//Újabb járványcsúcs előtt a Nyugat-Balkán
„A rendelkezésre álló adatok alapján a legstabilabb helyzet jelenleg Szerbiában van” #moszkvater

Újabb járványcsúcs előtt a Nyugat-Balkán

MEGOSZTÁS

Az elmúlt napok hírei alapján elmondható, hogy a Nyugat-Balkánon ismét növekszik mind az újonnan fertőzöttek, mind pedig az elhunytak száma. A vírus újabb hulláma a kevésbé fejlett egészségügyi ellátórendszer, az orvoshiány és a már eddig is súlyos gazdasági károkat okozó válság miatt további lezárásoktól tartó kormányok kivárása okán komoly aggodalomra ad okot.

Radvánszki András írása a #moszkvater.com számára

„A rendelkezésre álló adatok alapján a legstabilabb helyzet jelenleg Szerbiában van” #moszkvater
„A rendelkezésre álló adatok alapján a legstabilabb helyzet jelenleg Szerbiában van”
Fotó:EUROPRESS/Andrej ISAKOVIC/AFP

A Nyugat-Balkán egészét megrázta a koronavírus első hulláma, amely során a legtöbb államban szigorú kormányzati intézkedéseket (pl. iskolák, üzletek, szolgáltató szektor teljes bezárása, utazási tilalmak, kijárási korlátozások stb.) vezettek be. Az esetszámok csökkenése, illetve a járvány okozta gazdasági problémák (visszaesés, növekvő munkanélküliség) miatt a legtöbb állam a nyár elején enyhítette a korlátozások nagy részét, azonban az utazást érintő, főként a térségen belüli, egymás közötti korlátozások (az áruszállítás kivételével) nagyrészt érvényben maradtak. Emellett az államok többségében továbbra is tilos a nagy létszámú események, családi találkozók, sportesemények, koncertek szervezése, illetve kötelező az előírt távolságtartás és a védőeszközök viselése.

„Nagy problémát jelent azonban a korlátozó intézkedések betartatása a szabálykövetés terén lazább elveket való társadalmi felfogás miatt”

A nyár eleji enyhítéseknek és a korlátozásokba sok esetben belefáradt lakosság viselkedésének is köszönhető, hogy június vége óta újra folyamatos növekedés figyelhető meg a fertőzöttségi mutatószámokban, amely az ősz közeledtével egy újabb járványcsúcsot vetít előre.

„A térség hat állama közül a legmeredekebb emelkedés Montenegróban történt”

Az augusztusi parlamenti választás és az azt megelőző kampányrendezvények valószínűleg nagymértékben hozzájárultak a fertőzöttségi mutató meredek emelkedéséhez. Tekintettel arra, hogy az iskolaév csak október 1-jével kezdődik meg az országban, az egészségügyi kormányzat – félve a további növekedéstől – újra korlátozások bevezetését fontolgatja.

„Észak-Macedóniában sem látható érdemi javulás az elmúlt hónapokhoz képest”

A tavaszi időszaktól indult gyors esetszám növekedést követően a napi adatok és a halálozási arány egy viszonylag magasabb szinten állandósult. Az iskolaév kezdetének október elejére történő elhalasztása inkább rontja a vírus terjedésének korlátozását, mivel a gyerekek az iskolaszünet miatt szabadidejüket összejárva, nagyobb csoportokban töltik. Az iskolakezdés módjáról (fizikai részvétel vagy online oktatás) továbbra is politikai viták folynak.

„Albániában az alacsony tesztelési hajlandóság mellett is magas a napi fertőzöttség száma”

Augusztus óta a halálozások és az aktív fertőzöttek száma is megduplázódott, amelyhez hozzájárulhat az is, hogy az oktatás szeptemberben a legtöbb iskolában fizikai jelenléttel indult el.

„Koszovóban a jelentett adatok alapján augusztus elején egy második tetőzésre került sor, azóta viszont folyamatosan csökkennek az esetszámok”

Tekintettel azonban arra, hogy a határok Koszovó és Albánia között teljesen nyitottak, így a vírusfertőzöttség terjedésnek megállítását a két állam lakosainak intenzívebb mozgása is nehezíti. Albániához hasonlóan Koszovóban az oktatási évet a diákok szeptemberben a szokott módon megkezdték, így az esetszámok növekedésére itt is hamarosan számítani lehet.

„A járvány súlyos problémákat okoz Bosznia-Hercegovinában is, ahol június óta szintén meredeken emelkedik a fertőzöttek száma”

A naponta regisztrált halálesetek száma a nyár közepe óta a térségben is feltűnő módon többször átlépte a 15-öt, augusztus elején pedig 20 és 30 főt is meghaladta az egy-egy napon vírusfertőzés miatt elhunytak száma. Az államszervezet bonyolult és vitákkal terhelt politikai működése tovább súlyosbítja a központi szinten történő hatékony döntéshozatalt és védekezést.

„A rendelkezésre álló adatok alapján a legstabilabb helyzet jelenleg Szerbiában van”

A nyár elejétől július végéig tartó folyamatos, drasztikus emelkedést követően, hasonló mértékű csökkenés történt, amely akár a második csúcs végét is jelenthetné az országban. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy a környező államok esetszámai továbbra is magasak vagy ismételten nőnek, amely Szerbiában is újabb emelkedést okozhat. Az ország vezetése ezért újabb, alapvetően a szerbek utazását korlátozó intézkedések bevezetésével próbálja elejét venni egy újabb csúcs kialakulásának.

Albánia Bosznia-Hercegovina Észak-Macedónia Koszovó Montenegró Szerbia
Lakosság

(millió)

3,07 3,84 2,1 1,93 0,61 7,01
Eset/nap 159 212 178 63 226 68
Haláleset/nap 5 5 4 3 4 1
Aktív eset 5083 6787 2179 1937 3208 756
Összes fertőzött* 12 385 25 124 16 735 15 002 7503 32 908
Összes haláleset* 362 743 693 604 488 741
Teszt összesen 75 331 220 268 175 465 63 434 61 980 1 072 181
Teszt/1 millió lakos 26 183 67 237 84 222 33 688 98 681 122 896

*A járvány kitörése óta

Táblázat lezárva: 2020. szeptember 22.                    Forrás: WHO; Wordometer; sajtó

MEGOSZTÁS