A hét fő eseményének Ukrajnában kétségtelenül Zaluzsnij 2024. február 8-án történt leváltása számít, amelynek okaival és várható következményeivel ebben a cikkben foglalkoztunk. Ám Kijevben emellett is zajlanak a politikai események, amelyekről érdemes pár szót ejteni. Az általunk tárgyalt fejlemények és találgatások összefügghetnek Zaluzsnij leváltásával. Események, arcképek, pletykák az ukrán belpolitika világából.

Bérces Zsolt írása a #moszkvater.com számára

Az elmúlt napokban több cikkben lehetett olvasni Okszana Markarova esetleges kormányfővé történő kinevezéséről. Az itt olvasható cikkben a kormányváltás eshetősége, és Markarova személye éppen Zaluzsnij akkor még esetleges lemondatása kapcsán van felvetve.

Markarova jelenleg 47 éves, a Kijev-Mogila Akadémián (az egyetemet gyakran teljes ukrán neve alapján NaUKMA-ként emlegetik) végzett. A NaUKMA az ukrán egyetemek között kicsinek számít, de 1991-s újra alapítását követően a legnyugatosabb egyetem hírnevére tett szert. Markarova a NaUKMA után az Indiana University-n szerzett magisteri fokozatot. Férje Danilo Volinec gazdag üzletember, az Accordbank többségi tulajdonosa, és az ITT Investment Group igazgatótanácsának tagja.

Petro Porosenko elnöksége idején 2015-től pénzügyminiszter-helyettes, majd 2018-tól pénzügyminiszter volt. Pozícióját némi meglepetésre Volodimir Zelenszkij megválasztása után is megtartotta. A meglepetés kiinduló oka az volt, hogy Porosenko a 2019-es elnökválasztási kampányban az adminisztráció tagjaitól – beleértve minisztereket, megyei kormányzókat, nagyköveteket, stb. – Zelenszkijjel szemben ellenséges hangvételű különféle formájú „hűségnyilatkozatokat” várt el, a végül győztes Zelenszkij pedig ezeket érthető módon zokon vette.

„Markarova pozícióban maradása ezért volt kisebb meglepetés, de Zelenszkij az előbb ismertetett előzmények után azért nem mindig válogathatott a szakértők között”

Azonban 2020. január 15-én az interneten megjelent egy hangfelvétel, amelyen Olekszij Honcsaruk akkori miniszterelnök Katyerina Roszkovával, az Ukrán Nemzeti Bank elnök-helyettesével, és Markarovával beszélget a hrivnya árfolyamának megerősítéséhez szükséges lépésekről. A beszélgetés során a résztvevők, különösen Honcsaruk az elnök szerény közgazdasági ismereteire utaló kijelentéseket tettek. Ezek után nem volt meglepetés, hogy 2020 márciusában az újonnan megalakult Denisz Smihal vezette kormányba már nem került be.

„Ám 2021. február 25-én Zelenszkij kinevezte washingtoni nagykövetnek, amely posztot Markarova azóta is betölti”

Markarova kormányfővé történő kinevezéséről szóló hír eleinte puszta hírlapi kacsának látszott. Ám január 31-én Victoria Nuland, a híres-hírhedt amerikai külügyminiszter-helyettese Kijevbe utazott Zelenszkijjel találkozni, majd az elnök február 4-én az olasz RAI 1 TV-nek úgy nyilatkozott, hogy jelentős kormányzati átalakítást tervez, amely hírek némi hihetőséget kölcsönöztek az állításnak.

Ezeket is figyelembe véve Markarova kormányfősége már reálisabbnak tűnik. Hiszen kinevezése egy korrupcióellenes PR kíséretében segíthet meggyőzni az amerikai honatyákat a 60 milliárd USD-s elakadtnak látszó segélycsomag jóváhagyásáról (a megidézett cikk is nagyjából ekként érinti a témát), illetve a 60 milliárd USD-ért cserébe az ukránok valószínűleg elfogadnák kormányfőnek.

Ehhez a hírhez kapcsolódóan az is említésre méltó, hogy február 9-én az amerikai Kongresszus kétpárti delegációja érkezett Ukrajnába, Mike Turner republikánus képviselő vezetésével. Ettől függetlenül ez a kinevezés változatlanul meglepő, sőt több szempontból pikáns lenne.

„Közben lemondott az ukrán veteránügyi miniszter”

Julija Laputyina február 5-én jelentette be a lemondását. Laputyina jelenleg 56 éves, felnőtt élete meghatározó részében az ukrán polgári titkosszolgálat, az SzBU soraiban dolgozott, ennek akadémiáján végezte már tanulmányait is. Férje is az SzBU soraiban dolgozik, 2014-től kezdődően a Donbassz körzetében szolgált. A Donbassz orosz lakói gyűlölettel emlegetik, vádjaik szerint kínzásokat irányított a szeparatisták ellen, sőt személyesen is részt vett bennük.

2020-ban Laputyina neve még védelmi miniszter jelöltként is felröppent, de végül 2020. december 18-án veteránügyi miniszterré nevezték ki. A veteránügyi miniszteri poszt amerikai mintára került be az ukrán kabinet pozíciói közé 2018-ban, hatáskörében alapvetően a leszerelt katonák szociális biztonságának megteremtése áll, munkahelyhez segítésük, lakáshoz juttatásuk, esetleges gyógykezelésük formájában.

„Laputyina miniszteri tevékenységét az évek során sokféleképpen bírálták. Többek között szemére vetették, hogy szeparatistákhoz vagy orosz propagandistákhoz kötődő emberek vettek részt a minisztérium munkájában. Ez a miniszter előéletét tekintve elég meglepő vád, de azt remekül mutatja, hogy még a szélsőséget is lehet még szélebbről bírálni”

Másrészt szemére vetették, hogy a minisztérium munkájának eredményeit a veteránok keveslik, az nem elég hatékony. Az általános kifogások mellett fű alatt szörnyű történetről is hallani. egészen pontosan arról, hogy több ezer hadirokkantnak hónapok óta nem jut végtagprotézis. Nem lehet tudni, hogy a kevés eredmény általában a minisztérium, illetve az egész ukrán kormány pénztelenségének tudható be, avagy a miniszter rossz irányításának. A protézisek kapcsán az is nagy kérdés, hogy ez az egészségügyi vagy a veteránügyi minisztérium hatásköre és sara.

„Ezeket figyelembe véve is meglepetés volt Laputyina február 5-i bejelentése, amely értelmezhető volt a problémák miatti végső elkeseredésnek is, de Zelenszkij előző napi interjújának első következményeként, esetlegesen akár az esetleges kormányváltás előszeleként is”

Február 7-én a lemondás elfogadásáról szól Verhovna Rada-vitában minden felszólaló, mind a kormány, mind az ellenzék részéről már kicsit „döglött lő nem rúg vissza”-érzettel, bírálta a volt minisztert.

Utódjául február 9-én ideiglenes jelleggel eddigi helyettesét, a fegyveres erők nyugalmazott őrnagyát, Alekszandr Porhunt nevezték ki.

„Eközben az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában eltérő hírek szerint 20-50 képviselő lázad különböző formában. Van, aki a Nép szolgája kormányzó párt frakcióból kíván kilépni, míg más egyenesen lemondana a mandátumáról”

A Radának elvileg 450 tagja van, ám a korábbi évek lemondásai a képviselők létszámát már 400 körülire apasztották. Ez eddig komolyabb következményekkel nem járt, ám további képviselők távozása már a Rada működésében, illetve a kormányzó párti frakció többségében vethet fel kérdéseket.

A korábbi távozásokra eleinte főleg a különböző korrupciós botrányok miatt került sor, majd az inváziót követően több képviselő külföldre ment, Franciaországba, Thaiföldre, Dubajba, míg némelyikük egyenesen Oroszországba menekült.

„Ám a mostani lemondási hullám mögött valószínűleg más áll. Az okokról szinte lehetetlen információt szerezni, de több képviselő is nyilatkozott, hogy azért tartózkodik Kijevben, mert nem mer hazamenni szülővárosába és/vagy választókerületébe, mert ott olyan elkeseredett ellenszenvvel találkoznak. Ezért próbálkoznak a kilépésekkel/lemondásokkal”

Ezzel összefügghet, hogy a mozgósítási-sorozási törvény esedékes módosítását – ez a háború kitörése óta már a nyolcadik (!) módosítás lenne – már hónapok óta tárgyalja a Rada, ám még nem látszik a megegyezés.

„A fentiek fényében meglehetősen ellentmondásos Marjana Bezugla kizárása a Nép szolgája frakciójából”

Marjana Bezugla (oroszos névváltozatban Bezuglaja) jelenleg 35 éves, orvosi egyetemet végzett, 2014-től több évig részben önkéntesként katonaorvos volt, a Donbasszban is szolgált. 2019-ben beválasztották a Radába, a Nép Szolgája párt színeiben, ráadásul nem pártlistán, hanem egyéni választókerületben. A parlamentben a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke lett, egyértelműen felemelkedő csillagnak számított.

„Aztán Bezugla az utóbbi hónapokban azzal került előtérbe, hogy tavaly ősztől kezdve bírálta Zaluzsnijt”

Miután ezt nem egyszerű képviselőként tette, hanem az illetékes bizottság alelnökeként, ennek politikai súlya volt. Ennek megfelelő reakcióként az ukrán kormányzat részéről is, a hadsereg soraiból is, de különösen a médiában „visszabírálták” Bezuglát, mondván Zaluzsnijt illető bírálata alaptalan, sőt hazug, a bírálta célt tévesztett, stb. Mivel Bezugla nem hallgatott el, sőt bírálatát még élesebbre vette, ezért az ukrán politikai elemzők közül többen úgy gondolták, hogy Bezugla egyenesen Zelenszkij és/vagy Jermak megbízásából eresztget politikai léggömböket a társadalmi reakciók tesztelésére. Bár végül Zaluzsnijt leváltották, de Bezugla politikai karrierje is megtörni látszik, bizottsági posztjáról már visszahívták, és jelenleg is zajlik kizárása a frakcióból. Kérdés, hogy tényleg volt-e összejátszás az elnök/elnöki iroda és Bezugla között. Ez akkor és úgy derülhet ki, ha a közeljövőben Bezuglát valamilyen jelentős pozícióval megkínálják a kormányzati átrendezés során.