//A bekerítés folytatódik
Kilőtt orosz páncélozott járművek Harkovban 2022. február 28-án #moszkvater

A bekerítés folytatódik

MEGOSZTÁS

A hétvégi úgymond módszerváltást követően az orosz haderő egységei hétfőn is az előző napon megszokott tendencia mentén folytatták műveleteiket. Az orosz erők estére keletről elérték Kijevet, Harkovban a harcok nem csillapodnak, míg délkeleten alakulnak a leendő katlan szárnyai. A tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre, ám ez nem számít meglepetésnek.

Kilőtt orosz páncélozott járművek Harkovban 2022. február 28-án #moszkvater
Kilőtt orosz páncélozott járművek Harkovban 2022. február 28-án
Fotó:EUROPRESS/Sergey BOBOK/AFP

Az előző napokhoz hasonlóan hétfőn is három fő központ mentén alakultak az ukrajnai harcok: Kijev környéken, Harkovban, illetve Délkelet-Ukrajnában. Vélhetően az alapvetően vasárnapra várt, ám végül hétfőre halasztott tárgyalások hatására az összecsapások, illetve csapatmozgások mértéke némileg kisebb volt az előző naphoz képest, ám az alakulatok szombattal ellentétben nem álltak le.

„Kijev környékén továbbra is erős harcok folynak az északi-északnyugati irányból átkarolást végrehajtani kívánó orosz, és a magukat beásó ukrán erők közt, érdemi eredmény hiányában”

Bár a nap folyamán Gosztomel irányából az autópálya mentén egy orosz hadoszlop megpróbált behatolni Bucsába, ám a Bucsa-Irpeny vonalban magukat beásó véderők a támadást visszaverve megsemmisítették a konvojt. Vélhetően az éjszaka vagy holnap folyamán erőteljes orosz páncélos támadás fog kibontakozni az ukrán védvonallal szemben. De az sem elképzelhetetlen, hogy egyszerűen az orosz erők megkerülik az előttük több napja akadályként jelentkező csoportosulásokat és/vagy menet közben oldalba támadják őket. Nem véletlenül jelentek meg orosz egységek a Kijevtől 40 kilométerre található Borogyanka településen, ahonnan a zsitomiri autópálya irányából az Irpeny-Bucsa vonal megkerülhető. Magyar viszonylatban ezt úgy érdemes elképzelni, mintha Budapestet nem Szentendre, hanem Pilisvörösvár-Zsámbék magasságából érné bekerítés.

BMP-2 Borogyanka településen #moszkvater
BMP-2 Borogyanka településen
Forrás:Telegram

Viszont estére a felvételek tanulsága, illetve Alekszej Dorosenko helyi képviselő szerint a Csernyigov irányából érkező orosz erők elérték Kijev keleti elővárosát, Brovarit. Az elmúlt napokban viszonylag csendesnek számító északkeleti fronton, bár Szumit és Csernyigovot az ukrán erők ellenőrzik, ám blokád alatt, így érdemben nem tudják az orosz erők mozgását hátráltatni. Habár egyes jelentések szerint a csernyigovi ukrán csapatok egy része a városból Kijev irányába távozott, összecsapásra nem került sor a Kijev felé tartó orosz erőkkel. Az esti órákban a helyi radarállomást ért légicsapások, illetve a Brovariban megjelenő orosz előőrsök viszont azt a képet rajzolják ki, hogy hamarosan a Dnyeper bal partján is megkezdődnek a harcok.

Vélhetően légitámadás áldozatául esett ukrán hadoszlop Brovari közelében.

Kijev esetében az ostrom lehetséges előkészítésének tekinthető az orosz védelmi minisztérium azon közleménye, amely szerint a polgári lakosság a Kijev-Vaszilkov autópálya mentén délnyugati irányban szabadon hagyhatja el a várost. Utóbbi gyakorlatilag az általunk korábban már említett aleppói humanitárius folyosó helyi megfelelőjeként szolgál, avagy a későbbi bekerítést csak részlegesen zárva lehetőség nyílik a város elhagyására. Bár a folyosó nyitva áll, a város evakuációja egyelőre nem kezdődött meg.

„Keleten Harkov esetében a város elhúzódó ostromára lehet számítani”

Bár tegnap még olyan jelentések érkeztek, amelyek szerint az orosz erők behatoltak egészen a város központjába, ma inkább a külső kerületekből jelentettek harcokat. Viszont Harkovban a városi harcok következtében konkrét frontvonalakat nem lehet megállapítani, és miután az összecsapások az ipari területek mellett lakóövezetekben is zajlanak, sajnos a polgári áldozatok száma is növekszik.

Habár délnyugaton vasárnaphoz képest lényegi változás nem történt, a Dnyeper túlpartján tovább folyt a krími orosz erők előretörése. A dél felől érkező egységek elfoglalták Energodart, és vele együtt Európa legnagyobb atomerőművét. Vélhetően a csernobili szcenárióhoz hasonlóan a Zaporozsjei atomerőművet védő egységek is megadták magukat, és átálltak az orosz oldalra. Mindkét félnek és a világnak is érdeke az erőmű épségének megőrzése, ahonnan sem a nap folyamán, sem később nem mutatkozott ellátási hiba.

„Ha pedig a csapatmozgások üteme a tervek szerint alakul, akkor hamarosan bezárulhat Harkov-Izjum és Zaporozsje-Pavlograd irányából érkező bekerítés két szárnya, csapdába ejtve a kelet-ukrajnai ukrán alakulatokat”

Az ukrán vezérkar környezetéből kiszivárgott információk alapján a donbasszi ukrán főerők bekerítése akár már kedden befejeződhet. Bár Dnyepropetrovszk irányába megkezdődött az ukrán kivonulás, a rendelkezésre álló idő vélhetően nem lesz elegendő a hadsereg evakuációjához, és mindenképp összeütközésbe kerülnek az orosz haderővel. A teljes bekerítést követően vélhetően az orosz és szakadár erők 2-3 kisebb katlanra osztják a területet, ahol fokozatosan felőrlik az ukrán haderő egységeit. Gyakorlatilag a 2015-ös debalcevoi csata kezd sokkalta nagyobb mértékben kibontakozni.

A bekerítést végző erők és az ukrán oldal mozgása. A térképen érdemes megfigyelni Kijev térségében is a bekerítő műveletet #moszkvater
A bekerítést végző erők és az ukrán oldal mozgása. A térképen érdemes megfigyelni Kijev térségében is a bekerítő műveletet
Forrás:Youtube/Jurij Podoljak

A két irányból érkező orosz erők találkozásával az ukrán főerők 40-50, míg a felvonultatott technika 80 százaléka kerülne hadászati bekerítésbe.

„Gyakorlatilag ha sikerül az orosz erők ezen művelete, akkor nemcsak az ukrán hadsereg, de az esetleges további ellenállás is megbénulhat”

Innentől pedig csak idő kérdése a kapituláció. Mindenképpen számolni kell majd ukrán oldalról kitörési kísérletekkel, ám ismerve az orosz erőket, illetve azt a tényt, hogy a háború kitörése óta lassan egy hete ellátmány nélkül harcolnak Donbasszban csekély az esély a sikerre.

Donbassz kapcsán habár Mariupol bekerítése tart, ám az ukrán oldal északi irányból folyamatos támadásokat intéz a blokád feltörése érdekében. Nem lehetetlen, hogy az elkövetkező napokban az orosz haditengerészet partraszállást próbál végrehajtani Mariupolban, ám azt megnehezíti, hogy a várost a tenger irányából többszörös aknazár védi. Minden esetre azért is lenne logikus a tenger irányából támadni, mivel az orosz doktrína szerint a tengerészgyalogos erők egyik fő alkalmazási módja éppen a városi harc. A város védői pedig már így is túlterheltek, miután nem tudják, hogy a szakadár régiók felől, nyugatról vagy északról érkezik a Mariupol elleni támadás fő iránya.

A jelenlegi felállás #moszkvater
A jelenlegi felállás
Forrás:Twitter

„Harcászati szempontból a legnagyobb változást az orosz légierő tömeges megjelenése jelentette Ukrajna felett”

Habár gyakorlatilag az ukrán légtér feletti uralom a háború első napjától kezdve jórészt rendelkezésre állt, mégis a légi fölény kivívását az orosz védelmi minisztérium mindössze hétfőn jelentette be. A légierő tömeges megjelenésével pedig tömegesen támadhatóvá válnak a Kijev, vagy egyéb városok védelmére igyekvő, esetleg a bekerítés elől menekülő ukrán hadoszlopok. Harkov közelében immár aktívak a Szu-34 vadászbombázók, amelyeket vélhetően további egységek fognak követni. Az ukrán védelem pedig elvesztette kezdeményezőképességét. Gyakorlatilag a védelem regionális, illetve lokális statikus gócokra bomlik egyre gyengébb központi irányítás mellett.

„A konfliktus ötödik napjához érve sok helyen már az orosz villámháború csődjéről írnak, és arról, hogy Putyin elvesztette a háborút. Ám érdemes előbb hasonló példákat megnézni, és csak utána ítéletet hirdetni”

Ugyanis Ukrajna esetében egy 576 ezer négyzetkilométeres országról beszélünk, amely Európában a második legnagyobb. Még az Egyesült Államoknak is 20 napba telt 2003-ban annak az Iraknak a lerohanása – Bagdad ostroma nélkül –, amely gyakorlatilag 1991 óta embargó alatt állt. Irakot pedig Ukrajnával szemben nem segítette nyíltan semmilyen külső hatalom.

Ám a számbeli hátrányban lévő orosz egységeknek mégis sikerült a 2003-as amerikai inváziós erők tempóját meghaladni, és a történelem egyik leggyorsabb villámháborús mozgását elérniük. Klasszikus felállás mellett még a legjobb esetben is átlagosan 25-50 kilométeres előrenyomulás szokott lenni a gépesített egységek esetében a maximum egy nap alatt megtett távolság. Ezzel szemben egyes orosz gépesített egységek, mint láthatjuk napi akár 90 kilométert is megtettek.

„Ukrajnát nem lehet egy nap, vagy 72 óra alatt megszállni. Ukrajna hatalmas ország hatalmas távolságokkal, amelyek megtétele időt vesz igénybe. Orosz oldalról pedig még csak most kezdődik a második, felőrlő felvonás”

A légierővel együtt a harci felvételek is megjelentek orosz részről. Habár a harctéren az orosz, ám információs oldalon már az ukrán fél áll egyértelműen nyerésre nemcsak nyugati/nemzetközi, de részben hazai viszonylatban is. Az orosz előrenyomulás ellenére nem érkeztek az ellenfél megsemmisítését, vagy a kilőtt technikát bemutató fényképek, illetve videók. Gyakorlatilag hivatalos forrásként csupán a védelmi minisztérium száraz napi beszámolói szolgáltak. Míg Szíriában a beavatkozás kezdetétől ott voltak a riporterek az első sorban, addig most jobb esetben Donbasszban megakadnak a stábok, vagy egyáltalán nem is tudósítanak saját felvételekkel az eseményekről.

„Ez pedig az információs háborút és nemzetközi közvéleményt egyre inkább maga oldalára fordító Ukrajnával szemben egyértelműen vereség”

A lakosság elégedetlenségén, illetve feszültségén pedig csak ront a hivatalos oldalról tapasztalható információhiány.

Orosz helikopterek munkában Ukrajna felett

Habár a nyugati fegyverszállítások és nyilatkozatok hatására Putyin legmagasabb készültségbe helyezte az orosz nukleáris elrettentő erőket az ukrajnai helyzet esetleges nemzetközi eszkalációja esetén, nyilvánvalóvá vált, hogy a szavak és némi fegyver mellett a Nyugat nem fog Ukrajnán segíteni. A NATO nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván repüléstilalmi zónát létrehozni az ország felett. Joe Biden pedig ismét megerősítette, nem küld amerikai csapatokat Ukrajnába, mivel mindkettő Oroszországgal való nyílt konfliktusba torkollna. Utóbbiaknak meg jobb, ha nem ismerjük meg a következményeit. Az pedig, hogy Zelenszkij kormánya egy háborús helyzet kellős közepén adta be jelentkezését az Európai Unióba, jól példázza mennyire nincs képben lassan az ország vezetője a realitásokkal.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.