A V4-ek szövetsége informális politikai együttműködés, ugyanakkor történelmi-lelki-fizikai összeköttetés. Dávid Andorral, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Szolga Réka írása a #moszkvater.com számára

Dinamikusan fejlődött az elmúlt 19 évben a Nemzetközi Visegrádi Alap (NVA). Tevékenységi köre kiterjedt, egyik fő küldetése ma a közös visegrádi identitás fejlesztése, a Keleti Partnerség országainak segítése, uniós perspektívájuk erősítése. A V4-ek szövetsége példaként szolgál a Nyugat-Balkán számára is. Az NVA feladata továbbá olyan non-profit jellegű projektek támogatása, amelyeknek célja a befektetési környezet javítása, de a tehetséggondozás is megmaradt a napirenden.

„Amit teszünk, az konstruktív építkezés, az úgynevezett közép-európai identitás megteremtése, erősítése”

– mondta Dávid Andor a Nemzetközi Visegrádi Alap célkitűzései, és annak változásai kapcsán. Mint az igazgató fogalmaz, az NVA ugyanis azért született meg az ezredfordulón, hogy a V4-ek régiójában segítse az állampolgárok közötti összeköttetést, erősítse a regionális kohéziót közös projektek által, a tehetséggondozás és különféle ösztöndíjprogramok keretében. Ám ahogy múltak az évek, a dinamikus fejlődésnek köszönhetően, úgy terjedt ki tevékenységi köre térben és lehetőségekben.

„A Nemzetközi Visegrádi Alap vezető szerepet vállal abban a folyamatban, amelyben a Keleti Partnerség országai közelednek az Európai Unió felé”

– utalt a vezető a 2009 óta tartó folyamatra, amelyben a V4 országok példaként szolgálnak az EU tagságra aspiráló nemzeteknek a demokrácia sikeres létrehozásában és működtetésében. Ez a folyamat már tizedik éve zajlik sikerrel. A 2000-es években a V4 országokon kívül a nyugat-balkáni térség támogatása is folyamatosan erősödött. Dávid Andor szerint nem kevésbé jelentős, hogy míg Nyugat-Európában lesajnált, „posztszovjet” régióként tartanak bennünket számon, mégis élő példaként támogathatjuk új európai demokráciák útját. A hátrányos helyzetben lévő nemzetek integrációs törekvéseiben már tapasztalt régióként veszünk részt, a jogállamiság megalapozásában, az intézményi struktúra kiépítésében, az ottani életkörülmények javításában.

„Óriási eredmény, hogy 2017-ben a Nemzetközi Visegrádi Alap mintájára létrehozták a Nyugat-Balkáni Alapot”

Ez hat alapító taggal (melyben mind a hat nyugat-balkáni állam (fő)város utalással szerepel), Tirana központtal kezdett működni, s akárcsak az NVA a V4 országok befizetéseiből, így a Balkáni Alap is a hat központi költségvetési forrásból befizetett közös összegekből tud helyi projekteket támogatni. Élénkül az országok közötti megbékélési folyamatok támogatása, a kohézió erősödik, a civil szervezetek az alap által intenzívebben fejlődnek, a kényes társadalmi kérdések gördülékenyebben megoldódnak. Az igazgató reményei szerint várhatóan előbb-utóbb Brüsszelben is elismerik, hogy a balkáni országok külső nyomás nélkül, önállóan, társadalmi érdekből együttműködnek. „Nem engedjük el a kezüket!” – hangsúlyozta Dávid Andor.

„Hasonlóan sikeres V4 támogatású projekt a V4 Startup Force, amely a kkv szektort erősíti a régióban”

Mint Dávid Andor elmondta, a 2017-es lengyel elnökség alkalmával született meg a Varsói Deklaráció, amely a visegrádi régió versenyképességének fejlesztését tűzte ki célul. A V4 innováció külső tudástranszfert vonzó befektetőket szeretne megnyerni, az újításoknak kedvező ökoszisztémát kialakítani. A V4 Startup Force segíti, gondozza a feltörekvő vállalkozókat a V4 régióban irányítással, finom „terelgetéssel”, a rendszerbeli hiányosságok feltérképezésével, a problémák megoldásával .

A Nemzetközi Visegrádi Alap szellemi munkája sem lehet utolsó a tevékenységek említésekor. A visegrádiak egymás között kialakult kapcsát, szimpátiáját főként az elmúlt harminc esztendő határozta meg, hiszen ugyanarról a mélypontról jöttünk fel. Az NVA vezetője aláhúzta,

„a V4-ek egy 65 milliós népességű, gazdaságilag dinamikusan fejlődő régiót alkotnak, melyet informális politikai együttműködés köt össze”

Egy történelmi-lelki-fizikai szövetség, amely lehetővé teszi egy nagyobb horderejű döntéshozatali mechanizmusban – például az Európai Unióban – a régiónk számára fontos érdekek, a közös álláspont dominánsabb képviseletét. Természetesen vannak fejlődési irányok, amelyek között nem feltétlenül az intézményesülés útját értjük. Az intézményesült forma ugyanis adminisztratív terhekkel is jár- tudtuk meg,- és a V4 formáció egyik előnye éppen az informalitás. A döntéshozatali mechanizmusok minden szintjét bejárják a közös álláspontot egyeztető tárgyalások, formális eljárásjog nélkül. A V4 országok egymás eltérő álláspontokon/érdekeken alapuló döntéskülönbségeiket tiszteletben tartják, mint szuverén jogot, de az együttműködés folytatódik, fejlődik minden közös álláspontot élvező területen. Nincs hatáskör elvonás!

„A visegrádi együttműködés fejlődési irányai elsősorban infrastrukturális vonalon vizionálhatók – így például utak, vasútvonalak építésével -, továbbá létrejöhet akár egy V4 befektetési alap is, valamint egy regionális együttműködési tanács, amelyen keresztül folytatódik a kkv szektor erősítése, mint a regionális gazdasági fejlődés és a versenyképesség motorja”

Dávid Andor szerint remek tendencia az éves elnökség váltakozása, amely folyamatos újulást jelenthet. A V4-ek új programot készíthetnek évente, de lehet a korábbit frissíteni, jóváhagyni, továbbfejleszteni, közös álláspontot kialakítani.

„A V4 egy brand, amit már nemzetközi csapat épít”