//A duma már elismerné a Donbasszt
Egy idős férfi ül egy padon, a háttérben Vlagyimir Putyin orosz elnök portréja a Gépgyártók Kultúrpalotájának falán Jasinovataya városában, a Donyecki Népköztársaságban, Kelet-Ukrajnában #moszkvater

A duma már elismerné a Donbasszt

MEGOSZTÁS

A két kelet-ukrajnai szeparatista „népköztársaság” elismerését kéri Vlagyimir Putyintól az orosz parlament. Az elnök a várakozásoknak megfelelően visszafogottan reagált a javaslatra, és mint fogalmazott, Oroszország mindent meg fog tenni a Donbasszban élő állampolgáraiért, ám a minszki megállapodások végrehajtása jelenti a megoldást, és erre még lát lehetőséget. Az előterjesztés az orosz eliten belüli erőviszonyokat is mutatja.

Egy idős férfi ül egy padon, a háttérben Vlagyimir Putyin orosz elnök portréja a Gépgyártók Kultúrpalotájának falán Jasinovataya városában, a Donyecki Népköztársaságban, Kelet-Ukrajnában #moszkvater
Egy idős férfi ül egy padon, a háttérben Vlagyimir Putyin orosz elnök portréja a Gépgyártók Kultúrpalotájának falán Jasinovataja városában, a Donyecki Népköztársaságban, Kelet-Ukrajnában
Fotó:EUROPRESS/Sergey Baturin/Sputnik/AFP

A jelenlévők elsöprő többségével  – 351 képviselő támogatta, 16 szavazott ellene, míg egy tartózkodott – megszavazta az orosz parlament alsóháza az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) által benyújtott határozatot, amelyben egyenesen Vlagyimir Putyin elnökhöz fordulnak azzal a kéréssel, hogy ismerje el a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot. A duma egyúttal elvetette a kormányzó Egységes Oroszország által benyújtott javaslatot, amely a külügyminisztériummal való egyeztetéseket irányozta volna elő a szakadár köztársaságok elismerésének kérdésében. A „népköztársaságok” elismerése a képviselők szerint azért fontos, mert szavatolná az ott élők biztonságát a külső veszélyekkel szemben.

„Amennyiben Putyin aláírja az előterjesztést, Moszkva ezzel lemondana a minszki megállapodások érvényesítéséről. De az elismerést akár jogalapnak is tekinthetné Oroszország, hogy védelmére keljen a szakadár államoknak”

A parlamenti vita – függetlenül attól, hogy melyik párt terjesztette elő a javaslatokat – az orosz eliten belül Ukrajnával kapcsolatos álláspontok versengését, és azok támogatóinak a befolyását is tükrözi. A kommunisták javaslata az úgynevezett szilovik blokk, egészen pontosan a Nemzetbiztonsági Tanácson belül a szervezet elnöke, Nyikolaj Patrusev vezette csoport nézeteit képviseli. Aláírása megnövelné a nyomást Ukrajnára, és nem csupán katonai eszkalációhoz, de a Patrusev felügyelte integrációs erőfeszítések felgyorsulásához is vezetne.

Az Egységes Oroszország előterjesztése a hatalmon belüli, a leginkább talán Dmitrij Medvegyev nevével fémjelezhető „liberális” blokk, és az elnöki adminisztráció mérsékelt, a további szankciókat elkerülni akaró részének véleményét tükrözi. Ez az álláspont népszerű az üzleti körökben, ahol már így is pánikhangulat uralkodik. A „jegyinorosszok” javaslata „lefagyasztotta” volna a botrányos következményekkel járó kérést.

„A hatalom pártjának előterjesztésével szemben elfogadott javaslat jelzi, hogy azt nem a KPRF irodáiban, hanem ennél befolyásosabb helyeken írták”

Ezzel magyarázható az a paradoxon, hogy végül a dumában többséggel bíró hatalmi frakció is az ellenzék eliten belüli harcokban formálódott előterjesztésére szavazott. Ez egyben azt is jelenti, hogy rövid távon a Nemzetbiztonsági Tanács képviselte elképzelés győzött, és ez kerül az elnök elé.

„Putyin azonban aligha írja alá ezt az előterjesztést”

Egyelőre legalábbis. Egyrészt az elnök nem nagyon szereti, ha nyomást akarnak gyakorolni rá. Másrészt ezt a javaslatot jól lehet használni a nemzetközi tárgyalásokon, ám csak addig értékes, amíg nincs aláírva.

A két szakadár alakulat elismerése egyébként is rendkívüli módon bonyolítaná a helyzetet. Kijev legnagyobb örömére ezzel Moszkva kilépne a minszki megállapodásból, ami megnyitná az utat a fegyveres harcok kiújulása előtt. Fel kellene például szólítani Ukrajnát arra, hogy csapatai hagyják el az DNR/LNR területét. A Donbassz mintegy fele ugyanis ukrán ellenőrzés alatt van. De ki mondja majd meg, hogy hol van a két szeparatista alakulat határa? És ki érvényesíti azok ellenőrzését? Az aláírás megkötné Putyin kezét, hiszen így akarja, nem akarja, be kellene avatkoznia a Donbassz ügyeibe. Politikai értelemben mindenképpen, de katonailag is.

Így aztán az előterjesztés aláírásának a nemzetközi tárgyalások lezárulása előtt logikusan nincs értelme, hiszen az csak Moszkva mozgásterét szűkítené. Utána is csak akkor lehet elgondolkozni a szeparatista alakulatok elismerésén, ha a tárgyalások összeomlottak, és semmi esély sincs a kompromisszumra.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.