

A felújított, szintén Közép-Európára fókuszáló, immár Három Tenger Kezdeményezés néven futó projektről a lengyel politikusok hangsúlyozzák, hogy a kezdeményezésnek nincs geopolitikai jellege, tisztán pragmatikus céljai vannak. Ezek a kijelentések láthatóan igyekeznek elfedni a Három Tenger Kezdeményezés erősen a lengyel és az amerikai geopolitikai érdekeket érvényesítő jellegét, és inkább azt hangsúlyozzák, hogy a pragmatikus gazdasági, biztonságpolitikai, infrastrukturális együttműködés nem zárja ki egymást, alapja lehet egy kiterjedt regionális szövetség létrejöttének.

„A cél, hogy korábbi nyugat-keleti irányú függőségi viszonyokat egy észak-dél irányú együttműködéssel ellensúlyozza”

Jelenleg a Három Tenger Kezdeményezést 12 tagállam alkotja mintegy 112 millió lakossal. A kezdeményezés mintaprojektjeként kezelt VIA Carpathia szemlélteti legjobban ezt az új megközelítést. A projekt a litvániai Klaipédát a görögországi Thesszalonikivel összekötő, 3300 kilométer hosszú autóút megépítését, vagy felújítását foglalja magába. A nagyszabású infrastrukturális beruházás Észak-Dél irányba haladva kötné össze a kooperáció államait, ezzel jelentősen javítva az áru és személyszállítás feltételeit. A kezdeményezésben résztvevő országok gyorsvasúti kapcsolataik fejlesztésére is ambiciózus tervekkel rendelkeznek. A tervezési fázisban lévő Budapest-Varsó gyorsvasút megszüntetve olyan közlekedési anomáliákat, mint a jelenlegi Varsó-Budapest közötti 11 órás vonatút.

„Az együttműködés első, 2016-os dubrovniki fórumán a résztvevő államok képviselői megfogalmazták, hogy ez olyan nem formális platform, amely azt szolgálja, hogy politikai támogatást szerezzen a régió államai számára stratégiai jelentőségű makroregionális és határokon átnyúló projektek megvalósításához az energiaszektorban, a közlekedésben, a digitális kommunikációban és egyáltalán, gazdasági területeken.

A lengyel politika egyértelműen abból indul ki, hogy a „kétsebességes” EU már létező tény. Van ugyanis egy centrum, és van a periféria. A Három Tenger Kezdeményezés éppen akkor lenne sikeres, ha az együttműködésnek köszönhetően e régió növelni tudná versenyképességét, ha integrációja megkönnyítené a centrumhoz való csatlakozását”- így sommázta a 2016-os találkozó üzenetét Az Élet és Irodalomban írt elemzésében Mitrovits Miklós.

„Az új platformot az Egyesült Államok támogató érdeklődéssel, ezzel párhuzamosan a francia-német tengely némi bizalmatlansággal szemlélte”

A 2017-es találkozó jelentőségét Donald Trump amerikai elnök jelenléte is emelte, aki hazája pénzügyi támogatását is megígérte a fórum résztvevőinek. Nem puszta önzetlenségből tette mindezt. Jól látható, hogy az Egyesült Államok célja az energiapiacokhoz való hozzáférés kiterjesztése a régióban, az energiakereskedelmet korlátozó akadályok eltávolítása és az energiabiztonság növelése. Ez utóbbi egybevág az itteni államok geostratégia érdekével. Továbbá egy olyan eszköz, amivel az amerikaiak nem csak sakkban tarthatják, de akár ki is szoríthatják a vetélytárs oroszokat a térségből.

Legjobb példa a fentiekre, a szintén az észak-déli irányú konnektivitás jegyében megvalósítandó észak-déli gázfolyosó teljes körű kiépítése. A tervek szerint az említett Klaipeda és a lengyelországi Swinoujscie cseppfolyosított földgáz- (LNG) terminálokat összekötnék a nemrég elkészült horvátországi, Krk-szigeti terminállal. A projekt elkészültével Közép-Európa az elképzelések szerint függetlenedne az orosz gázimporttól, azaz német-orosz Északi-Áramlat vezetékek hatásos ellensúlyává válna. Érdekesség, hogy a magyar állami MVM-energiacsoport évi egymilliárd köbméternyi cseppfolyosított gáz érkezését lehetővé tévő kapacitást foglalt le nemrég a Krk-szigeti terminálban.

„Érthetően Moszkva nem örül sem az energia diverzifikációs terveknek, sem az ezzel járó amerikai jelenlét erősödésének”

Fontos fejlemény, hogy 2020 júniusában megtartották a Három Tenger Kezdeményezés első külügyminiszteri megbeszélését is – ez is jelzi, hogy a résztvevő államok kormányai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kezdeményezésnek. 2020 során a Három Tenger Kezdeményezés Beruházási Alap-projektje is jelentős előrehaladást ért el. Számos résztvevő állam jelezte szándékát arra, hogy hozzájárul az alap tőkéjéhez (a lengyel fejlesztési bank több százmillió euróval, viszont a többi állam, így hazánk is csak 20-20 millió euróval szállt be). Emellett az Egyesült Államok részéről is jelentős, 300 millió dolláros hozzájárulás történt energiaügyi projektekre.

„A lengyel projekt itthon nem vált a külpolitikairól szóló diskurzus részévé – talán éppen a program oroszellenes, illetve Amerika barát jellege miatt – addig főleg a kormány médiában a visegrádi együttműködés nagyon is felülreprezentált”

Jellemző módon a Három Tenger Kezdeményezés 2018-as bukaresti csúcstalálkozójáról a magyar fősodratú médiába csak annak kapcsán esett szó, hogy Áder János kénytelen volt a részvételt lemondani, az őt szállítani hivatott gép furcsa meghibásodása miatt. Ezzel szemben Orbánnak nagyon fontos a V4, hiszen a brüsszeli lobbizásban az ország csoport jelentős súlyt kölcsönözhet számára.

Ha voltak is ennek gyakorlati megvalósulására mutató jelek az utóbbi 10 évben, a valóság mást mutat. Ha a migrációs politikában megvalósult közös fellépéseket nem számítjuk, a tavalyi EU-s költségvetési szavazás ideiglenes blokkolását mutathatja fel, mint eredményt a lengyel-magyar páros. A V4-re sokan már csak „V2+2”-ként hivatkoznak, miután a csehek és a szlovákok Ausztriával 2015-ben létrehozták a maguk slavkovi kooperációját.

Az idei jubileumi év a V4 életében, mivel idén február 15-én volt az együttműködés aláírásának harminc éves évfordulója. Bár elvi alapon továbbra is rendkívül fontos a V4 tagállamoknak a transzatlanti kapcsolatok fejlesztése, illetve az együttműködés a Három Tenger Kezdeményezés országaival, mégis a közös V4-es külpolitika számtalan akadályba ütközik.

„Lengyelország történelmi okokból is tágítani szeretné V4 geopolitikai terét, és más szövetségeseket is keres ehhez”

Szintén Lengyelország és legújabban Csehország az, aki Oroszországgal szemben pozicionálja magát, Szlovákia inkább semlegesen viszonyul felé, míg mi partnerként tekintünk Moszkvára. Ukrajna euro-atlanti csatlakozása a lengyelek kiemelt érdeke, ezért itt újabb súrlódási pont van a magyar diplomáciával.

Az orbáni „közép-európai reneszánsz” még várat magára, sőt magát Közép-Európát eltérően értelmezik Varsóban, Prágában vagy Pozsonyban, mint Budapesten. Számukra a Kelet-Balkán is a része térségnek, ami a magyar nézőpontba már nem fér bele. A V4 régebbi bővítési tervei között szerepelt Horvátország és Szlovénia, illetve az álmok szintjén Ausztria csatlakozása az együttműködéshez, de a nevezett államok nem mutattak érdeklődést a projekt iránt. Bartha Dániel, az Egyensúly Intézet külügyi igazgatója a Klubrádiónak nyilatkozva mutatott rá arra, hogy Magyarország Közép-Európát a V4-ekre szűkítette le, míg a lengyelek ezzel szemben a közép-európai reneszánszt a Három Tenger Kezdeményezés kereteiben, a V4-es együttműködés egyfajta alternatívájaként képzelik el.

„Magyarország a Három Tenger Kezdeményezést nem ambicionálja. Ezzel a tagok között nincs egyedül, hiszen történelmi okok miatt Litvánia is meglehetősen visszafogottan viszonyul a lengyel elképzeléshez”

Inkább gyengítené, mert az román és lengyel vezetést feltételezne, ráadásul inkább a keleti veszélyre fókuszálna. Éppen arra az irányra, amerre a magyar kormány több-kevesebb sikerrel nyitott.

MEGOSZTÁS