//A börtöncellából a világhírnévig
„May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában, viszont ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban” #moszkvater

A börtöncellából a világhírnévig

MEGOSZTÁS

1842. február 25-én született Karl May, minden idők legsikeresebb német írója, akinek Winnetou és Old Shatterhand alakját köszönhetjük.  Műveit több mint 30 nyelvre lefordították, 200 milliónál több példány fogyott belőlük, a fele német nyelven, ezzel ő a legolvasottabb német író. Holott élete egy részét rácsok mögött töltötte…

„May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában, viszont ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban” #moszkvater
„May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában, viszont ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban”
Fotó:Wikipédia/Erwin Raupp

Ha feltennénk azt a kérdést, hogy vajon kiket takarnak az alábbi írói álnevek – Capitain Ramon Diaz de la Escosura, M. Gisela, Hobble-Frank, Karl Hohenthal, D. Jam, Prinz Muhamel Lautréamont, Ernst von Linden, P. van der Löwen, Emma Pollmer, Richard Plöhn és Oberlehrer Franz Langer –, vélhetően nem sokan tudnák azt megmondani, vajon hány emberről van szó egyáltalán.

„Nos, eláruljuk, mindössze egy íróról van szó, aki nem más, mint vélhetően a világ egyik legkedveltebb, de mindenképpen a legsikeresebb német írója, Karl May”

Könyvei – melyen generációk nőttek fel – mára több mint kétszázmillió példányban keltek el, műveit több mint harminc nyelvre lefordították, többek között latinra, volapükre és eszperantóra is, míg a filmiparban politikai rendszereken átívelően, Amerikától Jugoszláviáig megszámlálhatatlan adaptációt ihlettek. Pedig regényeit nem egyszer találta meg a politika, elsősorban a rasszizmus vádjával, ugyanis kritikusai szerint sztereotípiák alapján ítélte meg az amerikai őslakosokat, és tett néhány kellemetlen megjegyzést az örményekről, a kínaiakról, az írekről és a meszticekről.

„Érdekesség, hogy annak ellenére vált egy bizonyos Adolf Hitler egyik kedvencévé, hogy a zsidókról mindig kifejezetten pozitívan nyilatkozott”

A Führert ez abszolút nem zavarta, egy teljes May-sorozat állt a könyvespolcán. De rajongói közé tartozott Albert Einstein is, aki úgy vélte, könyvei meghatározó élményt nyújtanak a legtöbb korosztály számára.

Ő alkotta meg rengeteg gyermek két főhősét, a bölcs indián harcos, Winnetout és a német származású, bátor Old Shatterhandot, akinek bőrébe saját maga bújt bele. Regényeinek főszereplői idealizáltak, bátrak, nagylelkűek, és makulátlan jelleműek. S ez máig tartó sikerének titka, az olvasó szívesen azonosul ezekkel a szinte tökéletes karakterekkel. Holott maga Karl May sosem járt az apacsok földjén – mindössze 1908-ban járt Észak-Amerikában, és mindössze Buffalóig merészkedett el –, útirajzokra, földrajzi könyvekre, és persze határtalan képzelőerejére támaszkodva írt, mégis olyan élethű leírásokat adott, hogy sokan azt hitték, a saját élményeit beszéli el.

„Pedig az 1842. február 25-én, Ernstthalban született Karl Friedrich Mayról sok mindent el tudtak képzelni, csak azt nem, hogy világhírű író lesz belőle”

Eleve vakon született az alultápláltság miatt, és egy műtétnek köszönhette, hogy négyévesen visszanyerte a látását. Már korán megpróbálkozott az írással, ám kudarcot vallott valamennyi kísérlete, míg később számos alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, apróbb lopások és csalások miatt többször is börtönbe került.

Ki gondolta volna, hogy éppen a rácsok mögött kap egy lehetőséget az élettől, ami aztán beindította Karl May karrierjét. Ugyanis amikor 1865-ben négy éves börtönre ítélték, a jó magaviseletével kivívta, hogy ő vezethesse az intézmény könyvtárát, ahol valósággal falni kezdte az útikönyveket, melyeket kijegyzetelt, és ezek voltak a későbbi regényeinek alapjai. Amikor kiszabadult, újfent hamar rácsok mögé került megint, hiszen írás helyett könnyebb megélhetési lehetőségnek tartotta a lopást és csalást.

„A nagy változás az újabb négyéves börtönbüntetés ideje alatt jött el a számára, ugyanis a sokak által rettegett waldheimi fegyintézetben keveset olvashatott, és még annál is kevesebbet írhatott”

Amikor 1875-ben kiszabadult, rámosolygott a szerencse, ugyanis egy kiadó hitt benne. Sorra jelentek meg könyvei, írásai, és már ekkor ő játszotta minden történetben a főhőst, aminek köszönhetően igencsak népszerű íróvá vált. Ugyanakkor már ő maga is elhitte, hogy az általa megalkotott Winnetou és Old Shatterhand valós személy. Sőt, utóbbi nem más, mint saját maga. Innentől kezdve nem volt megállás. Fegyvereket csináltatott magának, minden általa megírt kalandot úgy állított be, hogy azt át is élte, és 1897 júliusában egy író-olvasó találkozón bejelentette, hogy 1200 nyelvet és dialektust tud, és Winnetou utódjaként 35 ezer apacsból álló hadsereget vezényelt.

„Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a <nemes vadember> romantikus ideáljának”

Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg. Sokan biztosak például abban, hogy Old Shatterhand alakját valójában a magyar Xantus Jánosról mintázta, akinek beszámolóit szinte fejből tudta. Természetesen más földrészekre is eljuttatta főhőseit, és noha a Winnetou-könyvek hőseinek népszerűségét nem tudták megközelíteni, de az arab világban játszódó regényei – a narrátor-főszereplő Kara Ben Nemsi alakja szinte megegyezett Old Shatterhanddal – szintén sikereket arattak.

„May munkássága hihetetlen sikert aratott Európában, viszont ennek ellenére művei alig ismertek az angolszász világban”

Számos regénye szolgált filmforgatókönyv alapjául. Ezekben a festői vadnyugati hátteret többnyire Jugoszlávia hegyei szolgáltatták. 1912 és 1968 között a német filmipar 23, Karl May-regényen alapuló filmet mutatott be, melyekben az amerikai Lex Barker szerepelt legtöbbször Old Shatterhandként, Kara ben Nemsiként, vagy doktor Sternauként, míg tíz filmben a francia Pierre Brice alakította Winnetout, aki Gojko Mitic mellett a legismertebb apacs törzsfőnöke a filmiparnak. Sőt, annak idején Terence Hill is a Karl May-filmekkel kezdte karrierjét.

MEGOSZTÁS