//Lengyelek fehér-pirosban
„A fehér és a piros színt együtt kizárólag a 1791. május 3-i törvények első évfordulóján használták” #moszkvater

Lengyelek fehér-pirosban

MEGOSZTÁS

A lengyel zászló fehér és piros színei a Lengyel Királyság vörös mezőben fehér sast ábrázoló címeréből származnak. Ez a szimbólum különböző változatokban már legalább a 13. század elejétől a nagy-lengyelországi, kis-lengyelországi, mazóviai és sziléziai Piastok jelképe volt. Május 2. a lengyel zászló napja, egyben a Polonia – a világ lengyelsége –, a külföldön élő lengyelek ünnepe is.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

„A fehér és a piros színt együtt kizárólag a 1791. május 3-i törvények első évfordulóján használták” #moszkvater
„A fehér és a piros színt együtt kizárólag a 1791. május 3-i törvények első évfordulóján használták”
Fotó:EUROPRESS/Artur Widak/ANADOLU AGENCY/AFP

Hivatalosan először a felosztott Lengyelországban az Orosz Birodalom ellen 1830. november 29-én Varsóban egy fiatal tiszt, Piotr Wysocki vezetésével kezdődött novemberi felkelés során használták a fehér és piros színeket. A középkorban ugyanis egyszerre több zászló is használatban volt. A fejedelmek és később a királyok is saját címereiket használták – ez gyakran vörös mezőben elhelyezett fehér sas volt, de nem mindig – csakúgy, mint a lovagság és az egyéb birtokok.

„Az uralkodók személyes szimbólumai fokozatosan váltak állami jelképekké, hogy aztán a Jagelló-korban elérjék leggazdagabb formájukat”

Ez egy három egyforma szélességű posztósávon elhelyezett, öt mezőre osztott címerpajzs volt. Egymással ellentétesen álló két-két fehér sas és litván lovag, középen egy ötödik, az uralkodó családi címerét ábrázoló pajzzsal, a Jagellók kettős keresztjével, Báthory István sárkányfogával vagy a Vasák gabonakévéjével. Ez az akkor nagyhatalomnak számító köztársaság számára ugyanolyan jelentőségű jelkép volt, mint Szent István koronája a magyaroknak.

„A fehér és a piros színt együtt kizárólag a 1791. május 3-i törvények első évfordulóján használták”

Ekkor a hazafias érzelmeiket kimutatni kívánó hölgyek piros szalaggal átkötött fehér szoknyákban jelentek meg a parkokban vagy a szalonokban. Az urak pedig fehér-piros szalagokkal mentek ki az utcára. Nem véletlen tehát, hogy a Zászló Napját a lengyelek május 2-án, a május 3-i nemzeti ünnep előtt egy nappal ünneplik.

„A köztársaság szétesése után Napóleon az általa létrehozott, rövid életű Varsói Hercegségnek nemcsak alkotmányt adott, hanem a fehér-piros zászló is neki köszönhető”

Ezekre a színekre hivatkozott a novemberi felkelés idején a Lengyel Királyság felkelő országgyűlésének törvénye is: „Az alsó- és a felsőház a Szejm Bizottságok kérelmeinek meghallgatása után, tekintettel az egységes, minden lengyelt összekötni hívatott jelképek megalkotásának igényére, a következőket határozta: 1.cikk: A nemzeti kokárda színei a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség címerének színei, vagyis a fehér és a piros szín lesznek. 2. cikk: Minden lengyel, de főképpen minden lengyel katona, ezeket a kokárdákat ott köteles hordani, ahol korábban a katonai jelzéseket hordták.

„Az állami zászló más zászlókkal való egyidejű megjelenítése esetén, a fehér-piros zászlót kiváltságos hely illeti meg”

Ha például három zászlót helyezünk ki egymás mellé, a lengyel zászlónak középen kell lennie. Ha négy zászlónk van, a lengyel zászló a néző szemszögéből a baloldali első kell legyen. Ha öt zászlónk van, a lengyel zászlónak ismét középen a helye. Ha azonban hat vagy több zászlóról van szó, akkor az első és az utolsó zászlónak is a lengyel zászlónak kell lennie. Így rendelkezik a zászló protokoll, amelynek egy nagyon jó változatát dolgozta ki a belügyminisztérium megbízásából Alfred Znamierowski. Hasonló protokoll van érvényben az önkormányzatoknál is, ahol három zászló helyes sorrendje a következő: balról (szemből nézve) az első az adott önkormányzat (városi vagy megyei) zászlaja, a Lengyel Köztársaság zászlaja középen, jobbról pedig vagy a felsőbb szintű önkormányzat (megye vagy vajdaság) zászlaja, vagy az uniós zászló.

Forrás: Robert Szydlik heraldikus és önkormányzati képviselő, több tucat lengyelországi önkormányzat címerének, zászlójának és pecsétjének a megalkotója, több érem – többek között a Nyugat Keresztje és a Pro Bono Poloniae érem – tervezője. A belügyminisztérium Heraldikai Bizottságának és a Lengyel Nemzeti Bank Numizmatikai Tanácsának tagja.

MEGOSZTÁS