//A jövő fegyvere
Vlagyimir Putyin látogatása az Orosz Nemzeti Védelmi Központban, ahol az Avangard rakétarendszert tesztelték 2018. december 26-án #moszkvater

A jövő fegyvere

MEGOSZTÁS

Oroszország a napokban hadrendbe állította az Avangard hiperszonikus rakétarendszert. Moszkva kész kiterjeszteni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött START-3-at erre a rendszerre is.

Vlagyimir Putyin látogatása az Orosz Nemzeti Védelmi Központban, ahol az Avangard rakétarendszert tesztelték 2018. december 26-án #moszkvater
Vlagyimir Putyin látogatása az Orosz Nemzeti Védelmi Központban, ahol az Avangard rakétarendszert tesztelték 2018. december 26-án
Fotó:EUROPRESS/Mikhail KLIMENTYEV/SPUTNIK/AFP

A hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkal felszerelt Avangard rakétarendszerről elsőként a moszkvai parlament két háza előtt 2018. március 1-jén elmondott beszédében Vlagyimir Putyin tett említést a nyilvánosság előtt. Az orosz elnök ekkor beszélt azokról az új fejlesztésekről, így az Avangard mellett többek között a nukleáris hajtóművel felszerelt Burevesztnyik szárnyas rakétáról, a Szarmat, valamint a Kinzsal és a Pereszvet rakétarendszerekről is, amelyek a következő évtizedekre megbízhatóan szavatolják Oroszország biztonságát. A jövő fegyverének, az új kihívásokra adott aszimmetrikus válasznak nevezve, az  Avangardra Putyin azóta is többször visszatért.

„A hiperszonikus fegyverek terén Oroszország Amerika előtt jár. Az Egyesült Államokban csak az idén ősszel mutatták be a fejlesztés alatt álló rendszert”

Az Avangard hadászati rendszer irányítható szárnyas harci siklóegységgel felszerelt interkontinentális rakéta, amellyel a kísérletek 2004 óta folynak. Az Avangard siklóblokkja a sűrű légrétegekben a hangsebesség több mint hússzorosával (óránként több mint 24 500 kilométerrel) képes repülni, a rakétaelhárítási rendszereket a haladási irányát és magasságát módosító manőverekkel meghaladva. A rendszer sorozatgyártásának megkezdődéséről Putyin már tavaly év végén beszélt. Az Avangardot most elsőként az orosz hadászati rakétaerők Orenburg megyében állomásozó dombarovszkiji rakétaezrednél állították hadrendbe. Szergej Lavrov külügyminiszter ezt követően bejelentette, hogy a 2021-ig érvényes szerződés meghosszabbítása esetén Moszkva kész kiterjeszteni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött START-3-at erre a rendszerre, valamint és a Szarmat interkontinentális nehézrakétára is. A Kreml azonban láthatóan készült arra is, hogy – mint az részben már be is következett – az amerikaiak felmondják ezeket a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat.

„Az Avangard jelentősen bővíti az aszimmetrikus válaszokon alapuló orosz katonai stratégia eszköztárát, akárcsak a Szíriában már harci körülmények között tesztelt, szintén rendszerbe állítás előtt álló Szu-57-es vadászgép”

A Szu–57-es Oroszország első 5. generációs harci gépe, amely 2010-ben szállt fel első ízben a levegőbe. A két hajtóműves harci gép egyaránt alkalmas légi harcra és tengeri és szárazföldi célok elleni csapás mérésre. Arzenáljában szerepel az R-77-es légi harc rakéta és a Kalibr cirkáló rakéta is. De felröppentek már hírek arról is, hogy az orosz légierő szeretné a 10 Mach sebességgel repülő új, Kinzsal rakéta kisebb, a Szu–57-es belső bomba terébe elférő méretű változatát is használni a jövőben az új 5. generációs harci gépről.

Az egyelőre csupán néhány gépből álló flotta egyik repülője a napokban gyakorlatozás közben Oroszország távol-keleti részén lezuhant, a típus azonban már Szíriában az elmúlt években bizonyította képességeit. Bár a történtek nem erősítették az orosz légierő imázsát, a baleset hírére nem reagált az első külföldi megrendelő, India. Az 5. generációs Szuhojokból Új-Delhi a hírek szerint 12 darabot rendelt, és fontolgatja a beszerzést Törökország is.

„Komoly kérdés ugyanakkor, hogy mit kell értenünk a bejelentett sorozatgyártás alatt, és az orosz hadsereg hány gépet tud majd rendelni az új harci gépből”

Az orosz költségvetésből az olvasható ki, hogy a légierő idén egy, és 2020-ban is egy gépet kap. A balesettel azonban az idei gép vélhetően ki is esett. A távol-keleti Komszomolszk-na-Amure városában lévő Gagarinról elnevezett repülőgépgyár, a KnAAZ kapacitásai évi 6-7 gép összeszerelését teszik lehetővé. Ezt, az exportkötelezettséget, valamint az orosz katonai költségvetés lehetőségeit nézve a hazai légierő a Szu-57-esekből egy ezredet sem nagyon tud kiállítani. Eközben az Egyesült Államok a szintén 5. generációs F-35-ösökből 200 darab legyártását tervezi. Természetesen ezek egy részét exportálják, ám így már talán jobban érthetővé válik az is, hogy miért építi a stratégiáját az orosz hadsereg az aszimmetrikus válaszokra.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.