//A plurális rendszer felé mozdul Kazahsztán
„A 2022. január elején kitört zavargások óta eltelt 13 hónapban Kazahsztán három választási kampányon – referendum, elvökválasztás, a felsőház megújítása – ment keresztül. A mos záruló így immár a negyedik” #moszkvater

A plurális rendszer felé mozdul Kazahsztán

MEGOSZTÁS

Előrehozott parlamenti választásokat tartanak a hét végén Kazahsztánban, amellyel lezárul a szavazásoknak tavaly a referendummal kezdődött, majd az elnökválasztással folytatódott, és most a mazsilisz megújulásával befejeződő ciklusa. Ez végleg lezárja a Nurszultan Nazarbajev nevével fémjelzett három évtizedet, és a remények szerint Kazahsztán a függetlenség intézményi és gazdasági-szociális megalapozásának évei után az érett és stabil államiság időszakába lép.

„A 2022. január elején kitört zavargások óta eltelt 13 hónapban Kazahsztán három választási kampányon – referendum, elvökválasztás, a felsőház megújítása – ment keresztül. A mos záruló így immár a negyedik” #moszkvater
„A 2022. január elején kitört zavargások óta eltelt 13 hónapban Kazahsztán három választási kampányon – referendum, elvökválasztás, a felsőház megújítása – ment keresztül. A mos záruló így immár a negyedik”
Fotó:EUROPRESS/Vyacheslav OSELEDKO/AFP

Alkotmányos reformot, benne egyebek mellett az elnöki jogkör korlátozását, és a parlament szerepének erősítését ígérte még tavaly az év elején kitört zavargások után Kaszim-Zsomart Tokajev. Az államfő ennek jegyében enyhítette a pártbejegyzés feltételeit, és előrehozott parlamenti választásokat is kiírt.  A törvényhozás valószínűleg továbbra is erősen kormánypárti marad, ám a korábbi évekkel ellentétben láthatóbban megjelennek a soraiban az ellenzéki erők is. A választásokon a képviselők 70 százalékát a pártok jelölik, a mandátumok fennmaradó 30 százaléka pedig a választókerületekben dől el.

„A 2022. január elején kitört zavargások óta eltelt 13 hónapban Kazahsztán három választási kampányon – referendum, elvökválasztás, a felsőház megújítása – ment keresztül. A mos záruló így immár a negyedik”

Ezzel befejeződik a politikai rendszer megújítása, egy fejlettebb, a remények szerint stabilabb és egyértelműen plurálisabb berendezkedés kiépítése. Az előrehozott választások sorával a rendszer minden szintjén új arcok, ezzel friss elgondolások kerültek, illetve kerülnek a vezetésbe, sokszínűbbé és reprezentatívabbá válnak az intézmények.

„A reformok jegyében minden szinten lezajlott előrehozott választások a 2022 januári zavargásokból sokat tanuló elit megújulási szándékát, a megbillent bizalom helyreállításának őszinteségét hivatottak demonstrálni”

Az új jogi normák, az új alkotmány kapcsán Kazahsztán hatóságai az eddiginél nagyobb nyitottságról tesznek tanúbizonyságot, a választásokkal lehetőséget adva a kazahoknak arra, hogy kifejtsék véleményüket a változásokkal kapcsolatban. Változik a politikai környezet, és változik a kazahok hozzáállása is, ezért a hatalom nem várta meg a jelenlegi parlament mandátumának végét.

„A cél egyértelmű, a politikai paletta sokszínűbbé, ezzel dinamikusabbá tétele a minőségi ugrás, az ország versenyképesebbé tétele érdekében”

A többpártrendszer megerősítése elengedhetetlen a társadalom minden rétegének érdekeit megjelenítő erős és stabil demokrácia kialakulásához. Mint a 2022. januári zavargások is megmutatták, a politikai rendszer elfáradt, megújulásra szorul, mégpedig úgy, hogy ne hagyja az út szélén a társadalom széles rétegeit. Ez elengedhetetlen a szociális és politikai stabilitás megteremtéséhez, ezen keresztül az ország versenyképességének javításához. De a belső stabilitás nélkül az egyre komolyabb külső kihívásokkal is nehéz megbirkózni. Ehhez új arcokra, új ötletekre és nagyobb nyitottságra van szükség. Olyan legitim politikai rendszerre, amelyben megjelenik a verseny, és a hatalom nem öröklődik, hanem választásokon keresztül rendszeresen megújul.

„A mostani választások sajátossága a független jelöltek nagy száma, ami egyértelmű bizonyítéka a társadalom demokratizálódásának”

Az előrehozott választásoknak biztosítaniuk kell, hogy függetlenebb személyiségek érkezzenek a politikai életbe. A választási rendszerben ezért 2004 óta először tért vissza a többségi körzetek szerinti választás gyakorlata. A jelöltek listáján sok olyan közéleti személy szerepel, akiknek korábban semmi közük nem volt a politikához. Köztük vannak olyanok, akik már nyíltan bírálják a jelenlegi kormány egyes kezdeményezéseit. Ez a függetlenség első három évtizedében elképzelhetetlen lett volna, és a tavalyi véres zavargások kényszerítették ki, hogy a hatalom felismerje a változások elkerülhetetlenségét.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.