//„Nem félek a veszélyes vírusoktól”
Wolfgang Wodarg #moszkvater

„Nem félek a veszélyes vírusoktól”

MEGOSZTÁS

Wolfgang Wodarg német orvos és egykori egészségügyi politikus nemrégiben Berlinben egy előadáson az egészségügyi önrendelkezésről beszélt. A korona válság mellett mindenek előtt a demokrácia, a hatalom és az ellenőrzés alapvető kérdéseivel, s az ellenállás lehetőségével is foglalkozott a tüdő- és járványügyi orvos. A „Hamis járványok: Érvek a félelem uralma” című, 2021-ben kiadott könyv szerzője a korrupció elleni küzdelme miatt már a koronavírus világjárvány előtt is sok ellenségre tett szert.

Tilo Gräser írása a #moszkvater.com számára

Wolfgang Wodarg #moszkvater
Wolfganag Wodarg
Fotó:Tilo Gräser

„Nem volt veszélyes vírusok által kiváltott világjárvány. Az nem lehetséges. És nem is lesz” – mondta Wolfgang Wodarg orvos és volt egészségügyi politikus Berlinben. Ezzel nemcsak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2020 márciusában kinyilvánított Covid-19 világjárványra utalt a Johns Hopkins University (Baltimore/USA) egykori ösztöndíjasa, hanem az azt megelőző hasonló eseményekre, és a jövőbeli világjárványokra vonatkozó figyelmeztetésekre is.

Wodarg a koronavírus-politika egyik legismertebb kritikusa Németországban, aki kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy nem a vírusok jelentik a problémát, s higgadtságot tanácsolt, és tanácsol ma is az olvasóinak a honlapján. Ezért keményen rágalmazták és abszurd vádakkal támadták.

„Ki definiálja az egészségemet? Hogyan jönnek létre a diagnózisok, szabványok, irányelvek, korlátok, kötelezettségek és intézkedések az egészségügyi rendszerünkben? Wodarg ezekre, és más kérdésekre adott választ előadásában”

„Az emberi méltóság sérthetetlen”

Válaszaiban többek között a 75 évvel ezelőtt elfogadott német alaptörvény 1. és 20. cikkére hivatkozott. Szerinte az alaptörvény csodálatos. S külön kiemelte az első mondatát, miszerint „az emberi méltóság sérthetetlen”. Orvosként és egészségpolitikusként sokat gondolkodott ezen, és mindig is igyekezett ennek az elvnek megfelelni. Az emberi méltóság azt jelenti, hogy egyetlen ember sem teheti tárgyává a másik embert.

„Mindannyian alanyok vagyunk. Bár különbözőek vagyunk, ugyanazok a jogaink. Ebből kiindulva én magam határozom meg az egészségemet”

– hangsúlyozta Wodarg. A fent említett elvnek az érvényesítése, és az erre alapozott élet azonban mindig is nehéz volt, és többször is lehetetlenné vált. Hivatkozott az alaptörvény 20. cikkére, amely a Német Szövetségi Köztársaságot „demokratikus és szociális szövetségi államként” írja le, amelyben minden állami hatalom a néptől ered.

Ez azt jelenti, hogy minden szabályt demokratikus úton, „alulról felfelé” kell létrehozni: „A saját szabályainkat kell megalkotnunk”. Ez a választott képviselők révén történik. Ezt a folyamatot azonban egyes csoportok érdekei erősen befolyásolják, és alá is ássák. Arra a kérdésre, hogy mi a teendő, ha valaki visszaél a hatalmával, ismét a 20. cikkelyre hivatkozva válaszolt:

„Akkor jogunk van megvédeni magunkat. De azt nem mondja meg a 20. cikkely, hogy miként. Mindenestre erőszakot nem szabad alkalmaznunk”

Wodarg maga 15 évig ült a Bundestagban az SPD színeiben, és a 2021-es szövetségi választásokon ismét indult az új párt, a „Die Basis” színeiben, ám nem választották meg.

Javaslatok egy új demokráciára

Mint elmondta, nagyon csalódott volt, hogy a koronavírus-politikát kritizáló mozgalomból létrejött alulról szerveződő pártban ugyanazokat a mechanizmusokat tapasztalta, mint amilyeneket a bevett pártokból ismert. A pártok véleménye szerint mindig csak a hatalomról szólnak, és nem azoknak az embereknek az érdekeiről, akiket képviselniük kellene. Számára ez azzal is összefügg, hogy az országos pártszervezetek és a városokban, régiókban élő emberek problémái között nagy távolság van. Szerinte jobb lenne, ha a választókerületekben csak közvetlen jelöltek lennének, és nem listás pártok.

„Ha becsapják az embereket, vagy ha korruptak, akkor bármikor le kell tudni szavazni őket. És az egész a választókerület felelőssége, nem egy párté”

Úgy gondolja, a „hátsó ajtós történeteknek” is véget kell venni, ahogy a lobbi szervezetek befolyásával is le kell számolni. Ezek már régóta uralják a politikát, és alaposan szervezett iparággá váltak, számolt be Wodarg saját tapasztalataiból.

A politika demokratizálására vonatkozó javaslatait az egészségügyi ellátórendszerre, és az egészségbiztosítási pénztárakra is vonatkoztatta, amelyeket a biztosítottaknak „szociális választások” keretében kellene visszaszerezniük. Így meg lehetne őket szabadítani a korrupt mechanizmusoktól, amelyek csak a gyógyszeripar érdekeit szolgálják.

„A társadalom intézményesen korrupt”

Egészségügyi politikusként elsősorban az egészségügyi rendszer korrupciójával foglalkozott, és harcolt ellene. Ez egy „rendszerszintű nemkívánatos fejlemény”, amelyben egyre több állami struktúrát, és intézményt rendelnek alá a magán  profit érdekeknek.

„A gazdaság asszimilálta a szolidáris szektort, így már az ellátó intézmények is csak a befektetők érdekeit szolgálják, nem pedig a lakosokét. A társadalom intézményesen korrupt”

– jelentette ki Wodarg a tudományos közösségre is utalva. Mint fogalmazott, nem bízhatunk többé a hivatalokban, nem bízhatunk többé a hatóságokban. Mindig vannak dolgok, amelyek jobban befolyásolják ezeket a hatóságokat, mint mi, a lakosság és képviselőik, akiknek demokratikus hatalmuk van.

Ez a lobbi csoportok társadalomra gyakorolt hatalmának következménye. A görögök őket „parazitáknak” nevezték volna. „Ezek a közösségben olyan emberek, akik csak magukra gondolnak, és másokon élősködnek, másokat kihasználnak” – jelentette ki.

„Ezzel szemben a görögök azért találták ki a demokráciát, hogy korlátozzák a <paraziták> káros hatásait”

Wodarg arról is beszélt, hogy az egészségügy ellenőrzését az iparosodás óta hogyan használják az uralom érvényesítésére és biztosítására, valamint az autonómia és a sokszínűség megakadályozására. Időközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globálisan átvette ezt a feladatot.

„A WHO egy értékesítési ügynökség”

Bevallotta, hogy korábban elismerte és támogatta a WHO szerepét, és az egészség fogalmának meghatározását a szervezet által. „Jól hangzott” – ismerte be, hozzátéve, az azonban akkor nem tűnt fel neki, hogy egyesek beleélték magukat abba a szerepbe, hogy megmondhatják nekünk, mi is az egészség.

Ma már nagyon kritikusan látja a WHO szerepét, és emlékeztetett arra, hogy a második világháború után a szervezet átvette a Rockefeller Alapítványtól azt a feladatot, hogy a gyógyszeripar érdekében egészségügyi szabályokat alkosson az országok számára. Ugyanakkor a WHO első pénz utalásai a Rockefeller Alapítványtól érkeztek, amely az első főigazgatót is kinevezte, George Brock Chisholm pszichiátert, a Tavistock Intézet munkatársát.

„Wodarg rámutatott arra is, hogy a WHO-t már régóta a gyógyszeripari vállalatok, és az olyan milliárdosok, mint Bill Gates, irányítják. A WHO szerinte egy <értékesítési ügynökség>, amely meghatározza az új betegségeket és járványokat, hogy a gyógyszeripar új termékeit eljuttassa az országokhoz és az emberekhez”

A jelenleg sokat vitatott, és egyelőre kudarcot vallott WHO-járványügyi szerződéssel kapcsolatban a volt SPD-s egészségügyi politikus azt mondta, ezzel a kormányoknak akarják előírni, hogy mit kell tenniük az egészségügyben. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások és viták azonban nem mások, mint „egy hatalmas színház”.

„Eközben azok, akik a WHO mögött állnak, akik a pénzt adják, már régóta a kezükben tartják az összes kormányt. Már nincs szükségük a WHO-ra”

Ezt mutatta meg a volt képviselő szerint a Covid-19-es világjárvány, amelyet szinte minden országban érvényesítettek, még új WHO-szabályok nélkül is „Az emberek mindenhol maszkkal járkáltak, mindenhol injekciózták őket. Mindenhol” – emlékeztetett.

Wodarg szerint a WHO-nak inkább csak „mellékes” szerepe volt, míg például az Európai Unió már régen elterjesztette az olyan új szabályokat, mint az „Egy egészség”, („One health”) és standarddá tette őket.

„Arról is beszélt, hogy a koronavírus válság megmutatta, hogyan használják a félelmet a hatalmon lévők a lakosság ellenőrzésére. Ezzel sikerült is szerinte rávenni az emberek többségét arra, hogy beoltassák magukat”

A félelem, mint hatalmi eszköz

„A társadalmat a feszültség stratégiájával destabilizálják, amely viszályt, bizonytalanságot és félelmet kelt” – magyarázta a volt egészségügyi politikus és tisztiorvos. A meglévő értékek és szabályok, valamint a kulturális hagyományok leértékelésével – többek között a migráció révén –, a fogalmak kiüresítésével, és az emberek egymás közötti kommunikációjának egyre nehezebbé tételével bizonytalanságot, félreértéseket, sőt agressziót keltenek.

„Ilyenkor a lakosságot könnyű egymás ellen uszítani”

– mondta Wodarg, hozzátéve, hogy akkor a hatalmi apparátust és az ellenőrzést – beleértve az adatgyűjtést is – kiterjesztik annak érdekében, hogy uralják az embereket.

A vírussal kapcsolatos rémhír terjesztésről 2020 elejétől azt mondta, hogy nem fél a veszélyes vírusoktól. Ezek nem tudnak elterjedni. Bemutatott egy videofelvételt, amely a globális légi forgalmat mutatja be egy nap alatt, átlagosan napi tízmillió utassal. Az emberek eme mozgása ellenére – akiknek mindegyike 39 trillió mikrobát hordoz a bőrén és a testében – nincsenek tömeges járványok. Az az érv, hogy a védőoltások megvédhetnének ettől, véleménye szerint nem igaz, mivel a szegény országokban nincs annyi oltás. Wodarg ehhez még hozzátette, szilárd meggyőződése, hogy, ebben a világban, ahol ilyen sok cserefolyamat van, ahol az emberek immunrendszere már mindent megtapasztalt, ami a világon van, még ha vannak is veszélyes vírusok, vagy ha veszélyes vírusokat találnak is ki laboratóriumban, azoknak nincs esélyük.

„Egy olyan vírusnak, ami megölne minket, vagy amit egy laboratóriumban készítenek, és megöl minden laboratóriumi dolgozót vagy a családját, nincs esélye az evolúcióban”

– fogalmazott Wodarg. Az ilyen vírusok azért nem tudnának terjedni, mert közvetlen érintkezés szükséges az átvitelükhöz, és mert megölik az átvivő gazdaszervezetüket. Hivatkozott saját tapasztalataira, amelyeket többek között Hamburgban közegészségügyi tisztorvosként szerzett.

Megrendezett betegségek és járványok súlyos következményekkel

Arról is beszámolt, hogy az ismert ebola járványok kitörésének köze van ahhoz, hogy Afrikában az érintetteket gyakran nem szigetelték el úgy, ahogyan az szükséges lett volna. A nyugati intézetek és gyógyszergyárak által végzett tanulmányok nem a betegség leküzdésére, hanem a terjedésének elősegítésére és nyomon követésére szolgáltak.

„Nem keresték az eseteket, hagyták, hogy az ebola kialakuljon”

– szögezte le. Amikor olyan járványokról és esetekről hall, mint az ebola, a gazdasági híreket tanulmányozza. És minden alkalommal talál új gyógyszerekkel, vagy vakcinákkal kapcsolatos kísérletekről, és tanulmányokról szóló beszámolókat. „Ezzel azt akarom mondani, hogy olyan betegségekkel és járványokkal szembesülünk, amelyeket megrendeznek, s ezzel bűntettet hajtanak végre. Emberek halnak meg ezáltal. Ezt nem szabad elfelejteni” – fogalmazott.

Wodarg felhívta a figyelmet azokra az anyagokra, amelyeket géntechnológia segítségével veszélyes baktériumok vagy vírusok összetevőiből fejlesztenek ki, majd injekcióval beadják az embereknek. A Covid-19 kapcsán arra gyanakszik, hogy több ember halhatott meg a nem megfelelő, és túl nagy dózisú gyógyszerekkel és anyagokkal való kezelés következtében, mint magától a betegségtől.

„Azt tanácsolta hallgatóinak, ne hagyják magukat megijeszteni, vonják kétségbe a rendelkezéseket, és ha kell, álljanak ellen. Ez kis közösségben működik a legjobban”

A kritikus orvos és volt politikus fellépései még mindig akadályokba ütköznek. Nem kap termet, vagy röviddel az előadás előtt lemondják a rendezvényt. Az álló ováció a rendezvény végén azonban most sem maradt el.

(Fordította Péli Éva)

MEGOSZTÁS