//A legmerészebb szovjet tábornok
„A második világháború kitörésekor a szovjet vezérkari főnök helyettese volt” #moszkvater

A legmerészebb szovjet tábornok

MEGOSZTÁS

Ha megkérdezünk egy laikust, hogy mondjon egy második világháborúban harcolt szovjet tábornokot, valószínűleg Georgij Konsztantyinovics Zsukov nevét fogjuk hallani. Bár Zsukov kétségtelenül jó tábornok volt, amit bizonyít a Halhin-golnál (Mongólia) szerzett győzelme, de a szovjet propaganda sok, mások által tervezett, vezetett és megnyert győzelmet is az ő nevéhez írt. Így fordulhatott elő az, hogy bár Nyikolaj Fjodorovics Vatutyin volt a szovjetek egyik legjobbja, még sincs annyira a köztudatban a neve.

Györfi Ádám írása a #moszkvater.com számára

„A második világháború kitörésekor a szovjet vezérkari főnök helyettese volt” #moszkvater
„A második világháború kitörésekor a szovjet vezérkari főnök helyettese volt”
Fotó:Wikipédia

Nyikolaj Fjodorovics Vatutyin 1901. december 16-án született a Kurszki (ma Belgorodi) körzetben, Csepuhinyo faluban. Szülei jómódú parasztcsaládból származtak, így volt pénzük oktatni a fiatal Nyikolajt, aki 1913-ban fejezte be az elemi tanulmányait, majd két évig egy kereskedelmi iskola padjait koptatta. Aztán 1920-ban behívták az alakuló Vörös Hadseregbe, harcolt a fehérek ellen a polgárháborúban, majd Mahno ukrán anarchistái ellen vezényelték.

Ekkor eldőlt, hogy a fiatal Vatutyin nem a mezőgazdaságban fogja folytatni, mint a szülei, hanem katona lesz. Elvégezte 1922-ben a Poltavai Gyalogsági Iskolát, majd két évvel később a kijevi Egyesített Katonai Iskolát, végül tanulmányait a híres Frunze Katonai Akadémián fejezte be. Ezután törzstiszti feladatkörökben több katonai körzetben is megfordult.

„A második világháború kitörésekor a szovjet vezérkari főnök helyettese volt”

Ám, ahogy a németek a Barbarossa hadművelet keretébe egyre beljebb hatoltak a Szovjetunió területére, a vezérkartól az Északnyugati Front törzséhez vezényelték át, mint törzsfőnök. A németek gyors előretörése miatt a Sztavka, a szovjet legfelsőbb hadvezetés időt akart nyerni. Ebben nagy segítséget jelentett számukra, hogy a rátermettségét megcsillogtató Vatutyin altábornagy, offenzív gondolkodás módjával sikerült ellentámadást vezetnie a Kalinyint egy merész támadással elfoglaló német páncélos csapatok ellen.

„Következő nagy hadi sikere az általa és Alekszandr Mihajlovics Vasziljevszkij marsall által tervezett Uránusz hadművelet (1942. november 19-23.), amit sokszor szoktak a felügyelői szerepben résztvevő Zsukov marsallnak tulajdonítani”

Vatutyin ekkor a Délnyugati Frontot vezette, és a szovjetek által addig nem használt manőverező taktikát alkalmazott. A terv a Sztálingrádban harcoló német 6. hadsereg körbezárása volt a szárnyakat védő olasz és román segédcsapatok szétzúzásával. Vatutyinék jól mérték fel, hogy az olaszok és a románok még csak közelében sincsenek a német gyalog hadosztályok felkészültségének és fegyverarzenáljának. Bár a ködös, havas idő hátráltatta a szovjeteket, áttörték a 3. román hadsereg vonalait, szétszórva az ellenséges alakulatokat, majd visszaverték Hermann Hoth és Erich von Mannstein által indított ellentámadásokat.

A Zsukov által erőltetett Mars hadművelet (1942. november 25. – december 20.) hasonló körülményekkel kezdődött, mint az Uránusz. A havas, ködös idő megnehezítette az amúgy sem acélos felderítés dolgát.

„Vatutyin ekkor is számot adott zsenialitásáról, mivel a tüzérségi lövegeit előre belövette, hogy tudják a tüzérek, hova lőjenek. Így Vatutyin Frontja nagyobb sikereket ért el, mint a többi hadműveletben résztvevő magasabb egység”

A hadművelet azonban kudarcba fulladt, mert Walter Model német tábornok már előre tudott a rzsevi kiszögellés elleni támadásról.

A Kis Szaturnusz hadművelet célja, amit a Mars hadművelet után indítottak, a 6. német hadsereg teljes bekerítése, valamint a Kaukázus felé nyomuló, német A hadseregcsoport elvágása volt. Vatutyin 1. és 2. gárdahadserege páncélosok terén tízszeres, tüzérség terén hétszeres fölénnyel rendelkezett. Ám ennek ellenére az olasz 8. hadsereg napokig feltartotta Vatutyint. Az áttörés után ráadásul a négy tartalék harckocsi hadtestéből hármat is be kell vetni a szívós német ellenállás miatt. A szovjeteknek a tervezett időket nem sikerült tartaniuk. Ez köszönhető a nagy hatótávolságú rádiók hiányának is, mert a parancsnokok nagyon hamar kikerültek Vatutyin irányítása alól. Vatutyin december 30-án leállította a hadműveleteket. Az ígéretes tervet főleg a hadtáp szolgáltatás akadozása fojtotta meg.

„A célállomást, Rosztovot nem érték el, a németek nem omlottak össze, a Kaukázus felé menetelő németek vissza tudtak vonulni, és a hadművelet végére Vatutyin harckocsijainak alig 20 százaléka maradt bevethető”

De 1943-ra a szovjetek kezdték megtanulni az összhaderőnemi hadviselést, főleg az olyan tehetséges tábornokok révén, mint Vatutyin vagy Rokosszovszkij. 1943. március 28-án Sztálin felmentette Gorskov tábornokot a Voronyezsi Front éléről, és Vatutyint nevezte ki a helyére. Az ekkor már hadseregtábornoki rangú Vatutyin frontjával a prohorovkai térségben alakított ki mélységben tagolt védelmet. Megtehették ezt, mert a szovjet hírszerzés időben tudomást szerzett a készülő német offenzíváról. Az addigi történelem legnagyobb páncélos ütközeteként emlegetett csata után a németek megdöbbentek, hogy az óriási veszteségeket Vatutyin mindössze két hét alatt pótolni tudta. A Voronyezsi Front politikai tisztje ekkor Nyikita Szergejevics Hruscsov volt, aki később a Szovjetunió első embere lett. Vatutyin Kijev bevételében is fontos szerepet játszott, valamint az ő csapatai kerítettek be Korszunnál egy jelentős német sereg testet.

„De 1944. február 29-én Vatutyin megsebesült ukrán nacionalista partizánok támadásában. Kórházba került, ahol sebe elfertőződött, de Sztálin nem engedte az orvosainak a nyugati származású penicillin alkalmazását. Így 1944. április 15-én vérmérgezésben meghalt a Szovjetunió egyik legtehetségesebb tábornoka”

Kivételes képességekkel rendelkezett, kiválóan alkalmazta az összhaderőnemi harcászat és a maszkirovka, a megtévesztés, taktikáit. Sikertelenségei a rossz felderítés és légvédelem, valamint a hadtáp szolgálat elégtelenségének számlájára írhatóak. Offenzív hadvezetése, alapos felkészülése a hadműveletekre a korban rendkívül modernnek számított. Vatutyin rendkívül tisztességes, szerény ember volt, alárendeltjeivel tiszteletteljesen bánt, megadta nekik a lehetőséget, hogy bizonyítsák saját rátermettségüket és kreativitásukat. Bár megérdemelte volna, Sztálin, aki sokszor kritizálta a módszereit és eredményeit, nem tüntette ki a Szovjetunió Hőse Aranycsillagával, és marsallá sem léptette elő.

Források:

Valerij Zamulin (2018): Prohorovka, Legenda és valóság, PeKo Publishing Kft.

Robert A. Forczyk (2019): Páncélos-hadviselés a keleti fronton, 1941-1942 Schwerpukt, Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen

Robert A. Forczyk (2022): Páncélos-hadviselés a keleti fronton, 1943-1945 Vörös gőzhenger, Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen

MEGOSZTÁS