//Orosz előretörés a Donbasszban
„Hadműveleti szintű áttörésről egyelőre nincsen szó, de ukrán oldalról a helyzet nem néz ki jól a helyzet. Ilyen tempójú orosz előrehaladást 2022. február-március óta nem láthattunk” #moszkvater

Orosz előretörés a Donbasszban

MEGOSZTÁS

Recseg-ropog az ukrán védelem a Donbasszban. Kihasználva a még mindig égető lőszer hiányt, az orosz erők több kisebb települést is elfoglaltak, és olyan tempóban törnek előre, amire a háború első napjai óta nem volt példa. Moszkva eközben folytatja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat is. Közben Kijev elterelő, és a morált, valamint a presztízst javító akciókra készülhet a Krímben.

„Hadműveleti szintű áttörésről egyelőre nincsen szó, de ukrán oldalról a helyzet nem néz ki jól a helyzet. Ilyen tempójú orosz előrehaladást 2022. február-március óta nem láthattunk” #moszkvater
„Hadműveleti szintű áttörésről egyelőre nincsen szó, de ukrán oldalról a helyzet nem néz ki jól a helyzet. Ilyen tempójú orosz előrehaladást 2022. február-március óta nem láthattunk”
Fotó:EUROPRESS/Oleksandr GIMANOV/AFP

„Kudarcot vallottak a NATO-tagországai a katonai segélyre vonatkozó, az elmúlt hónapokban tett ígéreteik beváltásában” – ismerte be az előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe látogató Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkára azzal vigasztalta az ukrán vezetőket, hogy most már nőni fognak az Ukrajnába irányuló fegyver- és lőszerszállítmányok.

„Könnyen lehet, hogy a második donbasszi védvonal megtartása szempontjából ez már késő lesz, hiszen az ukrán erők a lőszer és a légvédelem kínzó hiánya miatt nem, vagy csak nehezen képesek tartani az állásait a keleti fronton”

Az orosz csapatok a napokban több falut is az ellenőrzésük alá vonták a donyecki területen. Nem bírták a nyomást, és vissza kellett vonulniuk az ukrán alakulatoknak az Avgyejevkától/Avdijivkától északnyugatra fekvő Ocseretyino/Ocseretine faluból. De feladták Berdicsit, Szemjonovkát/Szemenivkát és Novomihajlovkát/Novomihajlivkát, valamint orosz kézre került Novobahmutovka/Novobahmutivka is. Avgyijivka eleste után az ukrán fegyveres erők a Berdics–Szemjonovka–Orlovka–Tonenkoje–Pervomajszkoje vonalon vették fel a védelmet, az orosz fegyveres erők azonban mostanra több helyen is áttörték azt. Az oroszok nyomulnak tovább a még ukrán kézen lévő, az Ocseretyinótól északra található magaslatok felé. Egyre nagyobb nyomás alatt tartják közben Csaszov Jart/Csasziv Jart is. Ha nem következik be lényeges változás, akkor az orosz erők lassan elérik a Kramatorszk-Szlavjanszk védvonalat, amely az utolsó a Donbasszban.

„Az orosz csapatok az elmúlt napokban szokatlanul gyors ütemben kezdték el megszállni az apró donbaszi falvakat, valószínűleg azért, hogy minél előnyösebb pozíciókat szerezzenek meg a nyugati fegyverszállítmányok beérkezéséig”

Az új amerikai segélycsomag részét képező hadi felszerelés úton van, ám aggodalmak merültek fel, hogy megérkezésükig Ukrajna nem képes tartani állásait a Donbassz régióban. De egyre nagyobb nyomás alatt tartják az immáron több mint egy éve ostromolt Kupjanszk szektorát is. A Harkivi terület északkeleti részén található város térségét két irányból próbálják közre fogni az oroszok. A napokban betörtek Kiszlovkába és kitűzték az orosz zászlót a falu keleti részében. Úgy tűnik tehát, hogy ebben a térségben is megreccsentek az ukrán védvonalak. A cél nyilvánvalóan az, hogy déli szektorból is meginduljanak az orosz erők az Oszkol/Oszkil folyó felé, északról nagyjából fél éve Szinkivkánál vannak már. Szinkivkával azonban eddig több támadás ellenére sem bírtak az orosz katonák, az ukrán védelem ebben a szektorban úgy fest, továbbra is kitart.

„Hadműveleti szintű áttörésről egyelőre nincsen szó, de ukrán oldalról a helyzet nem néz ki jól a helyzet. Ilyen tempójú orosz előrehaladást 2022. február-március óta nem láthattunk”

Az elmúlt hetekben az orosz erők folyamatosan, a veszteségeket is jól viselve nyomultak előre két hadműveleti irányban, Csaszov Jar felé, valamint Avgyejevkától nyugatra északnyugati irányban.

Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok is elismerte, hogy a helyzet a fronton kiéleződött, és Ukrajna kénytelen volt feladni egyes településeket. A hadseregben uralkodó hangulatot jól mutatja, hogy a svájci Blicknek név nélkül nyilatkozó ukrán tisztek szerint Ukrajna el fogja veszíteni a háborút. Az egyik, jelenleg Csaszov Jar mellett harcoló tiszt szerint az oroszok októberre elfoglalhatják az egész Donbaszt, a konfliktus pedig ekkor befagy, és kénytelenek lesznek tárgyalni Putyinnal. A nyilatkozó ukrán katonák szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az amerikai támogatás megfordíthatná a háború menetét.

„De már az ukrán médiában is megjelennek a fronton uralkodó kritikus helyzetet érzékeltető nyilatkozatok”

Egy ukrán katona mesélt arról, hogy az orosz hadsereg technikailag egyre jobban áll. Ezúttal az ukrán Tyelekanal Ukrainán mondta ezt Jegor Olejnyik ukrán katona, majd azzal folytatta, hogy, eközben ők maguk veszik meg a hőkamerákat, kiegészítőket a gépkarabélyhoz. „Kapunk, amit kapunk, azt’ kész. Négy tárat adtak, páncélt meg sisakot. Amikor odamegyünk az oroszok pozícióihoz, akkor látjuk, hogy nekik meg az övükön vagy 10 tár lóg. Mi még a tárakat is magunk vásároljuk meg” – mesélte Jegor Olejnyik az ukrán tévében.

„Eközben egyre több jel utal arra, hogy a figyelem eltereléseként Ukrajna akciókra készül a Krímben”

Ezt indokolná a jelenlegi siralmas helyzet a frontokon, de egyébként sem áll távol Kijevtől, hogy a jeles napokról – Putyin beiktatása (május 7.), Győzelem Napja (május 9.) – ily módon emlékezzen meg. Az ilyen támadásokra alkalmasak az amerikaiak által még áprilisban leszállított ATACMS rakéták, amelyekkel nyomás alatt lehet tartani a Krímet. Egy ilyen akció előkészítésére utal, hogy az elmúlt napokban aktívabb lett a NATO felderítése a Fekete-tenger térségében. Különösen erős a mozgás a Krími-híd térségében és Szevasztopol közelében. De a légvédelem pozícióit puhatolják drónok és töltet nélküli rakéták kilövésével is. Az is látszik, hogy az átlagosnál jóval több felvétel készül a Krím felett.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.