//A Romanov-jóslat
II. Miklós cár és felesége, Alekszandra a Romanov-család történetének 300-ik évfordulóján tartott ünnepségen 1913-ban #moszkvater

A Romanov-jóslat

MEGOSZTÁS

Könyvespolc. Noha még 1996-ban íródott, mégis 2020-ban jelent meg Magyarországon Steve Berry könyve, ami nemcsak az orosz történelem kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, aki szereti az izgalmas, fordulatos sztorikat. Ugyanakkor azoknak, akik még mindig a cárizmus hívei, tanulságos olvasmány.

II. Miklós cár és felesége, Alekszandra a Romanov-család történetének 300-ik évfordulóján tartott ünnepségen 1913-ban #moszkvater
II. Miklós cár és felesége, Alekszandra a Romanov-család történetének 300-ik évfordulóján tartott ünnepségen 1913-ban
Foó:EUROPRESS/Sputnik

Nézzük a könyv rövid ismertetőjét, ami arra hivatott, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését Steve Berry régi-új könyve iránt. Az eladási adatok azt fogják mutatni, vélhetően sikerrel. Főleg akkor, ha már az elején eláruljuk, hogy a jeles amerikai író – végzettségét tekintve ügyvéd – nem a közelmúltban, hanem 1996-ban írta, miután Moszkvában bejárta a Kremlt. Hogy mégis miért most jelent meg? Nos, a magyarázat egyszerű: 2002-ig egy íróasztal fiókjában hevert, majd amikor Berry első kötete, a Borostyánszoba bestseller lett világszerte, a kiadója már 2004-ben megjelentette. Csak hozzánk ért ide majd 16 év késéssel. Ám ez semmit nem von le abból, hogy a világ sok országa után itt is felérjen a sikerlisták élére. Nos, ennyi bevezetőt követően nézzük a tartalmat.

„A múlt – Jekatyerinburg, Oroszország: 1918. július 16.”

Tíz hónap telt el azóta, hogy forradalmárok vetettek véget II. Miklós uralkodásának. Ma este a fehérek hadserege afelé a város felé nyomul, ahol a bolsevikok fogva tartják a cárt és családját. Miklós már a megmenekülésükben reménykedik. Ehelyett hidegvérrel, módszeresen kivégzik a Romanovokat.

„És a jelen – Moszkva: napjainkban”

Az oroszul folyékonyan beszélő, és az ország történelmét kitűnően ismerő atlantai ügyvédet, Miles Lordot izgalommal tölti el, hogy egy ilyen jelentős esemény előestéjén Moszkvában lehet. A kommunizmus és egy sor gyengekezű kormány bukása után az orosz nép a monarchia visszaállítására voksolt. Az új cárt egy különlegesen kinevezett bizottság fogja kiválasztani II. Miklós távoli rokonai közül, Milesnak pedig az a dolga, hogy a befolyásos nyugati üzletemberek egy csoportja által favorizált cárjelöltet átvilágítsa. Miles egyetlen társa a küzdelmével szimpatizáló orosz cirkuszi előadó művésznő, Akilina Petrovna, és

„egyetlen kapaszkodója egy Raszputyintól származó rejtélyes üzenet, amely arra utal, hogy az a réges-régi véres éjszaka nem az utolsó fejezete a Romanovok történetének”

Na, sikerült felkeltenünk az érdeklődésüket? És ha hozzátesszük, hogy a Romanov-jóslat nagyon hasonlít egy Dan Brown-könyvre? A Da Vinci-kód rózsa vonala helyett azonban Berry „megtalálta” a Romanov-vonal, az orosz cári család vonala, amelyet Lenin meg akart törni. De sikerült ez neki, vagy inkább a regénybeli Miles kutatásai az igazak, miszerint nem minden Romanovot öltek meg azon a sorsdöntő napon Jekatyerinburgban, és hogy a cár két gyermekét, Alekszejt és Anasztáziát megmentették és Oroszországból csempészték Amerikába.

„A történet sok akcióval és érdekes történelmi hátteret ad a Romanovok sorsához és az orosz emberek mentalitásához”

A címben megjelenő prófécia Raszputyinra vonatkozik, aki megjövendölte, ha a cári család egyik tagjának halála miatt meghal, a család tagjai két évnél tovább nem élik őt túl. A bolsevikok bosszúja helyett tényleg ez állhatott a cári család kivégzése mögött?

Miért pont Romanov-jóslat lett a könyv címe? A magyarázatot maga az író adja meg, aki eredetileg a Negyedik Róma címet adta neki, ugyanis kutatásai során rátalált Nagy Iván moszkvai nagyfejedelem (1462–1505) kijelentésére, miszerint két Róma – Róma és Konstantinápoly – már elbukott, ő létrehozta a harmadikat, Moszkvát, ám negyedik már nem lesz. Hogy miért ment bele abba, hogy a kötet kiadója és szerkesztői megváltoztassák az eredeti címet? Nos, egyszerű, hiszen Berryt ekkor még senkit nem ismerte.

„Az amerikai író nem kis öniróniával írta le a kötet bevezetőjében, hogy egyáltalán nem volt egy Stephen King, aki mindegy milyen címet ad a könyveinek.”

Érdekes az a megjegyzése az oroszokra, ami inkább tartalmaz valóságot, mint sértést a népre nézve. Ugyanis Berry megjegyzi, hogy az oroszok számára egy keménykezű vezető sokkal elfogadhatóbb, tiszteletet parancsolóbb, mint azok, akik gyengekezűnek bizonyultak a történelem során. Az író szerint a XX. században két ilyen vezetője is volt a birodalomnak: II. Miklós és Mihail Gorbacsov. Vajon mennyire fogadják ez alapján szívesen az oroszok a Nyugat által is erőltetett cárjelöltet? A válasz benne van a könyvben.

„Akik ismerik Steve Berry-t és könyveit, vélhetően meglepődtek azon, hogy ezúttal nem Cotton Malone a főszereplője”

Az igazságügyi minisztérium nyugdíjas munkatársa, aki eidetikus memóriával rendelkezik, valamint remek a fegyvertudása. Pedig Malone lubickolna a moszkvai élet sűrűjében… Ám egyrészt ekkor (1996) a volt titkosügynök még tervben sem volt véve Berrynél, ráadásul ebben a könyvben sokkal életszerűbb az átlagos emberként, semmiféle emberfeletti hatalommal nem rendelkezőként szereplő Lord Miles. Aki „csak” ügyvéd, aki véletlenül belebonyolódott egy politikai összeesküvésbe, egy rakás hibát követett el, következményekkel fizetett értük és küzd az életéért. Hogy sikeresen túléli mindezt, az maradjon a könyv titka.

„Ugyanakkor már a korai Berry-könyveknek is az az ismertetőjele, hogy bizonyos történelmi hátteret kiegészít a fantázia”

Ez azt is jelenti, hogy a romanovi jóslat egy nagyon reális történetet mesél el. Ma már tudjuk azt, amit az író a könyv kéziratának elkészítésekor még nem, hogy 2008 júliusában nyilvánosságra hozott, Jekatyerinburgtól beszerzett és ismételten függetlenül tesztelt DNS-információk azt mutatják, hogy a két utolsó hiányzó Romanov-maradvány valóban hiteles, és hogy a jekatyerinburgi Ipatyjev-házban elhelyezett teljes Romanov-családot a korai órákban kivégezték. Ám ez semmit nem von le a könyv olvashatóságából, izgalmából és rengeteg orosz vágyálmaiból.

„Aki végigolvassa a kötetet, az pontosan érzi, hogy Steve Berry alaposan kutatta a korszak történetét, és fiktív történetet dolgozott ki egy nagyon érdekes előfeltevés alapján”

A könyv egészében magas szintű feszültséget is fenntartott. A történet nagy fordulatát egészen az utolsó fejezetig titokban tartotta. És ha Berry ezt tette, nos, mi sem teszünk másként.

A megfejtés a könyvben megtalálható…

A Romanov-jóslat #moszkvater

Steve Berry: A Romanov-jóslat

GABO Könyvkiadó, 2020

3990 Ft

MEGOSZTÁS